Már jól ismeri a pécsi illemhelyek X-aktáit az egykori élvonalbeli kosaras, Horváth Gyula

Az illem, illetve az illemhely szavak között szoros tartalmi összefüggést lehetne joggal feltételezni. Azonban ez koránt sincsen mindig így! Számos példát képes ebből felidézni az egykori pécsi kosárlabdázó, Horváth Gyula, aki a vásártéren, illetve a vásárcsarnokban működteti a látogatók számára fenntartatott mosdókat. Ahol néha  megmagyarázhatatlan dolgok is megesnek. Egyesek a festményeket szokták gyönyörködve nézi a múzeumokban, mások sporteseményeken drukkolnak itthon, esetleg külhonban. Ebben nem különbözik az átlagtól Horváth Gyula sem. De, ha valahová elutazik,...

Aki öltönyt húz a meccsnapokon: Ott József nem tud kigyógyulni a labdarúgásból

A legmagasabb szintű edzői papírokkal rendelkezik. Megfordult szakvezetőként az élvonalban, de kipróbálta az alsóbb osztályokban is a tudását. Ha olyan helyre megy el, ahol korábban dolgozott, általában szívesen fogadják. Semmi különös, csak egy teljesen „hétköznapi"egyéniség Ott József, aki évtizedek óta a labdarúgásban mozog, de nem abból él, hanem azért teszi a dolgát. Fél évszázadot pénzzel nehéz is lenne megvenni, nála ez sokkal komolyabb érzelmi kérdés.  A futball alsóbb szinten nem igazán a divatdiktátorok gyülekezőhelye. De Ott József rendre öltönyt...

A nyolcvanéves Rónai Istvánt köszöntjük - Képeken a pályafutása

A napokban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Rónai István, aki tavaly, a Pécsi Labdarúgás Napja alkalmából Életműdíjat vehetett át amit azért kapott, mert hosszú-hosszú évtizedeken keresztül szorgosan és eredményesen tevékenykedett a pécsi, illetve a baranyai futballéletben. Van mire visszaemlékeznie a szakembernek, de róla is érdemes képeket közölni, Laufer László fotóriporter gazdag gyűjteményéből.  Egykoron, az 1960-as évek elején, leírhatatlan, földönkívüli élménynek számított egy angliai utazás. A Reisinger István néven, 1944. augusztus 4-én, Magyarszéken...

Nem titkolhatta, amit...

Kedden érkezett a szomorú hír, hogy életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas pécsi újságíró, szerkesztő....

Ezt csak abbahagyni lehet,...

Hosszú az út addig, amíg a raktári fémből műalkotás születik. A fejből a kézen át vezet az út odáig, mire láthatóvá válik...

Balogh Margit főztjének...

Egy tejfölös krumplifőzeléknek, esetleg egy csülökpörköltnek tulajdonképpen mindegy, hogy a szakács milyen hangulatban főzte...

El se tudtuk képzelni, hogy szabadságvágyunkat vérbe fojtják - Dr. Debreczeni Lászlóra emlékezünk

1956-ban a Mecsek volt az utolsó hadszíntér, ahol a szabadságharcosok heteken át nem tették le a fegyvert. A pécsi események egyik vezéralakjára, a tavaly nyáron elhunyt dr. Debreczeni Lászlóra 2012-ben készített interjúnk felelevenítésével emlékezünk. Élete például szolgálhat napjainkban is.  - Mit jelentett egyetemistaként a sorsdöntő napok részesévé válni?- Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha 56-ban nem vagyok egyetemista, és arra jutottam, hogy akkor valószínűleg nem sodródom bele a forradalomba. De október 22-e egy döntő nap volt - a szabadságharc...

Aki vigaszt nyújt a betegeknek: Damian atya szerint nem kell mindig a gyászra gondolni

A többnyelvűség Horváth Kornél, vagy inkább fráter Damian (képünkön balra) esetében teljesen természetes. Hiszen az egykori Jugoszláviából, Szerbiából származik, ám anyanyelve a magyar. Olaszországban évekig tanult, bár németül sem jön zavarba. Teológiai végzettsége ugyan nincsen, de hallgatott évekig Itáliában filozófiát, illetve gyógyszerészi végzettséggel is bír. Pécsre, az Irgalmasrendi Kórházba csak nemrég került. Még nem tudni pontosan, hogy meddig marad, hiszen nyolc évnél többet egyetlen szolgálati helyen sem tölthet el, az bizonyos. Járhatna fekete ruhában is, mégis...

Nemcsak süti a pécsi csarnokban a halat Halas Feri, a konyhai fortélyokról is elbeszélget

„Vadat, és halat, s mi jó falat, szem-szájnak ingere" - írta Arany János, a költőzseni, A walesi bárdok című versében. Bár a poéta értelemszerűen nem volt a pécsi vásárcsarnokban, de Sándor Ferenc halárus-halsütő azért még magáénak érezheti az idézetet.    Bár a költemény nem a gasztronómia jegyében fogant, de ki is lehet ragadni a szövegkörnyezetből. Mert a magyarok nem járnak az élen halfogyasztásban a világban, de Baranya még az országos mezőnyben is hátul kullog ebben a sorrendben. Éppen ezért szép feladat halételt kínálni az érdeklődőknek.- Bár...

Aki csaknem minden pécsi...

Az „Óriás" nevet nyilván a magassága, pontosabban az alacsonysága miatt kapta. De, hogy ki mekkorára nőtt, az azért...

Több mint negyven éve a...

A sport világában, különösen az atléták között nagy tisztelet övezi a tízpróbázókat. Mert mindenben jók, ha nem is...

Egy pécsi nő a pult mögül:...

Amennyiben valaki évtizedeket húzott le bizonyos vendéglátóipari pultok mögött, annak egy egyetemi pszichológiai tanszéken sok...

Így lett kerek: Danyi Judit a szakma által adományozott díjjal búcsúzik a színháztól

Egy díj annál hitelesebb, minél inkább szakmai kör adományozza. Egy szűkebb társaság tudja igazán, ki érdemli meg azt legjobban. Ez a megtiszteltetés érte Danyi Juditot, aki hétfőn délután, Budapesten vehette át a Bálint Lajos egykori dramaturgról, színházi titkárról elnevezett díjat. A kiválasztott 2009-től idén szeptemberig volt a Pécsi Nemzeti Színház munkatársa.   Az országban hasonló munkakörben tevékenykedők voksolása alapján kerültreflektorfénybe. Az élmény, hogy a Bálint Lajos vándorgyűrűsök között olvashatja a nevét,hatalmas elismerés.Bár a foglalkozási kör az,...

Akinél a koldus is királyfi: Varga István évtizedek óta árulja a lángost a pécsi vásárcsarnokban

Szombatonként, délelőtt, a legnagyobb forgalom közepette érdemes lenne kissé megállni, a pécsi vásárcsarnokban, nézni a lángosért sorban állókat. A nevek mellőzésével, ismert színházi szereplő, válogatott kosárlabdázó, tehetős nagyvállalkozó is türelmesen várni szokott ott. Gyakran attól függ, mennyit kell álldogálniuk, hogy milyen sebességgel jár Varga István keze. Aki osztja, számlázza, néha süti a finom darabokat mindenkinek, aki kedveli a magyaros ízeket, nem éppen fogyókúrás alapon.   Titka nincsen, de varázsa akadhat a dolognak, mert szinte soha nem lehet...

Zubor Dorina nyerné a szépségvsersenyt a pécsi vásárcsarnokban, ha lenne ilyen

Kár, hogy sem a régi, sem az új pécsi vásárcsarnokban nem rendeztek még szépségversenyt az állandó dolgozók között, mert akkor Zubor Dorina jó eséllyel indulhatna a koronáért. Így azonban marad neki a hétköznapi, bár cseppet sem unalmas munka, a mérleg mögött. A kolbászok, felvágottak, más töltelékáruk világában, ahol éles késével cseppet sem fenyegetően vagdos, majdnem állandó mosollyal a szája szegletében. Egykor el sem tudta volna képzelni magát ott, de ma nem bánja a sorsát.  Kevesen mondhatják el magukról, hogy szinte egy vásárcsarnokban cseperedtek fel. Ezen ritka...