Emmausz-járás: a bólyiak mellett szerte Baranyában benépesülnek a pincék hétfőn

Bólyban több mint száz esztendeje őrzik a német népszokást, a húsvéthétfői Emmausz-járást, de megyeszerte egyre több helyen, így többek között a mohácsi és a szederkényi szőlőhegyen is benépesülnek a pincék ezen a napon.   2011-óta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén is szereplő bólyi Emmausz-járás több mint százéves, eredendően bólyi német népszokás. Az évszázados hagyomány mozzanatait követve a szőlősgazdák és a bólyi családok rokonaikkal és vendégeikkel kivonulnak a pincesorra, ahol a szokottnál is kedvesebben fogadják az embereket, s még az idegeneket is behívják egy pohár borra. A...

A rengeteg átjelentkező miatt Pécsett is több részre oszthatják a szavazóköri névjegyzéket

Azokban az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő kedden dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre bontja.  A választópolgárok csütörtökön 16 óráig jelezhették, ha nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak szavazni április 12-én. A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint több mint 224 ezer választópolgár jelezte, hogy az országgyűlési képviselők választásán a lakóhelyétől eltérő, más magyarországi településen kíván szavazni.A legtöbb átjelentkező a főváros 12. számú egyéni választókerületében (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9166-an jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4526-an jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en.Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4085 átjelentkező van a szombat reggeli adatok szerint.A választási eljárási törvény szerint azokban az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben, ahol...

Nagyszombaton véget ér a nagyböjt, Jézus feltámadását ünneplik a keresztények

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.  A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy "együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált".A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll; a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.A jelenlegi liturgikus rend a 4. századra vezethető vissza.A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely Krisztus halála után a világra borult, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény, Krisztus feltámadásának fénye.A húsvéti vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A megszentelt tűzről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, a gyertyába szúrt tömjénszegek pedig Jézus sebeit szimbolizálják.Azt írták, a feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek a keretei közé támadt fel, hanem az...