Pécsi Arcok - Dr. Kollár Lajos: "A beat-nemzedékhez tartozom"

-Két nagybátyja is orvos volt, édesapja pedig egyik alapítója a Sztomatológiai Klinikának Pécsett. Felmerült valaha, hogy Ön nem orvosi pályára megy?-Természetesen, de valahogy adta magát az orvosi pálya. A hatvanas évek beat-nemzedékéhez tartozom, így nem volt bennem semmilyen megfelelési kényszer, a dolog egyszerűen csak így alakult. Apám sebészként kezdte, majd részt vett a klinika megalapításában, mivel azonban 1946-ban nem volt hajlandó belépni a pártba, kirúgták az egyetemről. Többek közt emiatt engem sem vettek fel először, egy évig mással próbálkoztam:...

Pécs Arcok - Csordás Gábor: "Nagyon nehezen, lassan írok"

- Hogyan került közel az irodalomhoz?- Először természettudós akartam lenni, hiszen kitűnő tanáraim voltak, a gimnáziumban a fizika, a kémia és a matematika is érdekelt. Az irodalom szeretetét viszont otthonról hoztam: édesanyám irodalomtanár volt, gyermekkoromban sokszor olvasott fel, s én is, egészen kicsi koromtól fogva sokat olvastam. Nagyon korán elkezdtem saját műveket írni, tizenhat évesen jelent meg az első versem a Jelenkorban. - Ilyen előzmények után miért választotta mégis az orvosi pályát?- Nem gondoltam komoly foglalkozásnak az irodalommal való munkálkodást,...

Pécsi Arcok - Dr. Kiss Endre: "Kötelességem a város szeretete"

- Lassan húsz éve dolgozik bankvezérként, de tudomásunk szerint nem erre készült fiatalabb korában, s felmenői sem a bankszakmában dolgoztak.- Bármilyen furcsa, egészen a pályázatom benyújtásáig nem gondoltam arra, hogy a pénzügyi szférában fogok dolgozni. Lehetnek szerencsés véletlenek az ember életében. Ilyen volt az elnöki tisztségért való indulással kapcsolatos felkérés is. Egyébként rosszul tudják, a családban ugyanis volt bankár, de ez nagyon sokáig nem volt publikus: anyai ágon nagyapám Szatmárnémetiben, míg nagynéném férje Pesten a Nemzeti Banknál dolgozott....

Pécsi Arcok - Farkas Tamás:...

- Egy művészeti szakiskolában beszélgetünk a legismertebb helyi állatvédővel.- A véletlen hozta úgy, hogy a diploma...

Pécsi Arcok - Horváth...

- A pécsiek találkozhatnak Önnel, mint a Pannon Filharmonikusok igazgatója, mint az EKF Művészeti Tanácsának tagja, nemrég...

Pécsi Arcok - Végh József:...

- Hivatalnok volt szinte egész életében. Családi hozadék, hogy a közigazgatásban dolgozott évtizedeken keresztül?- Nem, hiszen...

Pécsi Arcok - Balikó Tamás: "A megalkuvás később visszaüt"

- Hogyan került Miskolcról Baranyába?- Édesapám evangélikus lelkész volt, Miskolcon a diósgyőri vasgyár gyülekezetének lelkészeként dolgozott, ám születésem után nyolc hónappal, 1959 tavaszán megüresedett a pécsi parókia, akkor jöttünk ide. - A színházhoz miként került közel?- A Nagy Lajos Gimnáziumban irodalmi színpadát egy nagyszerű magyartanárnő vezette. Másodikos koromban nagyon megtetszett egy lány, aki szerepelt néhány darabban, s én is valahogy odaólálkodtam a színpad közelébe. A tanárnő valamit meglátott bennem: végül rábeszélt, hogy induljak...

Pécsi Arcok - Horváth Orsolya, aki őskönyveket támaszt fel

- Feltételezem, nem óvodás korában döntötte el, hogy többszáz éves, málladozó dokumentumok megmentése lesz később a munkája.- Azt akkor még nem, de egyértelmű volt, hogy - már csak a családi hagyomány folytatása miatt is - a művészeti pályán indulok el. Ugyan üres könyveket már gyermekkoromban is kötöttem, a Budapesti Művészeti Szakközépiskolában ragadott magával a könyvműves szakma, s alkalmam volt a könyvrestaurálást is megismerni. Ezt követően több évig a Baranya Megyei Levéltárban dolgoztam, s elvégeztem az országban csak egyetlen helyen, a Széchenyi Könyvtárban működő könyv-...

Pécsi Arcok - Mikuli János: "Közösséget épít a diákszínház"

- Honnan eredeztethető a színészet iránti, immáron több évtizedes vonzalma?- Sárbogárdon születtem, s a település középiskolájában tanított Leszkovszki Albin, a hatvanas-hetvenes évek középiskolai színjátszásának apostola. Amikor én tagja lettem a Petőfi Színpadnak, az együttes már országosan ismert volt. Megnyerte például a „Ki Mit Tud?"-ot. Mivel a csapat folyamatosan változott - az érettségizők elmentek - újakra volt szükség. Nekem, ha jól emlékszem, a tanár úr szólt, hogy nincs-e kedvem beszállni. Volt, persze, hiszen vonzott a játék, a sok utazás lehetősége, a...

Pécsi Arcok - Gyura...

- Sokan csak annyit tudnak, hogy elveszítette egyik gyermekét, de azt nem, hogy milyen szenvedésen ment keresztül.- 1999-ben...

Pécsi Arcok - Tarrósy...

- Nem tősgyökeres pécsi, hiszen Pesten született. Miként került Pécs a látómezejébe?- Családilag kötődöm a városhoz, hiszen...

Pécsi Arcok - Kiss Tibor:...

- Vasasi gyerek volt - egyenes út vezetett a bányaiparba?- Nem egészen, hiszen érdeklődésem már az általános iskola alsó...

Pécsi Arcok - Kékes Ferenc: nem jó az asztalcsapkodásban

- A néhány esztendővel ezelőtt vásárolt Dnyeper megvan még?- A chopper mellett ez a negyven esztendős motor a legkedvesebb vagyontárgyam. Természetesen megvan még, sőt a Dnyeperrel ezen a nyáron a barátainkkal egy nyolcszáz kilométer hosszúra sikeredett veterántúrán is részt vettem: Zamárdiból indultunk, onnan jártuk be Somogy és Tolna megyét. Az út alatt hűségesen szolgált, s egy rúgásra indul ma is.- Honnan ered a motorokhoz fűződő szenvedély?- Nyolc-tíz éves koromban próbáltam ki édesapám motorját, és ahogy lehetett, jogosítványt is szereztem. Édesapámnak Rigája volt, a...

"Van még tennivalóm, bőven"

- Mikor döntötte el, hogy a távközlésben fog dolgozni?- Alapvetően tanárnak készültem, ezért is végeztem műszaki tanárként Pécsett a nagy Pollackon. Mivel a lehetőségeim korlátozottak voltak, kezdetben álláskeresési trénerként kerestem a kenyeremet a megyei munkaügyi központban. Teljesen véletlenül kerültem a telekommunikációs szakmába, hiszen pusztán azért jelentkeztem egy értékesítői állásra, hogy a teljesítményem függvényében teremthessem meg anyagi biztonságomat, ne pedig a munkával töltött éveim száma határozza meg az illetményemet, mint a közszférában. Kezdetben rádiótelefon...

Pécsi Arcok - Lipics Zsolt: "Pest soha nem vonzott"

- Mikor jutott el odáig, hogy kijelentette magában, színész lesz?- Gyermekként abszolút nem járt ilyesmi a fejemben. Csak később - amikor a gimnáziumi éveim alatt többször nagyközönség előtt szerepeltettek, ünnepi beszédeket, verseket mondattak velem - jöttem rá, hogy ez az én világom. Harmadikos koromban viszont már tudtam, hogy a színművészetire fogok jelentkezni.- A főiskola után nem került rögtön Pécsre - minek köszönhető, hogy mégis itt horgonyzott le?- Öt helyről kaptam ajánlatot friss diplomásként, és az első évadomat a szegedi társulatnál töltöttem el. A sors hozta a...