Hamvazószerdával kezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 18-ra esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A pécsi székesegyházban az este 18.00 órakor kezdődő szentmisében hamvazkodhatunk.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, az Egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, tehát hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A nagyböjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a szigorú böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Napjainkra az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti egészséges hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni). E két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Fontos azonban rámutatni arra is, hogy a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori - középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult.

E gondolatot tovább folytatva kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt: mi az az érték, szokás az életemben, amihez általában ragaszkodom és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanék róla?

Forrás: Pécsi Egyházmegye