Ez bizony nem kismiska: csaknem hetven éve nyílt meg Uránvárosban a Misi

Pont a lényeget nem sikerült kinyomozni! Mert a Misi cukrászda névadója lehetett akár egy szorgalmas kisdobos, netán egy életerős uránbányász is. Újmecsekalján, a Páfrány utca közvetlen környezetében már 1962-ben is állt a népszerű cukrászda, egy tömbház földszintjén. Aminek ezek szerint rengeteg élete akadhat, mert mindent túlélt eddigi létezése során a ma már Kismiska néven üzemelő egység.

Egy tény sajnos bizonytalan, nem más, mint a hivatalos nyitás időpontja. Akad ellenben olyan forrás, ami tökéletesen igazolja a Misi cukrászda hosszú-hosszú történetét.

A Dunántúli Naplóban már 1962. december 12-én írtak róla, ha nem is a legkedvezőbb szövegkörnyezetben.

Egy olvasói levél érkezett a szerkesztőségbe, ahol egy közéleti fontoskodó tudatta az olvasókkal, hogy kulturáltabb környezetet várna el Új-Mecsekalján (akkoriban ilyen formában jelent meg a városrész neve). Mert T. L.-né (teljes megszólítását nem ismerhette meg a szélesebb néptömeg) azt vetette fel, miszerint külföldi vendégeivel büszkén sétálgatott a még javában épülő területen, amikor is bokáig érő papírhulladékokba, gyümölcsmagokba, csutkákba botlott. Történt mindez a Misi cukrászdánál.

Kevéssel később, 1963. október 2-án, szintén a DN-ben, dolgozók egy csoportja fordult a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat vezetőihez.

Azt szerették volna, hogy az egységben helyezzenek el egy televíziót. Nem nagyot, nem is vadonatújat. Egy Tavasz típusút nevesítettek.

Arról érdemes megjegyezni, a maga idejének egyik legismertebb eszközeként vált népszerűvé. Nyilván fekete-fehér képernyővel. De mivel arra azért még nem az összes családnak tellett, hát felvetették ennek közösségi megoldását. Szerintük ugyanis jelentősen fellendíthetné a forgalmat a vágyott szolgáltatás. Arra az egy csatornára, ami akkor Magyarországon működött. Bár szerencsés keretek között, megbarkácsolt antennával még a jugoszláv adás is beköltözhetett a falak közé.

Ott meg már akkor lehetett nézni nyugati filmeket, izgalmas nemzetközi sportadásokat, nyugati rajzfilmeket egyaránt. Már abban az idősávban, amikor nem Josip Broz Tito, a szomszéd diktátor felszólalásait sugározták. Felénk meg Kádár János aktuális moszkvai látogatásáról lehetett értesülni, netán az Országos Anyag- és Árhivatal áremeléseiről adtak készségesen felvilágosítást a bemondók.

Azonban, még mielőtt túl szép kép alakulna ki a Misiről, érdemes megemlíteni, gyermekbandák is garázdálkodtak a környéken, a még készülő házak környékén. Ablakokat törve be, lámpákat csúzlival lövöldözve, életveszélyes magasságokban egyensúlyozva, a még épülő emeletek között. Mindez1965. május 7-i megjelenést mutatott.

Már-már a piaci igényekhez igyekeztek igazodni a presszó üzemeltetői, amikor 1966. szeptember 2-án arról tájékoztatták az érdeklőket, a közelgő bányásznapra való tekintettel megerősített személyzettel várták a nehéz munka jeles képviselőit. A kerthelyiségben, a cukrászda előtt százszemélyes kertet hoztak létre. Azt ígérték, sem italból, sem édességből senki sem fog hiányt szenvedni.

Ennyit a régi ügyekről, mert már évtizedek óta Kismiska néven működik az egység, a Bánki Donát utcában. Ha viszont ennyit tudunk a múltról, jó lenne megfejteni a titkot is. Kit rejt a Misi név?

Pucz Péter - Fotó: Löffler Péter