Kiss György (PTE-OTSZ) szerint az OTP erőfölényét kívánja a kormány letörni, de ez államosítás

Pénteken közgyűlést tartott az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), amelyen több lényegi döntés született az integrációs törvénnyel kapcsolatban. Az érintettek megerősítették, minden lehetséges jogi fórumon ellenállnak az általuk burkolt államosításnak tartott kormányzati szándékkal szemben. Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a Dél-dunántúli Takarékszövetkezetek Szövetségének vezetője szerint "a kabinetnek nem lehet érdeke a feszültségkeltés, így a részletszabályozások módosításával, puhításával" próbálják jobb belátásra bírni a döntéshozókat.

Mint ismert, Demján Sándor, az OTSZ elnöke több levelet is írt a miniszterelnöknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, nemrég szentesített törvény elleni tiltakozásul. Az érintett takarékszövetkezetek ugyanis egyebek mellett hiányolták az előzetes egyeztetést a számukra hátrányos kitételeket előíró törvénnyel kapcsolatban, valamint sérelmezték, hogy a törvény szövegében a takarékszövetkezeti szektor gyenge helyzetére és működésének hosszabb távon való esetleges kockázataira utaló megfogalmazások találhatók.

A szervezet pénteki közgyűlésén a tagok döntöttek a további lépésekről. Dr. Kiss György, a PTE egyetemi docense a Pécsi Újság.hu érdeklődésére azt mondta, miután a köztársasági elnök aláírta a törvényt, az integráció révén felállítandó új csúcsszerv egy-két héten belül megkezdi működését.

- Az ülésen elfogadtunk egy ajánlást. A törvény szerint ugyanis két héten belül minden takarékszövetkezet saját közgyűlésén kell döntést hozni arról, hogy csatlakozik az új szervezethez. Aki nem dönt időben, annak megszűnik a működési engedélye - mondta a szakember. Hozzátette, hogy a közgyűlésen megerősítették abbéli szándékukat, hogy különböző jogi utakon - Alkotmánybíróság, ombudsmani hivatal, nemzetközi szövetkezeti fórum - tiltakoznak a törvény rendelkezései ellen.

Kiss György szerint aggályos az is, hogy "nem sok minden derül ki a törvényből".

- Felmerülhet az az eshetőség is, hogy a takarékszövetkezeti vezetők jelentős hányada rövid időn belül elveszti munkáját. A menedzsmentjogok elvesztése (is) az államosítás veszélyét hordozza magában. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy bár vitatjuk a törvényt, tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a részletszabályozások puhítása érdekében.

A szakember munkatársunknak elmondta, hogy "az integráció bevezetése már évekkel ezelőtt szóba került, csak mindig elakadt a belső ellenálláson".

- Az egységes számvitel, kockázatkezelés, informatika és termékskála létrehozásával nincs is különösebb probléma. Az azonban aggasztó, hogy az egész menedzsment az állami csúcsszerv kontrollja alá kerül.

Kiss szerint egyértelmű a szándék: banki vonalon próbálnak ellenpólust állítani az OTP-vel szemben, amely gondolat „nem rossz, csak erőszakos a módszer".

- Szerintem a kormánynak nem lehet érdeke, hogy feszültséget generáljon a választások előtt. Ha azonban még nagyobb lesz a félelem a szektorban, akkor az akár pénzügyi válságot is hozhat.

Tegyük hozzá: a következő hónapokban nem valószínű előrelépés, hiszen az Alkotmánybíróság csak szeptemberben foglalkozik az OTSZ beadványával, s legkorábban csak fél év múlva hozhat döntést az ügyben.

Képünk illusztráció.

H. L. B.