Orvosi bravúr Pécsett: elvégezték Magyarországon az első keresztdonációs vesetranszplantációkat

Új mérföldkőnek tekinthető a magyar szervátültetésben, hogy a napokban elvégezték az első keresztdonációs vesetranszplantációkat hazánkban. Az élődonoros vesecsereprogram keretében két hölgy kapott új vesét a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sebészeti Klinikán, és ezzel lehetőséget egy jobb minőségű életre. Külön érdekesség, hogy a szervadományozó mindkét esetben a másik pár férfi tagja volt.  A keresztdonáció egy lehetőség azoknak a vesetranszplantációra szoruló betegeknek, akiknek van élő donoruk, azonban a donor és recipiens között direkt módon immunológiai vagy más egyéb...

Volt egyszer egy Tejbisztró: legendássá vált az első pécsi gyorsétterem

A negyvenöt-ötven fölötti pécsi lakosok emlékeiben bizonyosan ott van egy olyan „intézmény", ami roppant népszerű volt. A Jókai téren működött a Tejbisztró, az pedig tömegigényeket elégített ki. Szegény nyugdíjasok, kispénzű diákok, meg tehetős ínyencek is ott álltak sorban, a szürke, kopott alumíniumtálcákkal a pultok mentén. Szocialista étkezde volt a javából, ahol bélszínt nem lehetett kapni. De amit kínáltak, az finom, ráadásul olcsó is volt.    Az egységet 1962. február 26-án adták át. Megszűnésének időpontja már inkább bizonytalan, de a rendszerváltás környékén tűnt el a palettáról.A Jókai tér még teljesen másképpen nézett ki, amikor a hatvanas évek elején, egy szép téli napon megnyitotta ajtaját a Tejbisztró. Volt annak a helynek valami különleges kisugárzása, fogalommá vált az évtizedek során. A fényűzés jeleit még legújabb korában is tökéletesen mellőzte. Azonban, hogy az érzelmes nosztalgiázás hibájába ne essünk, maradjunk a rideg tényeknél. Ebben könnyűszerrel lehet segítségünkre a Dunántúli Napló. A címlapon, február 27-én, képpel megtámogatva kiáltotta világgá az újság, hogy várja vendégeit a Tejbisztró. Azon a napon - ha egészen pontosak akarunk lenni - az órák 14-et mutattak, a nagy pillanatban. A részletekről bent találhattak az...

A régi pécsi vásárcsarnokot felfalja az idő - A romlás virágai pusztítják az épületet

Ha nem is nagy pontossággal, de a falfirkák alkalmasak az idő múlásának mérésére. Erre a látható bizonyíték a pécsi, régi vásárcsarnok. Ahol a kéretlen alkotások egyre csak sokasodnak, mivel az ingatlannak nem igazán van gazdája. A dzsungelben az ilyen elhagyott házakat szokta visszafoglalni a természetes növényzet. Ettől a belváros közvetlen közelében, a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcában nem érdemes tartani, ám a romlás jelei jól felfedezhetőek kívülről is. Bemenni persze nem lehet, kitették a „Zárva" táblát, ezzel az állagmegóvás nagyjából meg is valósult. De legalább sokba nem került a cselekedet! Az egykori buszmegállóban már - érthető okokból - nem áll meg a helyi járat. Ezért legfeljebb néhány szomorú hajléktalan várja ott, hogy elérkezzen sorsának jobbra fordulása. Igaz, a nyugati oldalon, az egyik emeletre vezető lépcső mellett olyan nyomok mutatkoznak, mintha valaki ott talált volna magának átmeneti, cseppet sem komfortos fedelet magának.Az északi részen, több helyen is lehet tanulmányozni, miképpen nőtt ki a földből a csarnok az 1970-es évek végén. A téglák kikandikálnak a vakolat alól. Kezdő kőműves-tanulóknak filléres tanulmányi kirándulásához kiváló alkalom lehetne, ha már unják a téglapucolást, a sitt hordását vödörszámra.Az északi oldal mellett...