Pozsgai Zsolt: Az Újszínház körül nincs már szenzáció, de a rágalmazási perek folynak

A New York-i Pilvax Players színházban mutatták be augusztus végén a pécsi származású Pozsgai Zsolt író-rendező (képünkön) Liselotte és a május című darabját. Az angol nyelven előadott színdarabot a DREAM UP Fesztivál keretében hívták meg az Egyesült Államokba. Pozsgait a bemutató apropóján kérdeztük egyebek mellett a fesztiválról és az Újszínházzal kapcsolatos helyzetről.

Az augusztus 18. és szeptember 8. között zajló manhattani színházi fesztivál új színdarabok bemutatását tűzte ki céljául. Az idén látható tizenhárom színmű mindegyike ősbemutató, kivéve Pozsgai művét, amelyet már számos országban játszottak nagy sikerrel, de esetében megelégedtek azzal, hogy az USA-ban először kerül színpadra.

- Ez a darab már bejárta a saját útját. Annak idején Grazban mutatták be németül, onnantól kezdve jó nagy kört tett meg. New Yorkban egy nagyon érdekes színházi műhelyt vezet egy Zsédely Tímea nevű, 11 éve ott élő színházrendező és pszichológus, aki pszichoszínházat működtet. Látott ebben a darabban olyan fantáziát, amely köthető a kicsit modernebb színházi törekvésekhez.

A pécsi illetőségű művész idén nyáron sem unatkozott, Bulgáriában tartott immár nem először írói körutat. Nemcsak külhonban, hanem hazánkban is zajlik az élet Pozsgai körül. Az Újszínházzal kapcsolatos kérdésünkre az író azt mondta, "valamennyire lecsillapodtak a teátrum körül a kedélyek".

- Semmiféle szenzáció nincs már, ugyanúgy működünk, mint a többi színház. Annyi a különbség, hogy nagyon nagy munka után vagyunk, hiszen teljes repertoár-cserét kellett végrehajtanunk. Másfél év alatt 14 bemutatót tartottunk, amit befogadó-előadásokkal toldottunk meg. A bemutatók - ahogyan más társulatoknál is - hol jobban, hol kevésbé jól sikerültek, igyekszünk mindegyiket minél színvonalasabban színpadra állítani. Szakmai támadásokat nem kaptunk, sőt, azokon a jelzőkön, amikkel a színházunkat illették, tökéletesen látszik, hogy nem húzhatók rá egyik előadásunkra sem. A háttérben persze folynak még perek különböző sajtóorgánumok és magánszemélyek ellen, akik minősíthetetlen jelzőkkel illettek minket és a színházat. Lefasisztázni Magyarországon nem lehet olyasvalakit, aki a kulturális életben tevékenykedik - vagy ha igen, akkor utána per következik. Ez történik különböző fórumokon, bár a malmok egy kicsit lassan őrölnek - fogalmazott a színházi szakember.

Pécset illetően sajnálja, hogy egyelőre nincs közelebbi viszonya a mostani színházvezetéssel, de "ezzel nincs is probléma", mondja.

- Olyan rendezők állítanak színre darabokat, akik más körökben mozognak, mint akikkel én szoktam dolgozni. Ennek ellenére hiszem azt, hogy lehet színműveket írni pécsi témákról, a pécsi történelemről vagy éppen olyan helyzetekről, emberekről, akikkel érdemes drámaszerűen foglalkozni. Ilyen esetekben lehetne együttműködést kialakítani. A nemrég elhunyt, városszerte ismert „füttyös" öreg hölgyről is szeretnék majd nemsokára írni - vázolta ezzel kapcsolatos tervét Pozsgai.

H. L. B.