Egy családba elég lehet két rádió, Szekeres Csongor gyűjtőnek ötszáz is kevés

Léteznek hétköznapi, mégis kultikusnak számító tárgyak. Ezek közé sorolhatók a rádiók is. Minden háztartásban akad belőlük pár darab. Szekeres Csongornak viszont félezer is van otthon, a tizenhét éves pécsi fiatalember nem hétköznapi gyűjtő, hanem komoly szakértő is.  A komoly gyűjtemény egyes példányai láttán az országos, sőt, nemzetközi körökben is felkapják a fejüket a műszaki tárgyvadászok. Elsősorban nem pénzbeli értékekről szólhatunk itt, hanem ritkaságokról, amik együtt, egyszerre máshol nem láthatóak. Nem csak Pécsett, a világon sem.A brit Queen együttes is...

A világ érdekes, fedeztessük fel a gyermekeinkkel, mondja Boros Misi édesapja, Boros János

Szüleikkel szeretetben eltöltött rengeteg időre van a legnagyobb szükségük a gyermekeknek ahhoz, hogy megismerjék és kibontakoztathassák képességeiket, mondta a Pécsi Újság.hu-nak adott interjújában két rendkívül tehetséges gyermek, Boros Misi és Boros Dani édesapja. A Pécsi Tudományegyetemen oktató filozófus professzor, Boros János, gyermekeik előrejutásának hátteréről is beszélt, arról, hogyan vezetett a fiúk útja az egyre nagyobb sikerek felé. - Boros Misi nevét túlzás nélkül mindenki ismeri, kevesebben tudják viszont, hogy testvére, Dániel, a tudományokban különleges tehetség,...

Hajvágás mellett az árfolyamokról is szó eshet az Afrikából érkezett fodrász pécsi boltjában

Egy fodrászüzletben számos dolog szóba jöhet, miközben a férfiember a sorára vár. A nőktől a futballon át, a skála széles. Akár még Nigéria pénzügyei is terítékre kerülhetnek, főleg ha Awdfeso Luqman Olukorede áll a tükör előtt, aki Afrikából érkezett hozzánk. Természetesen nem nyírni, hanem tanulni, méghozzá a helyi egyetemen, a közgazdaság-tudományi karon.   Az elmúlt évezred utolsó évtizedének derekán érkezett Magyarországra Awdfeso Luqman Olukorede. Nigériából, Lagosból repült előbb Budapestre emberünk, onnan aztán már kerekeken érkezett a baranyai megyeszékhelyre....

Nem semmi: majd' hatvan éve...

A második világháború hatására már tízévesen eldöntötte a pécsi Gothár Ferenc, hogy orvos lesz, tanulmányait is ennek...

A világ akkor is változik,...

Üzletkötőként kezdett dolgozni több mint húsz évvel ezelőtt a Telekom jogelődénél, majd végigjárta a ranglétrát, s ma már a...

Pécsi nők a barkácsboltban:...

Nők a pult mögött - ebben semmi meglepő sincsen a világon. Az azonban már kissé érdekesebbé teszi a dolgot, ha hozzátesszük,...

Megrökönyödtek, amikor csak úgy bekopogott, mondja Zalay Szabolcs, a Leőwey igazgatója

Véletlenszerű volt, hogy pont az országosan meghirdetett pedagógussztrájk napján találkoztunk a nagy múltú pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban dr. Zalay Szabolcs igazgatóval. Kellemes nyüzsgést érzékeltünk, sok diák jött-ment a folyosókon, beszélgetésünket párszor szakították meg tanárok, kérve az igazgató segítségét, döntéseit. Az ország középiskolái között rangosnak számít a pécsi gimnázium, s ez főként annak köszönhető, hogy az itt tanuló hétszáz diák 60-70 százaléka sikerrel jut tovább a kiszemelt felsőfokú intézménybe, s ezzel sikerre viszik fő célkitűzésüket. Lejárt dr. Zalay...

Véletlenül lett szobrász, mondja a tettyei Krisztus szobor alkotója, Rétfalvi Sándor

A szobor fennmarad, alkotóját azonban az évek múltával gyakran elfelejtik. Köztéri szobrok, emlékművek, plakettek őrzik Rétfalvi Sándor pécsi szobrász keze nyomát, s közöttük a leghíresebbek a Tettye fölé hajló Korpusz, a Székesegyház déli bejáratát vigyázó kapuk bibliai jelentekkel, a baranyai táj, a vidék kultúrájára oly jellemző szőlőlevelekkel, és még hosszan sorolhatnánk a termékeny alkotó munkáit. A kezdetek, a születő alkotások háttere, az újfajta pályáztatások, oktatás közép- és felsőfokon, megannyi téma került elő a zárkózottan élő művésszel.  A zavarba ejtően nagy...

Van, aki rajzol, más fotóz, a pécsi Mikes Márk szép ételeket szeretne alkotni és ajándékozni

 „Aki szereti a vendéglátást, annak nem az az elsődleges célja, hogy ételeket adjon a vendégeknek, hanem az, hogy élményeket nyújtson, vendégül lássa. Ha a vendéglátás egy zsíros kenyérről szól, akkor a világ legjobb zsíros kenyerét kell a tányérra tenni" - vallja Mikes Márk, pécsi hobbiséf, sommelier és bárvezető, akit sokan a Konyhafőnök című televíziós vetélkedőből ismerhetnek. Már gyerekkorában is az foglalkoztatta, mit kap a tányérjára. Édesanyjától állandóan azt kérdezte, mi lesz az ebéd, aztán a vacsora. Mindig is központi dolog volt számára az étkezés, az...

Mindenre nem lehet tudni a...

Valaha, jó tíz évvel ezelőtt egy ország kapta fel a fejét, amikor egy nagy televíziós vetélkedőben egy versenyző nem...

Pécsett is "falusi" maradt...

Szerencsés csillagzat alatt született Burján István főmuzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője....

Verőce hőse, a PVSK...

Kosárlabdában irányítóval centert játszatni - ahhoz is kell egy adag bátorság, meg némi őrültség. Ez ugyan meg sem fordult a...

Futballistaként nem volt favágó Schulteisz Gyula, aztán tessék: fakereskedő vált belőle

A legenda szerint az idegesebb mentős beindította a Nysa gépkocsi motorját, ha Schulteisz Gyula elindult keresztezni a védelem tengelyéből. Ebből annyi igaz, hogy a PMSC egykori labdarúgója tényleg nem számított puha legénynek. De a durvaság sem volt rá jellemző, még akkor sem, ha a közönség néha azt skandálta: „büntess Gyula!". Rég volt mindez, már nem focizik a korábbi sportember, hanem inkább kereskedik, de nem fűvel-fával, inkább az utóbbival.  Mindenkiből nem lehet edző, gyúró, szertáros, játékvezető, pályamunkás. Egy pályafutás,még a leghosszabb is egyszer...

A cigányok is lenézik a nem cigányokat, az előítéletek kölcsönösek - véli dr. Kosztics István

Az átlagon felül tevékeny embereket többféle elismerés kíséri, szerencsés esetben a „külvilágból" érkezőkön túl a közvetlen környezetüktől kapják a legtöbbet. Dr. Kosztics Istvánt sem kerülik el a kitüntetések, s a tettei nyomán születő tényleges eredmények. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület alapító elnöke a jogvédő iroda fenntartásával, EU-s projektek menedzselésével, gyermektáborok és konferenciák szervezésével mindenkor a cigány értékek mentésén, őrzésén fáradozik.   - Milyen Baranya megyében a cigányság helyzete ma, mennyit változott az elmúlt...

Könnyű súlyok, nehéz sorsok - most a betegséggel küzd Pécs elfeledett súlyemelő-világbajnoka

Erős embereket nem feltétlenül a súlyemelők között kell keresni, esetleg a közvetlen környezetükben is érdemes körbenézni. Akkor aztán olyan asszonnyal is lehet találkozni, amilyen a pécsi világbajnok, Lénárt István felesége. Nem csak a jóban volt együtt férjével, de a legnagyobb bajban sem hagyta magára.  Gyermekkorában, egy viszonylag rövid ideig állami gondozott volt Lénárt István, aki 1959-ben született Pápán. Tizennégy éves volt, amikor Komlóra került, ahol a vájárképzőbe járt, közben pedig megismerkedett a súlyemelés alapjaival is, Czukor András segítségével. Hamar...