Őriné dr. Fodor Márta újra megtalálta és közkinccsé tette Pécs elfeledett, címerpajzsos kőleletét

Csaknem három évtizeden át több jogászgenerációt ismertetett meg az összehasonlító, akkoriban egyetemesnek nevezett és a magyar jogtörténet kérdéseivel a Magyar Arany Érdemkereszttel a közelmúltban kitüntetett Őriné dr Fodor Márta, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke. Történeti érdeklődésűként megütközve figyelt fel 2009-ben arra, hogy a Pécs Kulturális Főváros programjában a pécsi értékek közül hiányzik a 1984-ben városunkban, a Dunántúlon elsőként és egyetlenként megtalált „rovásírásos" régészeti lelet bemutatása, mely ősi írásbeliségünk tanúsítója. Erről, valamint az általa...

Kerékpárút épül a villányi borvidéken, valamint Bóly és Nagynyárád között

Új kerékpárút épül a villányi borvidéken, valamint az attól keletre fekvő Bóly és Nagynyárád között 1,22 milliárd forintos fejlesztési forrásból.  A bólyi önkormányzat közleményében azt írta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) támogatásával a "Kerékpáron a borutak mentén" című projektben Bóly, Szajk, Nagynyárád és Villány között épülnek kerékpárutak 1,222 milliárd forint értékben.Kiemelték, hogy a turisztikai fejlesztés egyik fő eleme a Bólyt Nagynyáráddal összekötő - csaknem 800 millió forintba kerülő - kerékpárút megvalósítása, amelynek révén 7,54 kilométeren keresztül létesül biciklizésre alkalmas szakasz, így épített kerékpárút, kijelölt útvonal, kerékpároshíd.Az 1,222 milliárd forintos TOP Plusz projekt következő ütemében Villány belterületén is megépítik a városon átvezető kerékpárút hiányzó szakaszát, ennek eredményeként pedig a biciklisek számára is könnyebben bejárhatók lesznek a térség borútjai - közölte a helyhatóság.Képünk illusztráció.   

Volt egyszer egy Tejbisztró: legendássá vált az első pécsi gyorsétterem

A negyvenöt-ötven fölötti pécsi lakosok emlékeiben bizonyosan ott van egy olyan „intézmény", ami roppant népszerű volt. A Jókai téren működött a Tejbisztró, az pedig tömegigényeket elégített ki. Szegény nyugdíjasok, kispénzű diákok, meg tehetős ínyencek is ott álltak sorban, a szürke, kopott alumíniumtálcákkal a pultok mentén. Szocialista étkezde volt a javából, ahol bélszínt nem lehetett kapni. De amit kínáltak, az finom, ráadásul olcsó is volt.    Az egységet 1962. február 26-án adták át. Megszűnésének időpontja már inkább bizonytalan, de a rendszerváltás környékén tűnt el a palettáról.A Jókai tér még teljesen másképpen nézett ki, amikor a hatvanas évek elején, egy szép téli napon megnyitotta ajtaját a Tejbisztró. Volt annak a helynek valami különleges kisugárzása, fogalommá vált az évtizedek során. A fényűzés jeleit még legújabb korában is tökéletesen mellőzte. Azonban, hogy az érzelmes nosztalgiázás hibájába ne essünk, maradjunk a rideg tényeknél. Ebben könnyűszerrel lehet segítségünkre a Dunántúli Napló. A címlapon, február 27-én, képpel megtámogatva kiáltotta világgá az újság, hogy várja vendégeit a Tejbisztró. Azon a napon - ha egészen pontosak akarunk lenni - az órák 14-et mutattak, a nagy pillanatban. A részletekről bent találhattak az...