A mohácsi csata 3D-ben - VIDEÓ

Baltaváriék jelenleg első komoly vállalkozásuk végén járnak, terveik szerint az augusztus 29-ei évfordulóra készül el a mohácsi csata 3D-s másolata.

Külön karakter lesz I. Szulejmán szultán, és II. Lajos király is, ha akarjuk, akár az ő szemszögükből is végignézhetjük a Magyarország számára sorsdöntő csatát.

NÉZZE MEG VIDEÓN AZ 1526-OS ÜTKÖZETET:

Egy tucat történelmi ütközetet készülnek megalkotni a magyar történelem különböző korszakaiból a honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig. Itt azonban álljunk meg egy kicsit, és nézzük meg, hogyan nő túl a mű az élmény és oktatási segédeszköz kategóriáján.

A kommunista korszak történetírása sokszor igyekezett tehetetlen, puhány társaságnak bemutatni a történelmi magyar nemességet: vesztes csaták, vergődések, rossz döntések halmazának láttatta több történelmi sorsfordulónk hátterét.

Ezek közül sok a mai napig él, a történészek feladata változtatni rajtuk. A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciójából például kiderül: ha győzelemre nem is volt sok esély, nem volt szégyenletes a vereség - tekintve a szultáni sereg háromszoros túlerejét. A király halálát sem lehet annyival elintézni, hogy nevetséges módon belefulladt volna egy patakba.

A képsorokon kiválóan látszik, ahogy a két gyalogság egymásnak feszül, a magyar nehézlovasság, több ezer páncélos vitéz, a középkor „tankjai" oldalba kapja a törökök jobbszárnyát. Mint egy buldózer a kukoricásban megállíthatatlanul tör a török sereg közepe felé, már látszik előttük a szultáni sátor, magyarul Szulejmán közvetlen közelében vagdalkoznak már. A korban nincs rádió, a csapatrészek kürtszóval és zászlólengetéssel kommunikáltak - képzelhetjük, mennyire volt ez hatásos a hatalmas porban és csatazajban.

A lovasság mit sem tudva a külvilágról küzd, futárok jönnek mennek, jelentik a királynak, hogy sikeres volt a támadás, mehet a következő hullám. II. Lajos fiatal, elődei példáját követve harcos uralkodó, maga vezeti a lovasság eddig tartalékban álló részét az előző támadás vonalán. Bele az ismeretlenbe, a török had kellős közepébe - a futár szaván kívül semmire nem támaszkodhat, látni, hallani nem lehet semmit.

Mire a király elindul, az első támadás lendülete megtörik a szultán személyes testőrségén, a reggel óta készültségben, idegfeszültségben lévő, küzdő embernek és lónak pihenni kellene, rendezni sorait. Megkezdődik a magyar lovasság visszavonulása, amit azonban a korábban szétkergetett, most újrarendeződött török könnyűlovasság támadásai zavarnak.

Ebbe kavalkádba robban be az uralkodó vezetésével a páncélosok újabb hada, míg az egésznek a vége egy szédült menekülés lesz, amit nem annyira az ellenség kemény támadása, mint a zűrzavar táplál. Kitör a pánik, fut a király, futnak az urak, erre megtorpan a gyalogság is, amelyet ezután lassan, nagy áldozatok árán felemészt a török tűzerő. A fejvesztett menekülésben a király a Csele patak felé sodródott. Tudni kell, hogy a vízfolyáson ekkor áradás vonult le feltételezhetően az eredeti medertől több száz méteres, akár kilométeres szélességben elöntötte, elmocsarasította a környéket.

Képzeljük el a kimerült, talpig páncélba öltözött, esetleg sebesült királyt, aki hirtelen egy vizenyős területre téved, a lova elesik, testőrei elsodródnak mellőle, próbálják magukra terelni üldözőik figyelmét: a fiatal uralkodónak esélye nincs egyedül még felállni sem a nehéz vasban, esetleg el is ájulhatott az esés következtében. A magatehetetlen lovag fulladásához elég lehetett 30-50 centiméteres vízmagasság.

A TELJES CIKKET ELOLVASHATJA: ITT.

Forrás: fn.hu