Cipő- és papucsdobálással próbálják megtudni a sváb leányok, ki lesz a jövendőbelijük

Pécsett a Koch Valéria Iskolaközpontban idén is az alsó tagozatosok és kilencedik évfolyam diákjai szervezték meg a karácsonyi ünnepséget, melynek nagy sikere lett. A sváb szokásokról és az ünnepségről a gimnázium német tanárai meséltek. 

A karácsonyi ünnepi időszak bevezetése az advent, ami a december 25-ét megelőző negyedik vasárnapon kezdődik. Ezen belül az András-nap, november 30. az első olyan jeles nap, ami alkalmas jövőjóslásra. Az azt megelőző éjszakán a fiatal lányok cipő- és papucsdobálással, ólomöntéssel és hasonló praktikákkal igyekeznek megtudni, ki lesz a jövendőbelijük.

Az András-napi időjárásról azt tartja a néphit: András-napi hó, rozsnak és búzának jó.

A naptári év szokásainak leírása Magyarország három nagy német tömbjére, valamint néhány szórványtelepülésre terjed ki. A szokások egy részét még ma is változatlanul gyakorolják, illetve az utóbbi években ismét
felelevenítették.

A Koch Valéria Iskolaközpont diákjai színes műsorral készültek idén is, nagy sikert aratott a Christkindlspiel, egy német betlehemes előadás. Kilenc lány és három fiú énekelt a darabban, akik a szálláskeresés történetét adták elő. Ezenkívül volt még harmonikás előadás, szóló ének és a tanári kórus is fellépett.

A sváb családokban régebben a karácsonyfa borókafenyő volt, s csokipapírba csomagolt dióval, illetve pattogatott kukoricával díszítették fel. A szülők gyakran saját készítésű ajándékokat készítettek gyermekeiknek, például rongybabát, vagy kukoricaszálból figurát, s a gyerekek is hasonló kreatív meglepetéseket kreáltak. A háziasszonyok fehér kenyeret csak karácsonykor sütöttek, volt húsleves, s különböző aprósütemények, például vaníliás kifli, linzer, vagy diós süti, amikbe kevés tojás kellett.

Huszonnegyedikén éjféli misén, huszonötödikén pedig karácsonyi misén vettek részt az emberek, ahol az asszonyok a legszebb ruhájukat, atlaszszoknyát, fehér alsószoknyát vettek fel.

Képünk illusztráció.   

Pauska Petra - Fotó: Pixabay