Az egyetemi színház Pécsett felért a színművészetivel, véli Köles Ferenc színész

Húsz éve játszik Pécsett Köles Ferenc színész, aki nem vágyik a fővárosba, pedig lenne lehetősége átigazolni. Beéri vendégszereplésekkel, és nem is gondolkodik a váltáson. - Annyi ideje vagyok a pécsi színháznál, mint a POSZT - kezdte nevetve Köles Ferenc. - Akkor ezek szerint Ön sem a Színművészeti Egyetem végzőseként kezdte a pályát?-Nem, én sem. Egyszer voltam felvételizni, mert többen mondták, hogy próbáljam meg, hát elmentem, de annyira nem érdekelt, végül nem is vettek fel. De azt gondolom, hogy az egyetemi színház, ahol még a PNSZ mellett is évekig játszottam,...

Egy családba elég lehet két rádió, Szekeres Csongor gyűjtőnek ötszáz is kevés

Léteznek hétköznapi, mégis kultikusnak számító tárgyak. Ezek közé sorolhatók a rádiók is. Minden háztartásban akad belőlük pár darab. Szekeres Csongornak viszont félezer is van otthon, a tizenhét éves pécsi fiatalember nem hétköznapi gyűjtő, hanem komoly szakértő is.  A komoly gyűjtemény egyes példányai láttán az országos, sőt, nemzetközi körökben is felkapják a fejüket a műszaki tárgyvadászok. Elsősorban nem pénzbeli értékekről szólhatunk itt, hanem ritkaságokról, amik együtt, egyszerre máshol nem láthatóak. Nem csak Pécsett, a világon sem.A brit Queen együttes is...

A világ érdekes, fedeztessük fel a gyermekeinkkel, mondja Boros Misi édesapja, Boros János

Szüleikkel szeretetben eltöltött rengeteg időre van a legnagyobb szükségük a gyermekeknek ahhoz, hogy megismerjék és kibontakoztathassák képességeiket, mondta a Pécsi Újság.hu-nak adott interjújában két rendkívül tehetséges gyermek, Boros Misi és Boros Dani édesapja. A Pécsi Tudományegyetemen oktató filozófus professzor, Boros János, gyermekeik előrejutásának hátteréről is beszélt, arról, hogyan vezetett a fiúk útja az egyre nagyobb sikerek felé. - Boros Misi nevét túlzás nélkül mindenki ismeri, kevesebben tudják viszont, hogy testvére, Dániel, a tudományokban különleges tehetség,...

A szenvedély neve: foci,...

Mondjuk a szamárköhögés, a kanyaró, meg a bárányhimlő az, amit már régen tud az orvostudomány kezelni. De létezik egy kór, a...

Láss csodát, világ: a pécsi...

Él Pécsett egy bájos, 17 esztendős leány, Souly Alexandra, akit nyugodtan nevezhetnénk zseninek, bár ő összerezzen a jelző...

A gyerekeket is...

A pécsi középiskolás diákok, akiket immár hat éve oktat, nagyon kedvelik Obendorf Rolandot. Villámgyorsan bilincsel, de más...

Pécsi nők a barkácsboltban: a csavarok mellé akár egy gyors lelkifröccsöt is kaphatunk

Nők a pult mögött - ebben semmi meglepő sincsen a világon. Az azonban már kissé érdekesebbé teszi a dolgot, ha hozzátesszük, Pécsett, a belvárosban akad egy barkácsbolt, ahol két hölgy várja a vevőket. Méghozzá a hagyományos szakmai eszköztárral: figyelnek a részletekre, ügyelnek a kiszolgálás pontosságára, mindenre, ami lassan néhol már feledésbe merül ezen a területen, a XXI. évszázad második évtizedének derekán.Szakmailag a maihoz képest egy teljesen más időszakból való Hargitai Istvánné, Erzsi, az üzlet tulajdonosa, valamint kolléganője, Kirvai Csabáné, Jutka. Amikor ők...

Megrökönyödtek, amikor csak úgy bekopogott, mondja Zalay Szabolcs, a Leőwey igazgatója

Véletlenszerű volt, hogy pont az országosan meghirdetett pedagógussztrájk napján találkoztunk a nagy múltú pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban dr. Zalay Szabolcs igazgatóval. Kellemes nyüzsgést érzékeltünk, sok diák jött-ment a folyosókon, beszélgetésünket párszor szakították meg tanárok, kérve az igazgató segítségét, döntéseit. Az ország középiskolái között rangosnak számít a pécsi gimnázium, s ez főként annak köszönhető, hogy az itt tanuló hétszáz diák 60-70 százaléka sikerrel jut tovább a kiszemelt felsőfokú intézménybe, s ezzel sikerre viszik fő célkitűzésüket. Lejárt dr. Zalay...

Véletlenül lett szobrász, mondja a tettyei Krisztus szobor alkotója, Rétfalvi Sándor

A szobor fennmarad, alkotóját azonban az évek múltával gyakran elfelejtik. Köztéri szobrok, emlékművek, plakettek őrzik Rétfalvi Sándor pécsi szobrász keze nyomát, s közöttük a leghíresebbek a Tettye fölé hajló Korpusz, a Székesegyház déli bejáratát vigyázó kapuk bibliai jelentekkel, a baranyai táj, a vidék kultúrájára oly jellemző szőlőlevelekkel, és még hosszan sorolhatnánk a termékeny alkotó munkáit. A kezdetek, a születő alkotások háttere, az újfajta pályáztatások, oktatás közép- és felsőfokon, megannyi téma került elő a zárkózottan élő művésszel.  A zavarba ejtően nagy...

Kincset őriz Minárik Tamás,...

Sok nemes dolgot tehet egy tanár diákjaiért, annál többet azonban aligha, hogy egyik legnagyobb értékünket, anyanyelvünket...

Az arany ugyan hiányzik a...

Olyan ritka betegséggel született Kovács Ervin, ami egymillió emberből talán csak egynek jut osztályrészül. Megtanult ezzel...

A kulisszák mögött: Vincze...

Sikert sikerre halmoz Vincze János Jászai Mari-díjas rendező, a Pécsi Harmadik Színház ügyvezető igazgatója, aki nagy harcok...

Verőce hőse, a PVSK trénere, Földi Sándor egy nyúlgát átvágásával menekített meg egy falut

Kosárlabdában irányítóval centert játszatni - ahhoz is kell egy adag bátorság, meg némi őrültség. Ez ugyan meg sem fordult a PVSK-nál dolgozó tréner, Földi Sándor fejében, sokkal veszélyesebb dolgokat viszont bevállalt: neki köszönheti megmenekülését egy délvidéki falu. Nem tévedésből lett a jugoszláviai Verőce díszpolgára, hőse az egykori hippi. A katonaságnál is kivívta magának a tiszteletet, egy szinte hősies tettel. Szabadkán, 1950-ben született Földi Sándor, de Csantavéren nőtt fel. Aztán visszakerült a gimnáziumba oda, ahol a világra jött. Onnan vezetett az útja Újvidékre, a...

Futballistaként nem volt favágó Schulteisz Gyula, aztán tessék: fakereskedő vált belőle

A legenda szerint az idegesebb mentős beindította a Nysa gépkocsi motorját, ha Schulteisz Gyula elindult keresztezni a védelem tengelyéből. Ebből annyi igaz, hogy a PMSC egykori labdarúgója tényleg nem számított puha legénynek. De a durvaság sem volt rá jellemző, még akkor sem, ha a közönség néha azt skandálta: „büntess Gyula!". Rég volt mindez, már nem focizik a korábbi sportember, hanem inkább kereskedik, de nem fűvel-fával, inkább az utóbbival.  Mindenkiből nem lehet edző, gyúró, szertáros, játékvezető, pályamunkás. Egy pályafutás,még a leghosszabb is egyszer...

A cigányok is lenézik a nem cigányokat, az előítéletek kölcsönösek - véli dr. Kosztics István

Az átlagon felül tevékeny embereket többféle elismerés kíséri, szerencsés esetben a „külvilágból" érkezőkön túl a közvetlen környezetüktől kapják a legtöbbet. Dr. Kosztics Istvánt sem kerülik el a kitüntetések, s a tettei nyomán születő tényleges eredmények. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület alapító elnöke a jogvédő iroda fenntartásával, EU-s projektek menedzselésével, gyermektáborok és konferenciák szervezésével mindenkor a cigány értékek mentésén, őrzésén fáradozik.   - Milyen Baranya megyében a cigányság helyzete ma, mennyit változott az elmúlt...