Megújult a PVSK vezérkara

„Az eredményeink, sikereink, örömeink szerencsére sokkal hosszabb listát tesznek ki, ám nem hallgathatjuk el kudarcainkat sem", kezdte beszámolóját Czerpán István, kifejezésre juttatva, hogy „nem a dolgok rózsaszínre festésével" igyekszik bebetonozni pozícióját.

„Mert mi is történt a házunk táján az öt év alatt?", tette föl a kérdést, majd igyekezett is csokorba gyűjteni a legfontosabbakat.

„Stabil, ezer fölötti taglétszám, rendkívül fegyelmezett tagdíjfizetési mutatókkal; sok sportágban javuló, másutt az elért magas szinteket tartó eredmények; gyümölcsöző együttműködés az önkormányzattal, a lehetőségekhez mérten a névadó MÁV-val, legújabban pedig az egyetemmel; kiváló, az összefogásra építő szakosztályi munka", szólt a rövid mérleg.

A (mint később kiderült) régi-új ügyvezető az eredmények szemlézésekor a három NB I-es csapatot (férfi kosárlabda és vízilabda, női labdarúgás) sorolta az élre, az évenkénti átlagokat tekintve 46-65 fő közötti válogatott-létszámmal kiegészítve a különböző sportágakban. Rengeteg saját rendezvény, ünnepi események és kiadványok színesítették emellett a 89 évét élő patinás egyesület életét.

A létesítményhelyzet megítélése ugyanakkor már felemás, tért át egyben az említett negatívumokra az ügyvezető. Hiszen egyrészt a télen épp a Verseny utcában adták át a megyeszékhely második műfüves labdarúgó-pályáját, másrészt azonban a PVSK-csarnok állaga sokkal inkább elkeseredésre adhat okot. Illetve, inkább megoldásra váró munkára, hiszen a létesítmény mai kihasználtsága mindenképpen indokolja a részlegesen életveszélyesnek nyilvánított és bezárt munkacsarnok mielőbbi felújítását.

Ahogy a sportvezető fogalmazott, erre a Főpályaudvar EKF-projektbe ágyazott megújulásával párhuzamosan, mintegy hetvenmilliós értékben látszik új esély, így reményeik szerint a kosarasok, ökölvívók és dzsúdósok is megszépült otthonra lelhetnek itt a közeljövőben.

Folytatva a negatív krónikát, az atléták emlékezetes doppingbotrányát, a legújabb időkből pedig a pólósok fővárosi ittas vezetéses „balhéját" emelte ki Czerpán István. Hozzátéve, a tanulságokat mindkét esetből igyekeztek levonni, és a vezetőség biztos benne, hogy „hasonlóak a jövőben nem árnyékolják be a tisztességesen dolgozó többség munkáját.".

Ha nem is ilyen jellegű, ám negatív előjellel jegyzett esemény volt az ÁFA-törvény módosítása, ami két év alatt 16 milliót vett ki a klub „zsebéből", de hasonlóan tízmilliós nagyságrendű érvágást jelentett a sportolóknak a MÁV által megszüntetett vasúti szabadjegyek is.

A szakosztályi munkát értékelve Czerpán István abc-rendben haladva minden sportágról megemlékezett. Említésre méltónak talán leginkább a megújuló, a kívülről igazolt „sztárok" helyett saját fiataljaira építő atlétikát; a mostoha körülményei ellenére is számottevő utánpótlás-sikereket fölvonultató dzsúdót, az időközben „eligazoló" női kosárlabdát, a viszonylag frissen a MÁV-családba érkező, eredményes pólót, és az országos egyesületi rangsorban hagyományosan élenjáró tájfutást nevezhetjük

Az ügyvezető beszámolóját követő hozzászólások közül az önkormányzatot képviselő Fuchs Gábor szavai kívánkoznak az élre. A Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke hangsúlyozta, a PVSK, természetesen eredményeire alapozva, az idei - összvárosi - háromszázmilliós városi sporttámogatás csaknem harmadát érdemelte ki, ezzel is igazolva a műhelyeiben folyó munka helyes irányát.

A hosszasabbra nyúló beszámolók-hozzászólások után a tisztújítás meglepő gördülékenységgel zajlott. Ellenszavazat és tartózkodás nélkül választották meg a teljes elnökséget, az ügyvezető elnököt, és a (személyes jelenléte híján levélben elköszönő) Horváth Zoltán utódjául a társadalmi elnöki székbe Káldy Józsefet.

A Mecseki Erdészeti Zrt. elnöke „villámszékfoglalójában" röviden kitért egykori kosárlabdázó-múltjára, már pécsi cégvezetőként a női és a férfi-kosárlabdaszakosztálynál korábban végzett tevékenységére. Mai munkahelye sportos kötődéseként az Árpád-tetői Mecsextrém Parkot említette, hitet téve egyben a patinás klub értékeinek továbbvitele, fejlesztése mellett is.

Sz. Zs.