Őriné dr. Fodor Márta újra megtalálta és közkinccsé tette Pécs elfeledett, címerpajzsos kőleletét

Csaknem három évtizeden át több jogászgenerációt ismertetett meg az összehasonlító, akkoriban egyetemesnek nevezett és a magyar jogtörténet kérdéseivel a Magyar Arany Érdemkereszttel a közelmúltban kitüntetett Őriné dr Fodor Márta, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke. Történeti érdeklődésűként megütközve figyelt fel 2009-ben arra, hogy a Pécs Kulturális Főváros programjában a pécsi értékek közül hiányzik a 1984-ben városunkban, a Dunántúlon elsőként és egyetlenként megtalált „rovásírásos" régészeti lelet bemutatása, mely ősi írásbeliségünk tanúsítója. Erről, valamint az általa újjászervezett egyesület terveiről is beszélt lapunknak a pécsi lokálpatrióta.

A helytörténeti kutatásai révén a középkori magyar történelem jelentős tárgyi forrására - a Kárpáti Gábor régész által a Szent Benedek rendi templom feltárása során megtalált, a nagyközönség számára ismeretlen, valamint a tudományos kutatások számára elfeledett -, székely-magyar ABC betűivel íródott ligatúrás (betűösszevonásos) úgynevezett „címerpajzsos kőleletre" irányította a közfigyelmet és a helyi köztudatba emelte.

Ennek köszönhetően irányításával a városvédő egyesület bekapcsolódott Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-es programjaiba a „címerpajzsos" kőlelet köré szervezett írástörténeti kiállítással és előadással.

A tudományos reflexiókat ezzel kapcsolatban 2013-ban a Helyi Értékeink című konferencián összegezték, és ezzel jelentősen hozzájárult az egyesület a László Gyula által is képviselt közfelfogás módosulásához, és tudományos bizonyítékot mutatott fel arra vonatkozóan, hogy a 12-13. században a Magyar Királyság területén is használatban volt a rovásírás, nem csupán Székelyföldön.

- Már zajlottak a rendezvények, mikor a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület keretében írástörténeti írások, a pécsi Várkonyi Nándor könyvének (Szíriat Oszlopai) és Forrai Sándor munkásságának ismeretében felvállaltam egy, a leletet bemutató, Forrai Sándor Rovásírókör írástörténeti anyagával támogatott kiállítás létrehozását, melyben férjem is kitartóan segített - avatta be lapunkat az „elfeledett" lelet újra felfedezésének hátterébe Őriné dr. Fodor Márta.

A 2010-es első, lelkesen fogadott kiállítást az évek során több követte oktatási és nevelési közintézményekben és Budapestre is eljutott, az utóbbi kiállítások pedig Őriné dr. Fodor Márta újabb kutatásaival egészültek ki.

- A pécsi kőleleten egy címerpajzs látható, rajta ligatúrás (rovásbetű-összerovásos) felirat, amelynek megfejtése: „Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna Erzsébet". Megtalálási helye, az egykori Benedek Rendi templom falának feltárása során, a Citrom utcában volt. Az államalapítás idején az intézményrendszer megszervezése latin nyelvet használók közreműködésével történt, így a latin ábécé bevezetésével feledésre ítéltetettek ősi írásjeleink, amelynek a magyar nyelv 40-45 hangjára volt betűjele. Az átvett latin ábécé mindössze 22 jelével igyekeztek a magyar nyelv hangjait jól, rosszul, többnyire rosszul lejegyezni amikor a magyar nyelv használata elkerülhetetlen volt, ahogy azt a Pray kódexben lévő Halotti Beszéd gyümölcs szava mutatja, ott az többszörösen gimilc formában szerepel. Ezzel szemben L.F.Marsigli térképész-régész-hadmérnök által Erdélyben 1690 körül megtalált, az állandó ünnepeket felsoroló XII. századi, a Halotti Beszéddel azonos korú rovásbotnaptárban, a gyümölcs szó hiánytalanul került lejegyzésre. A latin ábécét ki kellett bővíteni az évszázadok során a magyar nyelv igényeihez igazodva, ma 44 betűs a kiegészített magyar ábécénk.

- Milyen következtetést lehet levonni a régi rovásjeleink tanulmányozásából?

- A kiállításokat követően a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesületben szellemi műhelymunka bontakozott ki a székely-magyar ABC jeleinek a nyelvvel, illetve a kőkori képekkel, szimbólumokkal a hitvilággal való kapcsolatának vizsgálatára. Ezt alapozta meg Varga Géza íráskutató eladássorozata. Úgy látjuk, hogy székely-magyar rovásírás jeleinek tanulmányozása azért jelentős, mert befolyásolhatja a honfoglalásra és a magyar őshazára vonatkozó nézeteket is. Ugyanis pl. Varga Csaba Íráskutató újszerű módon csak az írásjelek alakjának összehasonlításával arra a további kutatásra serkentő megállapításra jutott, hogy a 30-40000 éves régészeti leleteken általa felfedezett rovás- és ligatúrás jelek mindegyike megtalálható a székely-magyar rovás ABC jelei között, annak egy részhalmazát képezik.

Őriné dr. Fodor Márta által újjászervezett a városszépítő egyesületben a kulturális és szellemi értékátadásnak kitüntetett szerepet szánnak. Ezért - többek közt - patronálták Pécs modern városi arculatát meghatározó, Tillai Ernő Ybl-díjas építész életművét bemutató „90 év, 90 ház, 90 kép" című kiállítását, és az ennek nyomán megszületett albumának kiadását anyagilag is támogatták.

A városkép és az utcák harmóniáját megőrzendő, a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület vezetősége megalapította a „Szerethető Ház" díjat, amit olyan az anyagválasztásban és kivitelezésben igényes, a részletekre ügyelő épület vagy felújítás nyerhet el, amely harmonikusan illeszkedik környezetébe.

Régi hagyományt is tovább visz azt egyesület: utcanév-magyarázó táblákat helyez ki, a névadó személyek kilétének megismertetésére.

- Milyen tervei vannak a városvédő egyesület elnökeként?

- Egyesületünk vezetőjeként fontosnak tartom a helyi értékápolást, helytörténeti előadások szervezését, további utcanév-magyarázó táblák és városfalról ismereteket közlő táblák állítását. Szeretnénk az eozintechnológia kidolgozásában meghatározó szerepet vállaló Wartha Vince vegyészprofesszorra is felhívni a figyelmet. Ha egészségem engedi, tervezem az 1848-49-es szabadságharcból a kiegyezés után életben maradt baranyai honvédegyleti tagoknak a névsorát közzé tenni, tisztelettel megemlékezve róluk, ugyanis az országos honvédegyleti mozgalom követelésére jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege mellett az önálló Magyar Honvédsereg 1868-ban.

Máté Balázs - Fotó: Löffler Péter