Az egyetemi színház Pécsett felért a színművészetivel, véli Köles Ferenc színész

Húsz éve játszik Pécsett Köles Ferenc színész, aki nem vágyik a fővárosba, pedig lenne lehetősége átigazolni. Beéri vendégszereplésekkel, és nem is gondolkodik a váltáson. - Annyi ideje vagyok a pécsi színháznál, mint a POSZT - kezdte nevetve Köles Ferenc. - Akkor ezek szerint Ön sem a Színművészeti Egyetem végzőseként kezdte a pályát?-Nem, én sem. Egyszer voltam felvételizni, mert többen mondták, hogy próbáljam meg, hát elmentem, de annyira nem érdekelt, végül nem is vettek fel. De azt gondolom, hogy az egyetemi színház, ahol még a PNSZ mellett is évekig játszottam,...

Egy családba elég lehet két rádió, Szekeres Csongor gyűjtőnek ötszáz is kevés

Léteznek hétköznapi, mégis kultikusnak számító tárgyak. Ezek közé sorolhatók a rádiók is. Minden háztartásban akad belőlük pár darab. Szekeres Csongornak viszont félezer is van otthon, a tizenhét éves pécsi fiatalember nem hétköznapi gyűjtő, hanem komoly szakértő is.  A komoly gyűjtemény egyes példányai láttán az országos, sőt, nemzetközi körökben is felkapják a fejüket a műszaki tárgyvadászok. Elsősorban nem pénzbeli értékekről szólhatunk itt, hanem ritkaságokról, amik együtt, egyszerre máshol nem láthatóak. Nem csak Pécsett, a világon sem.A brit Queen együttes is...

A világ érdekes, fedeztessük fel a gyermekeinkkel, mondja Boros Misi édesapja, Boros János

Szüleikkel szeretetben eltöltött rengeteg időre van a legnagyobb szükségük a gyermekeknek ahhoz, hogy megismerjék és kibontakoztathassák képességeiket, mondta a Pécsi Újság.hu-nak adott interjújában két rendkívül tehetséges gyermek, Boros Misi és Boros Dani édesapja. A Pécsi Tudományegyetemen oktató filozófus professzor, Boros János, gyermekeik előrejutásának hátteréről is beszélt, arról, hogyan vezetett a fiúk útja az egyre nagyobb sikerek felé. - Boros Misi nevét túlzás nélkül mindenki ismeri, kevesebben tudják viszont, hogy testvére, Dániel, a tudományokban különleges tehetség,...

A szenvedély neve: foci,...

Mondjuk a szamárköhögés, a kanyaró, meg a bárányhimlő az, amit már régen tud az orvostudomány kezelni. De létezik egy kór, a...

Láss csodát, világ: a pécsi...

Él Pécsett egy bájos, 17 esztendős leány, Souly Alexandra, akit nyugodtan nevezhetnénk zseninek, bár ő összerezzen a jelző...

A gyerekeket is...

A pécsi középiskolás diákok, akiket immár hat éve oktat, nagyon kedvelik Obendorf Rolandot. Villámgyorsan bilincsel, de más...

Kirakatból a világ: így fest Pécs, legalábbis Jandó László, a Kórház tér "főnöke" szerint

Egy kirakatban ülve természetesen másképpen látszik a világ, benne Pécs, mint más nézőpontból. Jandó László a Kórház téren árulja a virágait, miközben adja meg kapja a híreket. Annyi ismerőse van, hogy azt meg sem lehetne számolni. Sokan persze talán még a nevét sem tudják az árusnak, akinek még a lábnyomát is felfestették a kövezetre, az elé a párkány elé, ahol rendszeresen várakozni szokott. Egyik hétköznap, délután, mintha csak összebeszéltek volna, majdnem egyszerre érkezett két politikus a kereszteződésbe. Az egyik jobbról, a másik balról közelített, átvitt, valamint...

Pécsi nők a barkácsboltban: a csavarok mellé akár egy gyors lelkifröccsöt is kaphatunk

Nők a pult mögött - ebben semmi meglepő sincsen a világon. Az azonban már kissé érdekesebbé teszi a dolgot, ha hozzátesszük, Pécsett, a belvárosban akad egy barkácsbolt, ahol két hölgy várja a vevőket. Méghozzá a hagyományos szakmai eszköztárral: figyelnek a részletekre, ügyelnek a kiszolgálás pontosságára, mindenre, ami lassan néhol már feledésbe merül ezen a területen, a XXI. évszázad második évtizedének derekán.Szakmailag a maihoz képest egy teljesen más időszakból való Hargitai Istvánné, Erzsi, az üzlet tulajdonosa, valamint kolléganője, Kirvai Csabáné, Jutka. Amikor ők...

Megrökönyödtek, amikor csak úgy bekopogott, mondja Zalay Szabolcs, a Leőwey igazgatója

Véletlenszerű volt, hogy pont az országosan meghirdetett pedagógussztrájk napján találkoztunk a nagy múltú pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban dr. Zalay Szabolcs igazgatóval. Kellemes nyüzsgést érzékeltünk, sok diák jött-ment a folyosókon, beszélgetésünket párszor szakították meg tanárok, kérve az igazgató segítségét, döntéseit. Az ország középiskolái között rangosnak számít a pécsi gimnázium, s ez főként annak köszönhető, hogy az itt tanuló hétszáz diák 60-70 százaléka sikerrel jut tovább a kiszemelt felsőfokú intézménybe, s ezzel sikerre viszik fő célkitűzésüket. Lejárt dr. Zalay...

Van, aki rajzol, más fotóz,...

 „Aki szereti a vendéglátást, annak nem az az elsődleges célja, hogy ételeket adjon a vendégeknek, hanem az, hogy...

Mindenre nem lehet tudni a...

Valaha, jó tíz évvel ezelőtt egy ország kapta fel a fejét, amikor egy nagy televíziós vetélkedőben egy versenyző nem...

Pécsett is "falusi" maradt...

Szerencsés csillagzat alatt született Burján István főmuzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője....

A kulisszák mögött: Vincze János a Harmadikról, sztorik szerzőkről, régi és újabb sikerekről

Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező, a Pécsi Harmadik Színház ügyvezető igazgatója, aki nagy harcok árán érte el mindazt, ami híressé tette az idén 30 éves teátrumot. Az egykori uránbányák művelődési házában, a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei szövetkeztek, profizmus és alternativitás együtt kel itt életre, ezért a név: Harmadik.  Legutóbbi bemutatójuk Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című abszurd játéka, mely, ahogy azt már megszokta közönség, „nagyot szól": - Nem véletlenül...

Verőce hőse, a PVSK trénere, Földi Sándor egy nyúlgát átvágásával menekített meg egy falut

Kosárlabdában irányítóval centert játszatni - ahhoz is kell egy adag bátorság, meg némi őrültség. Ez ugyan meg sem fordult a PVSK-nál dolgozó tréner, Földi Sándor fejében, sokkal veszélyesebb dolgokat viszont bevállalt: neki köszönheti megmenekülését egy délvidéki falu. Nem tévedésből lett a jugoszláviai Verőce díszpolgára, hőse az egykori hippi. A katonaságnál is kivívta magának a tiszteletet, egy szinte hősies tettel. Szabadkán, 1950-ben született Földi Sándor, de Csantavéren nőtt fel. Aztán visszakerült a gimnáziumba oda, ahol a világra jött. Onnan vezetett az útja Újvidékre, a...

Futballistaként nem volt favágó Schulteisz Gyula, aztán tessék: fakereskedő vált belőle

A legenda szerint az idegesebb mentős beindította a Nysa gépkocsi motorját, ha Schulteisz Gyula elindult keresztezni a védelem tengelyéből. Ebből annyi igaz, hogy a PMSC egykori labdarúgója tényleg nem számított puha legénynek. De a durvaság sem volt rá jellemző, még akkor sem, ha a közönség néha azt skandálta: „büntess Gyula!". Rég volt mindez, már nem focizik a korábbi sportember, hanem inkább kereskedik, de nem fűvel-fával, inkább az utóbbival.  Mindenkiből nem lehet edző, gyúró, szertáros, játékvezető, pályamunkás. Egy pályafutás,még a leghosszabb is egyszer...