Nagyot változik az időjárás, húsvéthétfőn viharos széllel érkezik egy hidegfront

Húsvéthétfőn erős széllel hidegfront érkezik és lehűlés kezdődik, a hőmérséklet csúcsértéke a hét közepén már csak 10 és 15 Celsius-fok között alakul, és visszatérnek a hajnali fagyok. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz, a hét végén pedig megnő a csapadék esélye is - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.   Hétfőn az ország déli, délnyugati harmadán és az északkeleti határvidéken felhősebb marad az idő, máshol sok napsütés várható. Kevés helyen előfordulhat zápor. Az északnyugatira forduló szél többfelé megerősödik, néhol viharossá fokozódik, délnyugaton azonban inkább csak élénk...

Hazug, kommunista ünnep: nem április 4-én történt és nem volt felszabadulás

Pető Andrea történeti kutatásokon alapuló becslése szerint csak Budapesten 50 és 200 ezer között lehetett a megerőszakolt nők száma. A Tolna megyei Simontornyai járás főjegyzője 1945 márciusában arról számolt be, hogy Nagyszékely község női lakosságának 60 százaléka nemi betegséggel fertőzött, és 12-13 éves lányokat gyaláztak meg. Számos településen követtek el vérengzést a megszállók, ezek közül Kápolnapuszta mára eltűnt a lakott települések térképről is, írta korábban - a hirado.hu.  „A front október 8-i áttörése után, a Malinovszkij marsall által vezetett 2. Ukrán Fronthoz tartozó 27. szovjet hadsereg és 18. lövész hadosztály végül harc nélkül vonulhatott be 1944. október 11-én hajnalban, a már kiürített Szamos-parti városba. A megszállás egyik azonnali következménye volt, hogy október 12-15 között a szovjet járőrök ötezer 17-55 éves kor közötti civil magyar fiút és férfit ejtettek foglyul, majd hurcoltak el a városból. A sorozatos razziaszerű fogolyszedések során előbb az utcáról, vagy a munkahelyükről szedték össze a magyar férfiakat. Országszerte ehhez hasonló események zajlottak, és a malenkij rabot emlegetése félelmet és aggodalmat váltott ki a lakosságból" - áll Murádin János Kristóf Malenkij robot - Kolozsváriak szovjet fogságban, 1944-1948 című...

Ma van az év legcsendesebb napja, Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények.   Ezen a napon a világon sehol sem mutatnak be szentmisét, hiszen Krisztus maga az áldozat, a díszeitől megfosztott templomi oltár emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is. Felföldi László pécsi megyéspüspök az idei nagypénteken 17.00 órakor Döbröközön, a Szent Imre herceg templomban vezet liturgiát. A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, csendben vonul be a templomba, ahol a lecsupaszított oltár előtt, a földre borulva imádkozik. Ez a megrendítő cselekedet hódolat a Golgotán bemutatott áldozat, az önmagát kiüresítő Jézus előtt. Ezen a napon a szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Ezek a részek a hagyomány szerint a kezdeti időktől fogva változatlanok.A nagypénteki szertartás során az olvasmányok Jézus szenvedésének titkát tárják elénk, majd az igeliturgia drámai csúcspontja következik: a János-evangélium passiótörténetének (Jn 18,1-19,42) a felolvasása (vagy eléneklése). Ekkor tárul fel a legmélyebb titok: az a főpap, aki vállalja a szenvedést, a kínhalált, nem más, mint...