Passió Máriagyűdön: a megyéspüspök és a plébános is a szereplők között volt

A máriagyűdi kegyhelyen 2010 óta minden évben virágvasárnap megjelenítik Krisztus szenvedésének történetét. A misztériumjátékban a közösség tagjai mellett Felföldi László pécsi megyéspüspök és Keresztes Andor, a kegytemplom plébánosa is nem először vállalt szerepet.   A Sarlós Boldogasszony-kegytemplomot körülvevő festői kegyhelyen megjelenített passióban a főpásztor Cirenei Simont, a plébános az első farizeust, Polgár Péter kántor pedig Poncius Pilatus római helytartót alakította. Jézust Nádudvary Csongor, a közösség tagja személyesítette meg.A mintegy 70 szereplős misztériumjátékot, mely a...

Ismét tekergethetjük az órákat, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás

A nyári időszámítás vasárnap kezdődik, amikor az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre.  Az intézkedést 1916-ban vezették be először energiatakarékossági okokból, de később több országban felhagytak vele.   Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.A nyári és a téli időszámítást végül „csak" 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanazon az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország.A nyári időszámítás célja, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítástAfrikában ismeretlen, az oroszoknál elsöpörte a népharag1998 óta a nyári (március utolsó vasárnapja) és a téli időszámítás (október utolsó vasárnapja) kezdetét összehangolták az Európai Unión belül. Az intézkedés Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában.Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették a nyári időszámítást, de a...

Pirkadat előtt csapott le a NAV a pécsi vásárcsarnok pékségeire, meg is lett az eredménye

A NAV baranyai munkatársai kiemelten ellenőrizték a vásárcsarnok és a város pékségeit, kisboltjait, valamint a nagybani piac zöldség-gyümölcs kereskedőit. Négy dolgozót bejelentés nélkül foglalkoztattak, egy üzletben pedig hibás áfakulcsot használtak. A szabálytalankodók több millió forintos mulasztási bírságra számíthatnak.   A NAV baranyai munkatársai egy szerdai napon, hajnali kettőkor jelentek meg a vásárcsarnokban. A célkeresztbe ezúttal a pékségek kerültek, és egy dolgozónál meg is állapították a feketefoglalkoztatást. A nagybani piacon is hasonló véget ért az ellenőrzés, egy be nem jelentett alkalmazott pakolt a raktárban. A város pékségeiben és korán nyitó kisboltjaiban szintén találtak szabálytalanul dolgozókat a revizorok, és az egyik próbavásárlásnál hibás áfakulcsot használt az eladó. Nem éri meg a munkavállalók be nem jelentése, hiszen 2024. augusztus elsejétől a mulasztási bírság felső határa már nem egymillió, hanem kétmillió forint minden egyes szabálytalanul foglalkoztatott esetén. A bejelentést mulasztó vállalkozások felkerülnek a szabálytalanul foglalkoztatók listájára, ezt a NAV a honlapján is közzéteszi. A súlyosan mulasztók a mulasztási bírság mellett utólagos adóellenőrzésre és akár üzletlezárásra is számíthatnak.