Csaknem nyolcvanezren tettek érettségi vizsgát hétfőn magyar nyelv és irodalomból

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1160 helyszínen 76 109, emelt szinten 70 helyszínen 2417 vizsgázó tesz érettségit hétfőn - közölte az Oktatási Hivatal (OH).  A tájékoztatás szerint a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc áll rendelkezésükre. Az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi és egy irodalmi feladatsort tartalmaz.A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be a feladatok megoldására. A szövegértési feladatsor egy, esetleg két (egymással...

Anyák napja: megköszönni sosem késő, s még eljuthatunk valahogy öltől ölig

Különös fintora a sorsnak, hogy a ma ismert anyák napja bizonyos Anna Jervis nevéhez köthető, aki maga sosem szült gyermeket.  Mostanság, amikor szinte minden napra jut valamilyen világnap, a bő választék miatt az igazán fontosak mintha kezdenék elveszíteni jelentőségüket. Sokszor nem többek, mint egy-egy bejegyzés a kereskedők naptárában, ők viszont tényleg piros betűkkel írják azokat, hiszen nagy kaszálásra számíthatnak. Szerencsére az anyák napja még most sem ilyen. Nem számít, hogy drága csokorral, esetleg az út szélén szedett orgonával állítunk-e be vasárnap, sőt, utóbbi talán még kedvesebb is.A lényeg az, hogy beállítsunk. Nem is tudom, az anyák napján kívül van-e még olyan ünnepe az emberiségnek, ami egyaránt érint, megérint mindenkit, de aligha. Nem véletlen, hogy már az egyiptomiaknak, a görögöknek és a rómaiaknak is voltak rítusaik a nők, a születés tiszteletére, s aztán persze a mi Máriánk, Krisztus anyja is beköltözött az emberek szívébe. S az csak a sorsnak egy különös fintora, hogy Anna Jervisnek, a nőnek, aki elérte, hogy a múlt század elejétől világszerte ünnepeljék a ma ismert anyák napját, soha nem született gyermeke. Így ő egyszer sem kapott senkitől orgonát, se mást, viszont édesanyja sírjára már ő is vihetett egy-egy csokorral ezen a napon. S...

Ilyen volt az 1986-os május elseje Pécsett, miközben titkolták a csernobili katasztrófát - Videó!

Negyven évvel ezelőtt, május elsején még csak nagyon kevesen tudhattak arról, mi történt Csernobilban. A Pécsett felvonulók sem sejthették, hogy talán éppen akkor érte el hazánkat a sugárszennyezés, amikor a bányászok és a focisták mellett az iskolásokat is köszöntötték a dísztribünről a város és a párt vezetői.   A filmfelvétel tanúsága szerint sok ezren vettek részt harmincnyolc évvel ezelőtt a pécsi felvonuláson. Sorra érkeztek a dísztribünről integető elvtársak színe elé a munkások, a pécsi vállalatok dolgozói, feltűntek a friss bajnoki ezüstérmes focisták, és rengeteg gyermek is. Piti Zoltán tanácselnök a televíziónak adott nyilatkozatában az akkor elkészült nevelési központról beszélt, a lakásépítés eredményeiről, a peremkerületek felzárkóztatásáról és persze a munka ünnepén a munkáról: [#video:2925]Mindeközben alig voltak néhányan, akiknek megsúgták, hogy legalább a gyerekeket jobb lenne otthon hagyni, mivel a hírközlő szervek még titkolták, mennyire súlyos katasztrófa következett be 1986. április 26-án következett be Csernobilban, a magyar fővárostól hozzávetőleg ezer kilométerre. 1986-ban, néhány nappal a katasztrófa után készült légifelvétel a csernobili atomerőműről. A baleset híre nagyon lassan terjedt: hazánkban a Magyar Rádió 28-ai, esti hírmagazinja...