Aki nem rászoruló, a dupláját fogja fizetni az önkormányzati lakásért

2011. december 04. vasárnap 18:22

Aki nem rászoruló, a dupláját fogja fizetni az önkormányzati lakásért

Bekeményít a város és megduplázza az önkormányzati lakások havi díját, ha a bérlő nem számít rászorulónak. Ez azt jelenti, hogy január elsejétől drasztikusan megemelkedik a lakhatási költsége azoknak a háztartásoknak, ahol az egy főre eső havi nettó jövedelem eléri az ötvenhétezer forintot. A Népjóléti és Sport Bizottságot vezető Moór Eszter szerint nem tartható tovább, hogy több mint négyezren még a lakás fenntartásához szükséges összeget sem fizetik meg. Mint mondta, a társadalmi igazságosság jegyében hozták a döntést.

Pécsett egy normál, ötven-hatvan négyzetméteres, összkomfortos önkormányzati lakásért napjainkban hét- és tízezer forint körüli összeget kell havonta leperkálni (a szabadpiacon a bérleti díj ennek kb. a négyszerese) - januártól azonban egyesek jóval többet fizetnek majd.

- A városban jelenleg minden önkormányzati bérlő szociális lakbért fizet, amely körülbelül fele annak, mint amennyibe a városnak kerül a lakások fenntartása - tájékoztatta lapunkat Moór Eszter. Hozzátette: "a társadalmi igazságosság érdekében nem tartható tovább, hogy több mint négyezer bérlő még a lakásfenntartás önköltségét sem fizeti meg, míg több tízezer család húsz-harminc évre eladósodva, esetleg élethosszig piaci bérleti díjat fizet".

Ennyiért kapunk albérletet

A pécsi ingatlanos cégek nagyjából huszonöt- és ötvenötezer forint között kínálják a kétszobás albérleteket, a rezsiköltséget nem számolva. Az ár leginkább attól függ, hol található az ingatlan és milyen az állapota.

A költségelvű (azaz a nem rászorulókra vonatkozó) lakbér összkomfortos lakások esetén január elsejétől tizennégy-tizennyolcezer forint között mozog majd, az alacsony komfortfokozatúakért pedig maximum négyezer forintot kell fizetni.

A rendelet értelmében az a család számít rászorulónak, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el az ötvenhétezer, egyedül élő esetében a 71 250 forintot. Nagyobb ingó- vagy ingatlanvagyona sem lehet a bérlőnek, ennek értékhatárát nagyjából másfél millió forintnál húzták meg.

Moór Eszter leszögezte: az önkormányzati bérlakás a szigorított feltételek mellett is „a legkedvezőbb lakhatási forma marad, hiszen kevesebb, mint a piaci ár feléért juthatnak otthonhoz az emberek".

A városházán úgy látják, az új szabályozás nem növeli meg az amúgy is rendkívül magas tartozások arányát, sőt, a befolyt pénzből jobb minőségű lakásokban élhetnek majd a bérlők.

- A lakbér az önkormányzati lakások és épületek fenntartását, karbantartását szolgálja, tehát a többletbevétel a lakáskörülmények javulásához vezet - fogalmazott a grémium vezetője, aki egyelőre nem tudja megmondani, pontosan mennyivel fordíthatnak több pénzt az ingatlanokra, hiszen ennek mértéke a rászorulók számától függ majd.

Képünk Kertvárosban készült.

Palotás P. Fotó: Dittrich Éva