Megbékélést hoz a halottakra emlékezés, az élőktől kaphatnak támogatást

A pogány kultuszok félelemmel gondoltak az elhunytakra november táján, ám a kereszténység megszületése óta a megbékélés határozza meg az utolsó őszi hónap kezdetét - mondta Gájer László egyetemi tanár.    A halottakról - jegyezte meg - a kereszténység előtti időkben is megemlékeztek, ám míg a kelta hitvilág szerint a halottak átköltözése a túlvilágra megzavarta az élők világát, a keresztények szerint imádsággal segíteni lehet az üdvözülésüket. A földi életet ugyanis nem mindenki üdvözülésre készen fejezi be, így ők haláluk után, az érdemszerzés idejének végeztével az élőktől kaphatnak támogatást -...

Az összes megdicsőült lelket ünneplik a keresztények november 1-jén

November 1-jén ünnepeljük a megdicsőült lelkeket, vagyis minden szentet, akik Istent dicsőítve, megüdvözülve hunytak el, de nem emlékezünk meg róluk külön-külön, név szerint. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.  Keleten már 380-ban megemlékeztek minden szentté lett vértanúról. Az ünnep a nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel.Később III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.November 2-án tartjuk halottak napját. Ezen a napon a Katolikus Egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét és kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.Mindenszentek nyolcadában (november 1-8....

Szörnyűség a Tettyén: egy nyolcéves kislány volt az utolsó pécsi halálraítélt áldozata

Az elmúlt százhúsz év talán legszörnyűbb baranyai gyilkossága ötvenegy évvel ezelőtt történt. A 1974-es szörnyűség tettesét, Nyéki Oszkárt felakasztották. Ő volt az utolsó Pécshez közvetlenül köthető elvetemült elkövető, akit törvényes keretek között végeztek ki.  A példátlan bűnügyre 1974. május 10-én, pénteken került sor. A történtekről a Dunántúli Napló a 12-i lapszámban adott hírt, rendőrségi közlemény alapján. Abból tudták meg az emberek, hogy a nyolcesztendős M. Éva (családneve ismert, de kegyeleti okokból illendő nem leírni - a szerk.) volt az áldozat. A Tettye környékén, a kőbányához közel találtak rá a holttestére. A gyermek boltba indult Gyükésből, véletlenül került bántalmazója elé, már a hazaúton. Azt rögvest, a rendőrségi helyszínelés során megállapították, hogy nem baleset szenvedett a kislány.A megrázó részletek mellőzése nélkül, az orvosi vélemény szerint nemi erőszak nem történt, de szemérem elleni zaklatás látható volt. Emellett a zavaros személyiségű Nyéki egy kólás üveggel mért több ütést a lányka koponyájára, ami végzetesnek bizonyult.A nyomozás hónapokig nem igazán hozott valódi áttörést, bár akadtak olyanok, akik képbe kerültek, köztük Nyéki is. Nem túlzás, a pécsi szülők akkoriban valósággal rettegésben éltek. A kicsik is féltek, már aki...