A bankok beadványairól dönt az Alkotmánybíróság

- A devizahitelekkel kapcsolatban a kormány, majd perekben eljáró bírák indítványai nyomán eddig három nagy jelentőségű határozatot hozott az Alkotmánybíróság (Ab), a pénzintézetek beadványairól hamarosan döntés születhet, és közben zajlik több száz magánszemély ügyének elbírálása is - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére. 

A Kúria tavaly júniusban meghozott jogegységi döntésében arra mutatott rá, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az egyoldalú szerződésmódosítások csak nagyon szigorú feltételek mellett érvényesek, a devizahitelek elnehezülésének legsúlyosabb tételét adó árfolyamkockázat azonban döntően az adóst terheli, kivéve, ha erre vonatkozóan a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást és emiatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem volt érthető.

Ezután megszületett a négy devizahiteles törvény közül az első, amely a jogegységi döntésre támaszkodva kimondta az egyoldalú szerződésmódosítások - kamat-, díj- és költségemelések - tisztességtelenségének törvényi vélelmét, és szigorú eljárási rendben lehetőséget adott a mintegy száz magyarországi pénzintézetnek arra, hogy a bíróságok előtt próbálják megdönteni ezt a vélelmet.

Az eljárások túlnyomó többségében a kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszék, illetve másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzügyi intézmények állammal szemben benyújtott kereseteit.

Az Ab februárban megkezdte és jövő héten folytatja a tárgyalását annak a négy alkotmányjogi panasznak, amelyet pénzintézetek nyújtottak be az első devizahiteles törvény és a Kúria jogegységi döntése miatt egyebek mellett a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának és az elévülés szabályrendszerének felülírására hivatkozva. Ebben az ügyben hamarosan döntés is várható - közölte kérdésre válaszolva az Ab főtitkára.

Rövidesen kezdi tárgyalni az Ab azt a további, összesen több mint másfélszáz devizahiteles által benyújtott alkotmányjogi panaszt is, amely az első, továbbá a második - pénzintézetek és adósok közti elszámolásról szóló - törvényt támadja a kettős árfolyam miatt.

MTI