65 milliós bírságot szabott ki a Telekomra az NMHH

2015. március 19. csütörtök 16:32

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeleti eljárás keretében 65 millió forint bírsággal sújtotta a Magyar Telekomot, mert a szolgáltató több ezer előfizetőjének okozott kárt kötbérfizetés elmulasztása, illetve nem megfelelősége miatt - közölte a hatóság.

Az NMHH a Magyar Telekomot 65 millió forint bírsággal sújtotta a kötbérfizetési és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt, valamint kötelezte a szolgáltatót a kötbérkezelési folyamatának módosítására, és az ehhez szükséges intézkedési terv kidolgozására.

A bírság összegének megállapításakor az NMHH figyelembe vette, hogy a Telekom jogsértő kötbérkezelési gyakorlata sok ezer előfizetőjének okozott érdeksérelmet és a szolgáltató átmenetileg több milliós vagyoni előnyre tett szert. Növelte a bírság összegét, hogy a létesítési eljárások körében a szolgáltatásnyújtás késedelmes teljesítését az NMHH korábban már több eljárásában megállapította és szankcionálta, de ennek ellenére a szolgáltató ismételten jogsértő magatartást tanúsított. A hatóság kötelezte a szolgáltatót, hogy közleményt tegyen ki honlapjára, hogy az általa elkövetett jogsértés az előfizetők védelmében széles körben ismertté váljon.

Az NMHH 2014-es általános hatósági felügyeleti terve alapján a 2013. február 1. - 2014. január 31. közötti időszakot hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta, hogy a Magyar Telekom betartja-e az elektronikus hírközlési jogszabályokban foglalt kötbérkezelési előírásokat az előfizetői szolgáltatás létesítési, áthelyezési, korlátozás megszüntetési és előfizetői szerződés átírási eljárásai során. Az ellenőrzés során felmerült a szolgáltató kötbérkezelési eljárásai során a jogsértés gyanúja, amelynek kiküszöbölésére az NMHH 2014. szeptember 24-én általános hatósági felügyeleti eljárást indított.

A felügyeleti eljárásban a hatóság jogsértéseket tár fel a Telekom helyhez kötött telefon és internet-hozzáférési szolgáltatására, valamint műsorterjesztési tevékenységére vonatkozóan 1 148 előfizetői szolgáltatás létesítési, 165 korlátozás megszüntetési, 221 előfizetői szolgáltatás áthelyezési és 150 előfizetői szerződés átírási eljárása kapcsán.

Mikor jár kötbér?

A hatályos hírközlési jogszabályok szerint a szolgáltatók előfizetői szerződés átírási, szolgáltatás létesítési, áthelyezési és a korlátozás megszüntetési, valamint hibakezelési eljárásaihoz kapcsolódhat kötbérfizetési kötelezettség. Kötbér akkor jár az előfizetőnek, ha az adott szolgáltatói eljárásra irányadó határidőt a szolgáltató túllépte, illetve az adott eljáráshoz kapcsolódó értesítési kötelezettségét késedelmesen, vagy nem teljesítette. Ezeket a határidő túllépéseket és mulasztásokat ugyanis olyan súlyú jogsértésnek tekinti a szabályozás, amiket valamiképpen kompenzálni kell. A kötbért igényelni nem kell, annak kifizetésére a szolgáltató automatikusan köteles.

A legtöbb jogsértést a Telekom a szolgáltatás létesítése körében követte el, a feltárt határidő túllépések esetén jogsértő volt az összes kötbérkezelése, mert a kötbért nem megfelelően számította, vagy elmulasztotta, illetve jelentős késedelemmel teljesítette a kifizetést és a kötbérről való tájékoztatást. Szintén a szolgáltatás létesítése körében tárta fel az NMHH azt a súlyosan jogsértő gyakorlatot, hogy a Telekom nem a jogszabályban meghatározott, hanem egy általa kidolgozott metódus szerint számolta a kötbért, amivel számos esetben megkárosította az előfizetőit. Az általa alkalmazott számítással ugyanis a kötbér összege jellemzően jóval alacsonyabb volt, mintha a jogszabály szerint számolta volna azt.

Az elmaradt kötbérek megfizetése az NMHH eljárásának ideje alatt megtörtént , azonban sok esetben így is több, mint egy év késéssel kapták meg pénzüket a jogosultak. Közel 19 millió forint - a vizsgálatig kifizetni elmulasztott - kötbért fizetett a Telekom az érintett előfizetőknek az NMHH vizsgálata alatt, de a hatóság további több, mint 3 millió forint elmaradt kötbér kifizetésére is kötelezte a szolgáltatót.

A Telekom a döntés ellen fellebbezést nyújtott be, azonban a másodfok az elsőfokú döntést érdemében helybenhagyta, ezzel a hatóság döntése jogerős.