Nagy szükség volt a busók tudományára: a tűzgyújtás nem maradt el Mohácson

Komoly próba elé állította idén az időjárás a busójárás vendégeit és a szervezőket: a hideg, a délelőtt hullott csapadék és az erős szél számos kellemetlenséget okozott, olyannyira, hogy az egyik fő attrakciót, a csónakos átkelést a Dunán le is kellett fújni. A busók persze fütyültek az időjárásra, bevetették télűző tudományukat, amely hatott is, s a délutáni programokat meg lehetett tartani, beleértve a tűzgyújtást is.  Őszintén szólva, ha hó van és igazán hideg, még az is jobb lett volna annál az időnél, amilyen vasárnap köszöntött Mohácsra (is). Hópelyhek keveredtek az esőcseppek közé, a néha...

Itt a farsang, áll a bál: Mohácson vasárnap messze űzik a telet a busók

Tetőpontjához közelít a csütörtökön kezdődött busójárás, vasárnap is tízezreket várnak Mohácsra.  A busójárás télűző népszokás - ezt a tételmondatot mindenki ismeri, azonban hogy a gyakorlatban hogyan működik, arról vasárnap mindenki személyesen is meggyőződhet.Az előrejelzés szerint ugyanis egy picit visszakacsint a tél: reggel akár még egy kis hó is eshet, s a szeles időben napközben is csak néhány fokkal emelkedik nulla fölé a hőmérséklet. De ez a busóknak semmi, simán megbirkóznak a feladattal, így a távolabbról érkezőknek sem kell az időjárás viszontagságaitól megriadni, a mohácsiakat pedig amúgy sem tarthatja távol semmi az év legjobban várt eseményétől.Bár a színfalak mögött még ezekben a napokban is nagyon sokan és sokat dolgoznak, hogy vasárnap is minden zökkenőmentesen menjen, Mohács már csütörtöktől kolompolástól hangos, működnek a szabadtéri színpadok, az árusok kínálják a portékáikat, az étel-italkészleteket feltöltve várják a vendégeket.Nemcsak az ország minden szegletéből, minden kontinensről is érkeznek látogatók Mohácsra, a télűző népszokás híre nagyon messziről is csábítja a vendégeket - minden bizonnyal idén is több tízezren érkeznek vasárnap Mohácsra. A busójárás leglátványosabb programjait a hagyományoknak megfelelően idén is farsangvasárnapon tartják...

Nem árt vigyázni, Bálint napján akár még a szerelmi varázslatok is bejöhetnek

Február 14-ét, a Valentin napot a szerelmesek napjaként csak néhány évtizede ünnepeljük Magyarországon, viszont a néphagyományban korábban is jeles nap volt Bálint napja.   A katolikus naptár szerinti Szent Bálint a szerelmesek, a jegyesek és az epilepsziások védőszentje Magyarországon, de a hazai nemzetiség körében, és szerte a világon is népszerű. A szokás eredetére több elképzelés is létezik, egyszerre van jelen benne a pogány természetkultusz, a rómaiak ünneplési formái, a népi hiedelmek és a keresztény hagyományok.A magyar néphagyományban ezen a napon főként a népi megfigyeléseken alapuló, és egyben az időjáráshoz is kapcsolódó következtetések voltak jellemzőek, például hideg és száraz idő esetén jó termést reméltek. A madarak megfigyelése és a nap párosító jellegének kapcsolata nem csak nálunk, de szerte Európában megfigyelhető, hiszen a madarak visszaérkezése a közelgő tavaszt jelzi, és egyben a termékenységet is szimbolizálja. A természet megfigyelése szolgálhatott a hiedelmek alapjául, vagyis hogy ez a nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak.Ilyenkor különösen ügyeltek a madarak etetésére, illetve facsemetéket ültettek, bízva a megerősödésükben, de a kotló ültetésére is különösen megfelelő nap volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel,...