Megtalálták Arthur király kerekasztalát

A király és lovagjai története az európai kultúra egyik nagy és nagyszerű története. Legendáit mondák és eposzok, festmények és filmek őrzik, hűséget, erényességet, hazaszeretetet, lovagiasságot példázó történetei művészek egész seregét ihlették s ihletik meg, mind a mai napig – olvashatjuk a hetivalasz.hu-n.

Leegyszerűsítve: az Arthur-mondakör a Szent Grál kelyhének keresése körül forog. A Szent Grál, vagyis a kehely, amelyből Jézus ivott az utolsó vacsorán, s amelynek az évszázadok során gyógyító és fiatalító erőt tulajdonítottak, Arimatheai József kapta meg, s állítólag az ő leszármazottai vitték Britanniába.

A legenda szerint a jótékonyan országló Arthur - kinek uralkodását a Krisztus utáni VI. századra teszik, s Britannia békés aranykoraként írják le a krónikák - minden csata előtt Camelot várának kerekasztalához invitálta lovagjait, hogy instruálja őket a Szent Grál kereséséhez kieszelt haditervekről és a kardforgatás követendő és elvárandó cseleiről.

Évszázadokon keresztül megkérdőjelezhetetlenül adattak tovább a nemes lovagok cselekedeteit zsolozsmázó elbeszélések, a középkorban például minden, valamirevaló erényes lovag arra vágyott, hogy egyszer meginvitáltasson a rejtélyes kerekasztalhoz, Camelot legendája amerikai elnököt ihletett meg, a szerelmes és harcias lovagok rettenthetetlensége pedig az európai kultúra egyik alapjává nemesült.

Keresték és kutatták, évszázadokon keresztül, Arthur, Lancelot, Gawain, Percival titkát-titkait, Camelot-kutatók garmadája sürgölődött és próbált fényt deríteni a legendák mögött megbúvó tényekre, és persze időről időre új erőre kaptak az ásatások is. Az utókor tudni akarta, legalább azt, hogy hol is volt Camelot vára, a híres-neves kerekasztal, a Szent Grál kelyhe. Még Camelot-kutató bizottság is alakult, 1965-ben.

Megtalálták már Camelot és a kerekasztal romjait Somerset megyében, a Glastonbury közelében lévő Cadbury várában; felfedezi vélték Skóciában, az Edinburghtól északnyugatra fekvő Stirlingben; s a winchesteri kastélyban őrzött hatalmas faasztalról ma is úgy tartják, hogy ez volt Arthur lovagjainak kerekasztala. Most pedig - állítólag megint csak minden kétséget kizáróan - Chesterben azonosították, ha nem is Camelot várát, de „legalább" a kerekasztalt.

A chesteri amfiteátrumot csak nemrégiben tárták fel a régészek, s a mintegy ezer ember befogadására alkalmas óriás-területen csupán egy nagy kő és egy, a keresztény mártírok tiszteletére emelt fa emlékmű áll. Chris Gidlow történész a The Daily Telegraph című brit lapban arról értekezik, hogy a kerekasztalról szóló első elbeszélések szót sem ejtenek kerek, vagy akár ovális asztalról, tehát nyilván nem valamiféle vacsoraasztalról lehetett szó, hanem mindegyszerűen egy olyan nagy térről, térségről, ahol jó sok lovag összegyűlhetett.

„Azt tudjuk, hogy két nagy csatája közül az egyiket Arthur a 'légiók városaként' emlegetett helyen vívta meg. Két ilyen hely kerülhetett szóba: az egyik St. Albans, a másik holléte viszont az idők homályába veszett" - mondja az Arthur-mondakör, kivált pedig Camelot kutatásával foglalkozó történész. Megidézi a Krisztus utáni VI. században élt szerzetes, Gildas jegyzeteit, amelyekben a tudós ember azt rögzítette, hogy a 'légiók városában' keresztény mártíroknak emelt emlékmű magasodik. Gidlow szerint ez elégséges bizonyíték arra, hogy a chesteri amfiteátrum volt a legendás kerekasztal helye, sőt, alkalmasint maga a kerekasztal. Ez most már bizonyosság - állítja a történész.

S minden bizonnyal igaza is van - legalábbis a következő felfedezésig.

Forrás: Heti Válasz