Újabb és újabb ötletekkel áll elő Vörösné Deák Andrea, majd meg is valósítja ezeket

Játszóterek felújítása, baba-mama szoba kialakítása, jótékonysági akciók és számos program köthető Vörösné Deák Andrea nevéhez. Munkatársaival együtt a Mosolymanó Egyesületet egy játszótéri csoportosulástól indulva napjainkra a város egyik legsokoldalúbb szervezetévé tette. Nem is csoda, hiszen egy hiperaktív személyiségről van szó, legalábbis gyógypedagógus barátnője szerint.  - Mikor fordult a civil világ felé? - Már középiskolás koromban is szerettem intézkedni, segíteni mások problémáinak megoldásában - válaszolta Vörösné Deák Andrea (képünkön). - Később a helyzet...

A tehetség önmagában nem elég: Fűrész Dia már a civil életére készül

Kevés pécsi kosárlabda-kedvelőnek kell bemutatni Fűrész Diát, a PEAC-Pécs irányítóját, aki válogatott és klubszinten is bizonyította tehetségét. Azonban nem csak sportolói pályafutása, hanem gondolkodásmódja, céltudatossága és kitartása is példa lehet a fiatal sportolók számára. A kosárlabdázó a Pécsi Újság.hu-nak adott interjújában civil életéről is beszélt, s többek között arról is, hogy hiába tehetséges valaki, nem elég csak a sportolói pályafutásra koncentrálni.  Fűrész Dia örökmozgó kisgyerek volt, s bár sokáig focizni szeretett volna, általános iskolásként atlétikában...

Az egyetemi színház Pécsett felért a színművészetivel, véli Köles Ferenc színész

Húsz éve játszik Pécsett Köles Ferenc színész, aki nem vágyik a fővárosba, pedig lenne lehetősége átigazolni. Beéri vendégszereplésekkel, és nem is gondolkodik a váltáson. - Annyi ideje vagyok a pécsi színháznál, mint a POSZT - kezdte nevetve Köles Ferenc. - Akkor ezek szerint Ön sem a Színművészeti Egyetem végzőseként kezdte a pályát?-Nem, én sem. Egyszer voltam felvételizni, mert többen mondták, hogy próbáljam meg, hát elmentem, de annyira nem érdekelt, végül nem is vettek fel. De azt gondolom, hogy az egyetemi színház, ahol még a PNSZ mellett is évekig játszottam,...

A világ érdekes,...

Szüleikkel szeretetben eltöltött rengeteg időre van a legnagyobb szükségük a gyermekeknek ahhoz, hogy megismerjék és...

A szenvedély neve: foci,...

Mondjuk a szamárköhögés, a kanyaró, meg a bárányhimlő az, amit már régen tud az orvostudomány kezelni. De létezik egy kór, a...

Láss csodát, világ: a pécsi...

Él Pécsett egy bájos, 17 esztendős leány, Souly Alexandra, akit nyugodtan nevezhetnénk zseninek, bár ő összerezzen a jelző...

A világ akkor is változik, ha nem kérünk belőle, vallja a pécsi Jung László, a Telekom Életműdíjasa

Üzletkötőként kezdett dolgozni több mint húsz évvel ezelőtt a Telekom jogelődénél, majd végigjárta a ranglétrát, s ma már a társaság nyugat-magyarországi régióvezetője Jung László,  akinek a munkáját a napokban Életműdíjjal ismerték el. A Telekomnál adható legrangosabb elismerés birtokosa amondó, minden teljesítmény leírható számokkal, ami nem, az csak egy lufi. Úgy véli, az infokommunikáció fejlődése megállíthatatlan, s miközben egyre többen válnak az eszközök aktív felhasználójává, az emberek közé emelt falak - szimbolikusan és a valóságban is - leomlanak.  Néhány...

A gyerekeket is megbilincseli a pécsi rendőr, Obendorf Roland, mégis rajonganak érte

A pécsi középiskolás diákok, akiket immár hat éve oktat, nagyon kedvelik Obendorf Rolandot. Villámgyorsan bilincsel, de más kényszerítő eszközöket is határozottan alkalmaz - ha a szükség úgy hozza, természetesen élesben is. A civilben is megmutatkozó, de alapvetően egyenruhában oktató Obendorf Roland nem a puhány vonal képviselője. A törzszászlós ugyan kiválóan beszél, ám mégiscsak gyakorlati ember. Aki villámgyorsan bilincsel, de más kényszerítő eszközöket is határozottan szokott alkalmazni.Persze a rendbontók kevésbé rajonganak Oberdorf Rolandért érte, mint a tanulók, akik...

Pécsi nők a barkácsboltban: a csavarok mellé akár egy gyors lelkifröccsöt is kaphatunk

Nők a pult mögött - ebben semmi meglepő sincsen a világon. Az azonban már kissé érdekesebbé teszi a dolgot, ha hozzátesszük, Pécsett, a belvárosban akad egy barkácsbolt, ahol két hölgy várja a vevőket. Méghozzá a hagyományos szakmai eszköztárral: figyelnek a részletekre, ügyelnek a kiszolgálás pontosságára, mindenre, ami lassan néhol már feledésbe merül ezen a területen, a XXI. évszázad második évtizedének derekán.Szakmailag a maihoz képest egy teljesen más időszakból való Hargitai Istvánné, Erzsi, az üzlet tulajdonosa, valamint kolléganője, Kirvai Csabáné, Jutka. Amikor ők...

Véletlenül lett szobrász,...

A szobor fennmarad, alkotóját azonban az évek múltával gyakran elfelejtik. Köztéri szobrok, emlékművek, plakettek őrzik...

Kincset őriz Minárik Tamás,...

Sok nemes dolgot tehet egy tanár diákjaiért, annál többet azonban aligha, hogy egyik legnagyobb értékünket, anyanyelvünket...

Az arany ugyan hiányzik a...

Olyan ritka betegséggel született Kovács Ervin, ami egymillió emberből talán csak egynek jut osztályrészül. Megtanult ezzel...

Pécsett is "falusi" maradt Burján István muzeológus, aki gyakran jár otthonról haza a Drávaszögbe

Szerencsés csillagzat alatt született Burján István főmuzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. Élete sorsfordulóit sikerrel vette, 35 éves volt, amikor 1993-ban családjával Pécsre érkeztek, a déli háború elől menekülve,barátaikat, rokonaikat otthagyva, menedékre leltek a befogadó városban.  Pécsre költözésük óta kétlaki életet él Burján István,felesége szülei Laskón laknak, ezért hétvégenként Horvátországban, a munkanapokat Pécsett töltik. Ma is falusinak vallja magát, mert ahol nevelkedett, Vörösmarton, az a szokás, hogy beszélgetnek, bút-örömöt...

A kulisszák mögött: Vincze János a Harmadikról, sztorik szerzőkről, régi és újabb sikerekről

Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező, a Pécsi Harmadik Színház ügyvezető igazgatója, aki nagy harcok árán érte el mindazt, ami híressé tette az idén 30 éves teátrumot. Az egykori uránbányák művelődési házában, a Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház újat akaró, kezdeményező művészei szövetkeztek, profizmus és alternativitás együtt kel itt életre, ezért a név: Harmadik.  Legutóbbi bemutatójuk Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című abszurd játéka, mely, ahogy azt már megszokta közönség, „nagyot szól": - Nem véletlenül...

Verőce hőse, a PVSK trénere, Földi Sándor egy nyúlgát átvágásával menekített meg egy falut

Kosárlabdában irányítóval centert játszatni - ahhoz is kell egy adag bátorság, meg némi őrültség. Ez ugyan meg sem fordult a PVSK-nál dolgozó tréner, Földi Sándor fejében, sokkal veszélyesebb dolgokat viszont bevállalt: neki köszönheti megmenekülését egy délvidéki falu. Nem tévedésből lett a jugoszláviai Verőce díszpolgára, hőse az egykori hippi. A katonaságnál is kivívta magának a tiszteletet, egy szinte hősies tettel. Szabadkán, 1950-ben született Földi Sándor, de Csantavéren nőtt fel. Aztán visszakerült a gimnáziumba oda, ahol a világra jött. Onnan vezetett az útja Újvidékre, a...