Itt a farsang, áll a bál: Mohácson vasárnap messze űzik a telet a busók

Tetőpontjához közelít a csütörtökön kezdődött busójárás, vasárnap is tízezreket várnak Mohácsra.  A busójárás télűző népszokás - ezt a tételmondatot mindenki ismeri, azonban hogy a gyakorlatban hogyan működik, arról vasárnap mindenki személyesen is meggyőződhet.Az előrejelzés szerint ugyanis egy picit visszakacsint a tél: reggel akár még egy kis hó is eshet, s a szeles időben napközben is csak néhány fokkal emelkedik nulla fölé a hőmérséklet. De ez a busóknak semmi, simán megbirkóznak a feladattal, így a távolabbról érkezőknek sem kell az időjárás viszontagságaitól megriadni, a mohácsiakat pedig amúgy sem...

Nem árt vigyázni, Bálint napján akár még a szerelmi varázslatok is bejöhetnek

Február 14-ét, a Valentin napot a szerelmesek napjaként csak néhány évtizede ünnepeljük Magyarországon, viszont a néphagyományban korábban is jeles nap volt Bálint napja.   A katolikus naptár szerinti Szent Bálint a szerelmesek, a jegyesek és az epilepsziások védőszentje Magyarországon, de a hazai nemzetiség körében, és szerte a világon is népszerű. A szokás eredetére több elképzelés is létezik, egyszerre van jelen benne a pogány természetkultusz, a rómaiak ünneplési formái, a népi hiedelmek és a keresztény hagyományok.A magyar néphagyományban ezen a napon főként a népi megfigyeléseken alapuló, és egyben az időjáráshoz is kapcsolódó következtetések voltak jellemzőek, például hideg és száraz idő esetén jó termést reméltek. A madarak megfigyelése és a nap párosító jellegének kapcsolata nem csak nálunk, de szerte Európában megfigyelhető, hiszen a madarak visszaérkezése a közelgő tavaszt jelzi, és egyben a termékenységet is szimbolizálja. A természet megfigyelése szolgálhatott a hiedelmek alapjául, vagyis hogy ez a nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak.Ilyenkor különösen ügyeltek a madarak etetésére, illetve facsemetéket ültettek, bízva a megerősödésükben, de a kotló ültetésére is különösen megfelelő nap volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel,...

Átvette megbízólevelét dr. Fábián Adrián, a pécsi egyetem leendő rektora

A Sándor-palota falai között ünnepélyes keretek között vette át rektori kinevezését csütörtökön dr. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem leendő rektora.  A megbízólevelet hivatalos ceremónia keretében adták át, ezzel is hangsúlyozva az esemény jelentőségét a hazai felsőoktatás számára. A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány a PTE Szenátusa által felállított rangsort figyelembe véve tett javaslatot az ágazati irányításért felelős miniszteren keresztül a köztársasági elnöknek a rektorjelölt személyére. Dr. Fábián Adrián 2026. július 1-től tölti majd be a pozíciót, miután dr. Miseta Attila jelenlegi rektor mandátuma lejár. A rektorjelöltek bemutatkozásakor a PTE Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja elmondta, véleménye szerint a PTE-nek a Balatontól délre fekvő térség tudományos, innovációs és gazdasági központjává kell válnia. A fejlődés alapjaként a belső kohéziót és a transzparens forráselosztást nevezte meg. Fentiek mentén programjában az összehangolt működést, a funkcionális és finanszírozási problémák rendezését, valamint a stratégiai egyeztetések rendszerességét sürgette. Kiemelte, hogy az egyetemi közösség csak akkor tud valódi közösségként működni, ha az azonos munkakörök azonos elismerést kapnak, és ha az...