Úgy védekezünk, ahogy akarunk? Mit tehet az áldozat, és mit nem?

Idén nyáron változott a jogos (ön)védelem szabályozása, a kiszemelt áldozatoknak azóta több lehetőségük van megvédeni magukat, de még mindig akadnak tisztázatlan kérdések. Munkatársunk dr. Nagy Zoltán egyetemi docenst, dr. Martin Zoltán ügyvédet, és Péter Péter vagyonvédelmi szakembert (képünkön), a PROFINFO vezérigazgatóját kérdezte, mi a véleményük az új szabályozásról, annak mik az előnyei és mik lehetnek a buktatói.   

- Minden felelősség a támadót terheli az új szabályozás szerint. Az az alapvető változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a megtámadott kiolthatja támadója életét - akár tizenegy esetben is. Ha személy ellen, akárcsak sérülést előidéző támadás, illetőleg a lakásba történő behatolás során fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, éjszaka támadnak meg valakit, illetve a lakásába vagy az ahhoz tartozó elkerített területre törnek be, továbbá - a korábbi joggyakorlattal egyezően - bármilyen időben és körülmények között közvetlen, a megtámadott élete ellen irányuló vagy nemi támadás esetén a megtámadott a támadó élete árán is megvédheti saját magát és javait - mondta munkatársunknak dr. Nagy Zoltán.

A docens szerint, bár az arányosság követelménye nem szerepel a törvényben, a gyakorlatban még alkalmazható, sőt minden bizonnyal alkalmazzák is a bíróságok.

Nagyobb veszély az, hogy a támadónak is érdeke lesz felfegyverkezni, hiszen ezután könnyen megölhetik. Mivel egyébként lehet, hogy csak egy enyhébb súlyú bűncselekményt akart csupán elkövetni a támadó, például lopást, de mivel meg is ölhetik, így súlyosabb bűncselekmény elkövetésére is felkészülhet.

Nagyobb szerepet kapott a megelőző jogos védelem.

A kerítésbe vezetett árammal kapcsolatban például dr. Nagy Zoltán azt mondja, hogy amennyiben az nem alkalmas az élet kiontására, csak a támadónak okoz sérülést és figyelmeztetés is található a kerítésen, akkor az eset beletartozik a jogos védelem körébe.

Ám felmerül a kérdés - szintén csak a feltételezés szintjén - hogy ha egy kisgyerek mászna át a kerítésen a labdájáért, aki nem tud olvasni, akkor hiába is írja ki bárki, hogy „vigyázat, árammal védett terület".

- Nem tudnám megjósolni, milyen következményei lehetnek a törvénynek, az azonban biztos, hogy szükség volt a szigorításra. Egyébként Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár nyilatkozatában elmondta, ha korrekcióra lesz szükség, akkor változtatnak a törvényen.

Dr. Martin Zoltán ügyvéd egyetért az új szabályozással, hiszen az áldozatot védi. Ám ő is úgy látja, komoly problémák lehetnek abból, hogy már nem kell kitérni a támadás elől.

- Több lehetséges konfliktust vet fel, hogy már nem kell kitérni a támadás elől, mint a régi szabályozás szerint. Ma már ezt a törvény nem írja elő, már direkt is felveheti a megtámadott a harcot. Ez például akkor okozhat gondot, ha például elmebeteg személy a támadó és a megtámadott nem tér ki, holott támadója nem büntethető.

Péter Péter élet- és vagyonvédelmi szakember, a pécsi székhelyű PROFINFO Zrt. tulajdonosa munkatársunknak azt mondta, szükséges volt a jogszabályi pontosítás, az aktuális jog most már a megtámadott oldalán áll, ami elősegítheti a társadalmi védekezést is.

- Egy támadás esetén eddig közömbösségből, vagy a jogi következményektől való félelem okán nem segítettek az áldozat közelében lévők, így az esetek többségében mindenki csak magára számíthatott. Ma egy jogtalan, az életet támadó agresszor ellen az áldozat bármivel megvédheti magát, ami alkalmas arra, hogy életben maradjon, és ugyanez a jog megilleti a támadás elhárításában neki segítőket is.

Péter Péter kiemelte, hogy bár az új jogi norma már nem kötelezi a megtámadottat a kitérésre, azért nem is tiltja ezt.

- Nagy fizikai különbségeket és harci képességeket még mindig leginkább lábbal lehet áthidalni, vagyis el kell szaladni, tömegbe kell menekülni - mondta.

Véleménye szerint „a harcba bocsátkozó ember mindig életveszélyes kockázatot vállal" ezért a legjobb kikerülni az ilyen helyzeteket.

- Az ész a leghatékonyabb önvédelmi fegyver. A megelőzés, a vészterhes szituációk tudatos elkerülése pedig a legjobb önvédelmi taktika - hangsúlyozta Péter Péter.

A lőfegyverekkel és tartásukkal kapcsolatos jogszabály nem változott. Péter Péter ezt nagyon fontosnak tartja, hiszen, ha mondjuk alanyi jogon birtokolhatnánk önvédelmi fegyvert, az nem tántorítaná el a támadókat, viszont kalkulálnák, ezért ők is fegyverkeznének és kérdés nélkül lőnének, végképp kizárva a jogszerű védekezés esélyét.

- Az erőszakra erőszak lenne a válasz, ami pedig egy olyan fegyverkezési versenyt szülne, amiben az alvilág verhetetlen. Teljesen megfelelő a jelenlegi szabályozás. 

Képünkön Péter Péter, a PROFINFO Zrt. vezérigazgatója látható.

Horváth Patrícia - Fotó: Dittrich Éva