A Fidesz azt kezdeményezi, hogy jelentősen gyorsabban, akár néhány napos határidővel lehessen lefolytatni egyes menekültügyi eljárásokat - közölte Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Ehhez az úgynevezett biztonságos kibocsátó ország és a biztonságos harmadik ország kategóriáját használnák, és így aki ilyen - a kormány által listázott - államokból érkezik menekültként Magyarországra, azt akár "azonnal vissza lehet fordítani" - mondta a politikus.

Hangsúlyozta azt is, fel akarják hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy új menekültpolitikára van szükség, mert a mostani szabályozás nem veszi figyelembe a tranzitországok szempontjait. Ugyanez a görög, az olasz, a máltai, a spanyol és a portugál hatóságok álláspontja - mondta Kósa Lajos, aki a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként kapcsolatfelvételt kezdeményez az érintett országok parlamenti szakbizottságaival egy közös állásfoglalás kialakítása érdekében. Ennek alapján azután együtt fordulhatnának Brüsszelhez - közölte.

"Ha nem kezeljük most a problémát, akkor adott esetben egy olyan idegenellenes hullám söpörhet végig Európán, aminek nyilvánvalóan a szélsőjobboldali politikai erők a haszonélvezői" - emelte ki.

A Fidesz alelnöke kérdésre jelezte, a mostani sajtótájékoztatót akkor is megtartotta volna, ha nem történnek meg a néhány héttel ezelőtti párizsi terrorcselekmények, mert európai jogharmonizációs okokból mindenképpen módosítani kell a menekültekkel kapcsolatos eljárásrendet.

A magyar adatokról szólva kifejtette: az elmúlt években drámaian megnőtt a Magyarországra érkező menekültek száma, hiszen míg 2012-ben 2300-2500 menekült érkezett, addig tavaly már 42 ezer. Ezeknek az embereknek a döntő többsége "megélhetési menekült" - folytatta -, amit az is mutat, hogy 2014-ben a 42 ezerből csak 500-an kaptak menekültstátust. Hozzátette azt is, hogy a Magyarországra érkező menekültek 95 százaléka "iszlám identitású", többségük Koszovóból, Szíriából és Afganisztánból jön.

Kósa Lajos megjegyezte, mindennek a tavalyi költségei több mint ötmilliárd forintot tettek ki.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a mai helyzetben támogatná a letelepedési államkötvény közvetítésének államosítását.

Képünkön: rendőrök a debreceni menekülttáborban. 

(mti)