Huszonöt éve volt a lakiteleki sátorbontás

A lakiteleki kiáltványba foglalt célok a most elfogadott Alaptörvényben teljesedtek ki, emlékeztetett a 25 évvel ezelőtti tanácskozást felidézve Pozsgay Imre.

1987. szeptember 27-én egy lakodalmi sátorban közel kétszáz elit értelmiségi találkozott, és nyilatkozattal zárták az összejövetelt. Két hónapnak kellett eltelnie, hogy a szélesebb közvélemény megismerhesse a lakiteleki nyilatkozatot.

Az akkor a hivatalos politikát egyedüliként képviselő Pozsgay Imre a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a Lakitelek óta eltelt 25 évben, de különösen a rendszerváltás lezárásának tárgyalásai után elmulasztottunk olyan ügyeket, amelyek azóta is terhelnek bennünket, például a közjogi kérdéseken túl a gazdaságpolitikáról, a nemzeti vagyonról, a szociálpolitikáról is tárgyalni kellett volna. Úgy kellett volna átfordítani a rendszert, hogy ne hozza magával azokat, akik addig is kezelték. A tulajdonviszonyok megváltozásával az a pártelit és menedzserréteg jutott vagyonhoz, amely korábban állami formák között kezelte a vagyont.

Az egykori államminiszter véleménye szerint túl kemény alkut kötettek az alkotmányra is. Az új Alaptörvény azonban végre helyreállította a magyar történelmi kontinuitást, amely 1944. március 19-én a német megszállással szakadt meg és folytatódott a szovjet megszállással 1990-ig.

Pozsgay Imre az Unióban zajló átalakulási folyamatokról is véleményt mondott a műsorban. Úgy fogalmazott: ebben a helyzetben, amikor az Európai Unió ahelyett, hogy integrálódna, mozog és differenciálódik, Magyarország az a feladata, hogy a saját pozícióját megfelelően definiálja. Már az előkészítő tárgyalásokon mulasztásokat követtünk el, ahelyett, hogy az érdekeink érvényesítéséért mentünk volna az unióba, a tárgyalásokat már hódolóként kezdtük. Ezt a pozíciót fel kell adni, hangsúlyozta Pozsgay Imre.

Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc