A volt pécsi főrendőr, Cserép Attila néha személyesen is üzent a zsiványoknak

Tizenegy évig vezette a pécsi városi rendőrséget dr. Cserép Attila. A ma már nyugdíjas volt főrendőr egyetemen oktat, tankönyvet szerkeszt, mások ügyeit is intézi egy üdülőterületen Harkányban. Szóval nem papucsban, melegítőben lesi a postás érezését, a havi járandóságára várva.   - Miután 1972-ben beléptem a rendőrség kötelékébe, számos területen megfordultam - futott végig gondolatban a karrierjén Cserép Attila. - Mivel pécsi vagyok, azt hiszem, szülővárosomban bejártam azt a pályát, amire vágytam. Lévén, hogy tanultam, tudtam németül, az idegenrendészet területén is...

Újabb és újabb ötletekkel áll elő Vörösné Deák Andrea, majd meg is valósítja ezeket

Játszóterek felújítása, baba-mama szoba kialakítása, jótékonysági akciók és számos program köthető Vörösné Deák Andrea nevéhez. Munkatársaival együtt a Mosolymanó Egyesületet egy játszótéri csoportosulástól indulva napjainkra a város egyik legsokoldalúbb szervezetévé tette. Nem is csoda, hiszen egy hiperaktív személyiségről van szó, legalábbis gyógypedagógus barátnője szerint.  - Mikor fordult a civil világ felé? - Már középiskolás koromban is szerettem intézkedni, segíteni mások problémáinak megoldásában - válaszolta Vörösné Deák Andrea (képünkön). - Később a helyzet...

A tehetség önmagában nem elég: Fűrész Dia már a civil életére készül

Kevés pécsi kosárlabda-kedvelőnek kell bemutatni Fűrész Diát, a PEAC-Pécs irányítóját, aki válogatott és klubszinten is bizonyította tehetségét. Azonban nem csak sportolói pályafutása, hanem gondolkodásmódja, céltudatossága és kitartása is példa lehet a fiatal sportolók számára. A kosárlabdázó a Pécsi Újság.hu-nak adott interjújában civil életéről is beszélt, s többek között arról is, hogy hiába tehetséges valaki, nem elég csak a sportolói pályafutásra koncentrálni.  Fűrész Dia örökmozgó kisgyerek volt, s bár sokáig focizni szeretett volna, általános iskolásként atlétikában...

Egy családba elég lehet két...

Léteznek hétköznapi, mégis kultikusnak számító tárgyak. Ezek közé sorolhatók a rádiók is. Minden háztartásban akad belőlük pár...

Hajvágás mellett az...

Egy fodrászüzletben számos dolog szóba jöhet, miközben a férfiember a sorára vár. A nőktől a futballon át, a skála széles....

Nem semmi: majd' hatvan éve...

A második világháború hatására már tízévesen eldöntötte a pécsi Gothár Ferenc, hogy orvos lesz, tanulmányait is ennek...

Láss csodát, világ: a pécsi Souly Alexandra a Nyelvészeti Diákolimpia döntőjében mutathatja meg tehetségét

Él Pécsett egy bájos, 17 esztendős leány, Souly Alexandra, akit nyugodtan nevezhetnénk zseninek, bár ő összerezzen a jelző hallatán. Ezért maradjunk a tényeknél: a Janus Pannonius Gimnázium 11. osztályos diákja amellett, hogy teljes iskolai pályafutása alatt csak színjeles bizonyítványt vitt haza, egymástól homlokegyenest különböző tantárgyakra épülő versenyeken is remekel, otthon van néhány sportágban is, zongorázik, s mindezt játszi könnyedséggel. Most éppen a Nyelvészeti Diákolimpia indiai világdöntőjére készül.   „Univerzális szupertehetség", mondják a...

A világ akkor is változik, ha nem kérünk belőle, vallja a pécsi Jung László, a Telekom Életműdíjasa

Üzletkötőként kezdett dolgozni több mint húsz évvel ezelőtt a Telekom jogelődénél, majd végigjárta a ranglétrát, s ma már a társaság nyugat-magyarországi régióvezetője Jung László,  akinek a munkáját a napokban Életműdíjjal ismerték el. A Telekomnál adható legrangosabb elismerés birtokosa amondó, minden teljesítmény leírható számokkal, ami nem, az csak egy lufi. Úgy véli, az infokommunikáció fejlődése megállíthatatlan, s miközben egyre többen válnak az eszközök aktív felhasználójává, az emberek közé emelt falak - szimbolikusan és a valóságban is - leomlanak.  Néhány...

A gyerekeket is megbilincseli a pécsi rendőr, Obendorf Roland, mégis rajonganak érte

A pécsi középiskolás diákok, akiket immár hat éve oktat, nagyon kedvelik Obendorf Rolandot. Villámgyorsan bilincsel, de más kényszerítő eszközöket is határozottan alkalmaz - ha a szükség úgy hozza, természetesen élesben is. A civilben is megmutatkozó, de alapvetően egyenruhában oktató Obendorf Roland nem a puhány vonal képviselője. A törzszászlós ugyan kiválóan beszél, ám mégiscsak gyakorlati ember. Aki villámgyorsan bilincsel, de más kényszerítő eszközöket is határozottan szokott alkalmazni.Persze a rendbontók kevésbé rajonganak Oberdorf Rolandért érte, mint a tanulók, akik...

Pécsi nők a barkácsboltban:...

Nők a pult mögött - ebben semmi meglepő sincsen a világon. Az azonban már kissé érdekesebbé teszi a dolgot, ha hozzátesszük,...

Véletlenül lett szobrász,...

A szobor fennmarad, alkotóját azonban az évek múltával gyakran elfelejtik. Köztéri szobrok, emlékművek, plakettek őrzik...

Kincset őriz Minárik Tamás,...

Sok nemes dolgot tehet egy tanár diákjaiért, annál többet azonban aligha, hogy egyik legnagyobb értékünket, anyanyelvünket...

Mindenre nem lehet tudni a választ, mondja a pécsi Szilágyi László - neki mégis sikerült

Valaha, jó tíz évvel ezelőtt egy ország kapta fel a fejét, amikor egy nagy televíziós vetélkedőben egy versenyző nem tudott hibázni. Sok-sok millióval gazdagodva távozhatott a fővárosi stúdióból a pécsi Szilágyi László. Aki azt vallja ma is, nem a sok pénz volt a lényeg, hanem maga az izgalom. Azt a korszakot már régen lezárta magában, de a folyamatos tájékozódással, tudásának gyarapításával nem hagyott fel. - Mindent nem lehet tudni - árulta el Szilágyi László a nem túl nagy titkot. - Engem például a fizika, meg a kémia szinte tökéletesen hidegen hagy. De mondjuk, ennek...

Az arany ugyan hiányzik a paralimpikon Kovács Ervin gyűjteményéből, az élet azonban megjutalmazta

Olyan ritka betegséggel született Kovács Ervin, ami egymillió emberből talán csak egynek jut osztályrészül. Megtanult ezzel együtt élni, aztán megtalálta magának a kitörési pontokat. Bár kerekesszékben tölti hétköznapjait, bottal kell járnia, de akaratból katedrát érdemelne az élet egyetemén. Minden hullámot legyőzött úszóként, egy aranyérmet ugyan hiányol a gyűjteményéből, ám az helyett is kapott bőven kárpótlást. Hiszen felemelhette egészséges gyermekét, ami számára többet ért minden medáliánál.  Más az, ha valaki, valamilyen baleset miatt kényszerül kerekesszékbe. De...

Pécsett is "falusi" maradt Burján István muzeológus, aki gyakran jár otthonról haza a Drávaszögbe

Szerencsés csillagzat alatt született Burján István főmuzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. Élete sorsfordulóit sikerrel vette, 35 éves volt, amikor 1993-ban családjával Pécsre érkeztek, a déli háború elől menekülve,barátaikat, rokonaikat otthagyva, menedékre leltek a befogadó városban.  Pécsre költözésük óta kétlaki életet él Burján István,felesége szülei Laskón laknak, ezért hétvégenként Horvátországban, a munkanapokat Pécsett töltik. Ma is falusinak vallja magát, mert ahol nevelkedett, Vörösmarton, az a szokás, hogy beszélgetnek, bút-örömöt...