Vers mindenkinek - Krisztus támad és eszmél, Odukat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb ennél?

Tisztelt Olvasóink! Ady Endre A szép Húsvét című versével kívánunk mindannyiuknak áldott ünnepet! Odukat és kriptákat pattantS bús árkokig leér a szava:Ilyen a Húsvét szent tavaszaS ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérrül,Mikor künn, a TavaszbanMinden csoda csodát csinálS minden drága fizetség megtérül? Óh, Tavasz, óh, Húsvét,Emberek ősi biztatója,Csak azt szórd szét köztünk:Állandó a tavaszi óraS ilyen marad. Krisztus támad és eszmél,Odukat és kriptákat pattant.Van-e gyönyörűbb ennél?  Képünkön: a pécsi Széchenyi téren minden húsvétkor felállítják a kétméteres tojást, amit a horvátországi...

Se tüzérek, se Szomjas Tüzér: a pécsi kocsma már csak a városi legendákban létezik

„A kocsmáros ért hozzá, mert itt már öltek orvost is." Az idézet Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány című ponyvaregényéből való. De ez nem csak írói fantázia. A Kertvárosi italboltban, ismertebb nevén, a Szomjas Tüzérben ez majdnem megtörtént, ha nem tegnap. A keszüi úti italmérés évtizedekig, futószalagon „gyártotta" az alkoholistákat, de ma már csak emlék az egész. Az épület persze áll, ám teljesen más a külleme, mint fénykorában. Ha lett volna olyanja egyáltalán - valaha is. Amikor a Kertvárosi italbolt alapjait lerakták, az helyileg pontosan a világvége előtt volt, egy buszmegállónyira. A Keszü, illetve Málom felé tartó országút deltájában várta a betérő szomjazókat Pécs akkori határában. Bár a pontos időpontot nem sikerült kideríteni, mégis akadtak a források között érdekes feljegyzések.Az első eltéveszthetetlen megjelenésében a Pécsi Vendéglátó Vállalat szégyeneként hivatkoztak a csehóra. A homlokfalon, de oldalfalon is ölnyi, ölni képes omladék fenyegette a betérőket. Nem is szólva a belső terem, meg a mellékhelyiség állapotáról, ami közegészségügyi veszélyként jelent meg az írásban.Később sem verte ki a színvonal a plafont. Egyszer P-ék (ismert a családnév, de diszkréció is akad, ennyi idő távlatából) eljegyzést tartottak az...

Így zajlottak anno a nagyheti szertartások a Pécsi Egyházmegyében

A húsvét és az azt megelőző szent három nap, Krisztus szenvedésének, halálának és föltámadásának ünnepe a kereszténység legfőbb misztériuma. Ennek megfelelően az erre való emlékezés már a kereszténység kezdetétől különleges hangsúlyt kapott, aminek módja azonban az azóta eltelt kétezer év során sok változáson ment át.    Az első időkben a húsvét egész tartalmát egyetlen napon ünnepelték, de a 4. századtól kezdve ez csütörtöktől szombatig tartó három napos ünneppé bővült, mely eközben egyre bonyolultabbá is vált. Azonban XII. Pius pápa 1956-os nagyheti reformja után a szertatások némileg leegyszerűsödtek.  A II. világháború előtti évtizedekben a pécsi székesegyházban Magyarországon egyedülállóan volt élvezhető a barokk pompájú katolikus nagyheti liturgia hiánytalan teljessége a római bazilikák stílusában és méreteiben. Mivel a dóm szentélye ugyanakkora, mint a hajója, így hazai viszonylatban a szertartások külsőségei sehol olyan teljességben ki nem fejlődhettek, mint itt. A cselekmények drámaiságát még inkább fokozta az 1889 óta működő országos hírű pécsi gregorián kórus éneke.  A Nagyhét első napja, Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézi emlékezetünkbe. Ezen a reggelen a székesegyház híres Péter harangja köszöntötte a...