Századik születésnapján köszöntötték dr. Csete Bélát, a Mohács Kórház megújítóját - Videó!

2025. június 20. péntek 09:16

Rendkívüli alkalom, hogy egy kórházigazgatót, aki jelentős fejlesztést hajtott végre az intézményben, századik születésnapján személyesen üdvözölhetik egykori kollégái. 2025. június 16-án a PTE KK Mohácsi Kórházban erre az ünnepre gyűltek össze orvosok és szakdolgozók: Dr. Csete Béla elévülhetetlen eredményeit méltatva köszöntötték a százéves, köztiszteletben álló egykori igazgatót.

Csete Béla 1925. június 14-én született a Vas megyei Jákfán. Kitüntetéssel érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott, ahol 1951-ben belgyógyász szakorvosi vizsgát tett.

1951-57 között a POTE II. sz. Belgyógyászati Klinikán volt gyakornok, majd tanársegéd. Ezt követően 1960-ig a Siklósi Kórház Belgyógyászatán osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes lett.

1960-ban vállalta el a Mohácsi Kórház Belgyógyászati Osztályának vezetését, később igazgató főorvosi megbízatást is kapott. A Mohácsi Kórházban ez idő alatt nagy változásokat hajtott végre.

A fertőző osztály rendbetételével és az 1967-ben átadott Véradó-állomás megépítésével kezdődött a fejlődés. Létrehozta a 17 munkahelyes rendelőintézetet 1971-ben, amit az ideg-elme osztály megépítése követett. A 90 betegágyas betegellátó osztályt 1974-ben adták át. Az új központi sterilizáló és az új röntgenrészleg kialakítása, valamint egy korszerű műtőblokk is a mohácsi kórház modernizálását szolgálták.

1978-ban átadták az új Belgyógyászati-gyermekgyógyászati pavilont 70 belgyógyászati és 55 gyermekgyógyászati ággyal. Felújították és korszerűsítették a régi épületszárny sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati osztályát, laboratóriumát is. A korábban a belgyógyászat berkein belül működő intenzív részlegnek új, önálló osztályt alakítottak ki a központi műtő szomszédságában.

Dr. Csete Béla a kórházigazgatási munkája mellett, heti 3 alkalommal nagyvizitet tartott a belgyógyászati osztályon, ahol - a gyógyításon túl - az új orvosgenerációk szakmai fejlődését is segítette. Követve a legfrissebb hazai és nemzetközi publikációkat naprakész tudás átadása mellett szemléletet, gondolkodásmódot is tanított, igazi iskolát teremtve.

A dolgozók közérzetének javítása érdekében teniszpályát építtetett a kórház szomszédságában, ő maga is szívesen teniszezett. Szintén a kórház mellett álló kolostorban óvodát létesíttetett a kórházi dolgozók gyermekei számára.
A Mohácsi Kórházból igazgatóként 1991 decemberében köszönt le, de nyugdíjasként még évekig praktizált, és amíg tehette, szakmai folyóiratokat referált szakorvosi megbeszéléseken. Belgyógyászati magánrendelésén 2011-ig kereshették fel a betegek.

Tudományos munkáját kiemelve 20 dolgozata jelent meg külföldi és hazai folyóiratokban.

Országos szinten is elismert szakmai körökben, 1960-1990 között a Dunántúli Belgyógyász Társaság vezetőségének, valamint 1962-1990 között a Magyar Belgyógyász Társaság országos vezetőségének tagja volt.

Számos kitüntetésben részesült. Elnyerte a Munka Érdemrendet, a Kiváló Orvos Elismerést, az Április 4-e Érdemrendet, a Megyei Egészségügyi Díjat és Miniszteri Díszoklevelet is kapott.

Hobbija volt a vadászat, horgászat és kertészkedés, ezeket gyermekeivel, unokáival közösen űzte.