PTE: eredményesek voltak a sportteljesítmény növelését célzó egyetemi kutatások

A sportolói edzésmunka fejlesztésébe építhető eredmények születtek és infrastrukturális beruházások készültek el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével több mint négy éven át zajló, 1,4 milliárd forintos program részeként - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-t.     A PTE közleményében azt írta, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program segítségével megvalósított együttműködés során a pécsi egyetem egészségtudományi karának vezetésével alakult konzorcium a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen állított össze javaslatokat az...

Csaknem egymillió magyar áldozat: a Gulagra hurcoltakra emlékezünk

Csütörtökön emlékezünk az 1944-45-ben a Szovjetunióba hurcolt magyarokra: az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre a Gulag borzalmait túlélő rabok első csoportja.  „Úgy bántak velünk, mint az állatokkal" - idézte Földváriné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke az egyik Szovjetunióba hurcolt asszonyt. Egyet a legalább 800 ezer magyar állampolgárból, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára.A Vörös Hadsereg, amely 1944 szeptemberében lépett Magyarország területére, december 22-én adta ki 0060 számú parancsát, ez rendelte el a 17-45 év közötti munkaképes német származású férfiak és a 18-30 év közötti munkaképes német származású nők mozgósítását. Eszerint hadbíróság elé kerülnek, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, és családtagjaikra, továbbá „bűntársaikra" is szigorú megtorlás vár. Az utasítást végrehajtó szovjet belügyi katonák - bár a létszámot kizárólag német nemzetiségűekkel kellett volna feltölteniük - válogatás nélkül elvittek mindenkit, számukra csak az volt...

Már száz éve is állt karácsonyfa a Széchenyi téren – Reklámhadjáratok a régi Pécs ünnepén

Akárcsak napjainkban, százötven évvel ezelőtt is ünnepi díszben pompázott a város. Dr. Vargha Dezső, nyugalmazott főlevéltáros arról a Pécsről mesélt kokrábban lapunknak, amikor még megszokott volt, hogy betlehemezők járták az utcákat az ünnep idején. A karácsonyfa állításának hosszú időre visszanyúló hagyománya van Pécsett. A városunkban élő jelentős számú német nemzetiségű lakos hatására már az 1850-es években megjelent a szokás, amely aztán hamar el is terjedt. - A 19. században a kereskedelem is felfigyelt a karácsonyra és a húsvétra is. Az 1860-as, '70-es években igazi reklámhadjárat folyt az ünnepek idején, az újságok rendszeresen írtak arról, hogy az egyes üzletek milyen termékeket kínálnak - mutatott rá dr. Vargha Dezső, nyugdíjas főlevéltáros egy másik, korunkra is jellemző „hagyományra". A kifejezett adventi vásárok csak az elmúlt évtizedekben terjedtek el, ám a pécsi üzletek már százötven évvel ezelőtt is ünnepi díszbe öltözve várták a vásárlókat. A legszomorúbb, sokunk számára elképzelhetetlen hangulatú ünnepek Pécs történetében a világháborúkhoz kötődnek. A fronton harcolóknak és az itthon hagyott családtagoknak természetesen ebben az időszakban sem volt lehetőségük találkozni egymással, így az újságokban, képeslapokon, majd később a rádión...