Locsolkodás, hímes tojás - Nézegessen régi képeket a húsvéti népszokásokról

2019. április 20. szombat 09:45

Locsolkodás, hímes tojás - Nézegessen régi képeket a húsvéti népszokásokról

Közeledik húsvéthétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit. Válogatás az MTVA Fotóarchívumából. 

 

 

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn - vízhányó vagy vízbevető hétfőn - a legények megöntözik a lányokat.

Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne a legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

 

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számukra a szép ruha és a kedves locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.

 

Miske, 1955. április 10. Kiss János, az első locsoló kölnis üvegből meglocsolja Király Ilonkát húsvéthétfőn Királyék otthonában. Király Péterné hímes tojással és süteménnyel kínálja a legényt. MTI Fotó/Magyar Fotó: Tormai Andor

 

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojásfestés. Manapság ezt a hagyományt, főleg városokban, elhagyják, és sok helyen csokitojást adnak a lányok, asszonyok a locsolkodásért. Régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti „gyártásból" a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre is szállították, annyira népszerűek voltak.

Mezőkövesd, 1966. március 17. Papp Margit (b) és Agócs Anna (j) a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagjai húsvéti tojást fest. A Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet évek óta jelentős külföldi megrendelést kap húsvéti tojás festésre, főképp Franciaországba és Hollandiába szállítanak a matyómintás tojásokból. Az elmúlt hetekben kétezer festett tojást exportáltak Párizsba, ezek közül a legszebbeket az ottani Magyar Hetek kiállításán is bemutatják. MTI Fotó: Kunkovács László

Egyes vidékeken szokás volt a húsvéthétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útnak, hogy megöntözzék a legényeket.

Őrhalom, 1961. március 31. Egy legényt fog le két lány Húsvét keddjén Őrhalmon, miközben társuk a település hagyományait követve meglocsolja egy vödör kútvízzel. MTI Fotó: Bajkor József

 

Címlapképünkön: 1959. április 2. Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok beszélgetnek és nézegetik a festett húsvéti tojásokat egy település utcáján. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. MTI Fotó: Járai Rudolf

Forrás: hirado.hu