Személyi változásokat rendelt el a Pécsi Egyházmegyében Felföldi László megyéspüspök

 Az egyházmegye lelkipásztori ellátásának biztosítására - az érintett személyekkel való előzetes egyeztetést követően - Felföldi László megyéspüspök 2026. augusztus 1-jei hatállyal az alábbi személyi és területi változtatásokat rendelte el:  Mons. Dr. Cziglányi Zsolt pápai káplán, kozármislenyi plébános urat, saját kérésére - köszönetnyilvánítása mellett - felmentette a plébánosi hivatal alól és nyugállományba helyezte.Kovács József káplán urat felmentette a kápláni beosztása alól, és - az ifjúsági-, hivatás- és ministránsreferensi szolgálatának érintetlenül hagyása mellett - kinevezte...

Tényleg aranyáron adják a lángost és minden mást is a Balatonnál? Íme, itt a valóság

Ahogy az lenni szokott, már a nyári szezon  kezdetén elárasztották a  hírportálokat a méregdrága Balatonról szóló cikkek. Az írásokban csillagászati áron kínált lángossal, fagyival is riogattak. Megnéztük, mennyiért is juthatunk hozzá a valóságban ezekhez.  A Balatont immár rendszeresen és módszeresen próbálják lejáratni, ennek a kampánynak a része a megfizethetetlen árakról szóló hírek terjesztése, amelyek általában egy-egy kiragadott, valóban pofátlanul drágán dolgozó vendéglátóhelyet emelnek ki.Ennek „köszönhetően" hiszik el sokan, hogy 2000 forint alatt nem kapható lángos a Balatonnál, de a híresztelések alapján egy gombóc fagylaltért is rengeteget elkérnek.Ez persze nem így van. Nyilván, a Balcsin gyakorlatilag minden helyen többet kell fizetni az átlagosnak mondhatónál (és ez mindig is így volt), de a budapesti vagy sok esetben a pécsi belvárosi árakkal összevetve már egyáltalán nem számít drágának az itteni kínálat, sőt! Nézzük tehát, hogy mi a valóság!A baranyaiak egyik legkedveltebb településén, Balatonfenyvesen néztünk körül. Közvetlenül a parton, az egyik lángosozóban 1200 forintba kerül egy sima lángos, a tejfölös 1400, a sajtos-tejfölös 1600 forint. A legdrágább töltött lángosért, amit ott kapni lehet, 3200 forintot kérnek.A...

Dr. Sikfői Tamás a mohácsi hídról és az új pécsi ipari parkról: nem hallgathatok tovább!

1920 óta minden magyar kormány a vidéki Magyarország adósa maradt abban, hogy vízfejű fővárosba irányuló sugaras közlekedés mellé megépítse az egymástól elvágott országrészeket összekötő közúti vasúti haránt vonalakat és hidakat. Több, mint száz év adóssága halmozódik. 75 éven keresztül Budapesten kívül nem is épült Duna-híd. Amikor erős vidéki lobbit szervezve elértük újak építését, azok torzók maradtak, mert valamiért a rávezető és levezető utak, nem beszélve az M8 és M9 gyorsforgalmi utakról, mindig, mindig csak ígéretek maradtak. Aztán az így csak települési belső forgalmi adatokra hivatkozva születtek meg a fővárosi verdiktek, nincs forgalom, nem kell híd sem út, fogalmazta meg gondolatait a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfői Tamás.  A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok alatt kezdődött az úgynevezett Pólus program kidolgozása, amely épp arra volt hivatott, hogy a régió központi városok fejlesztésével és gyorsforgalmi összekötésével kompenzálja a határon túlra került magyar nagyvárosok gazdasági mozdony szerepét. Rengeteget dolgoztunk az egyetemmel és a városházával a Pécs Pólus programon. Aztán semmi sem történt Budapesten. Az elmúlt években számos fejlesztési program jutott ugyanerre a sorsra, „forráshiány miatt", köztük a...