Pécsieket is kitüntettek az ünnepen

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából, március 15. alkalmából kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át:

DR. BÉLYÁCZ IVÁN akadémikusnak, a Pécsi Tudományegyetem intézetigazgató egyetemi tanárának.

Kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta:

VIDÁKOVICS ANTAL táncművész, koreográfus, a Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Szabadtéri Játékok igazgatója.

Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült:

DR. BENKE JÓZSEF, a Pécsi Tudományegyetem Orvostörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója.

A táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenységéért Harangozó Gyula-díjat adományoztak:

VINCZE BALÁZSNAK, a Pécsi Nemzeti Színház - Pécsi Balett tagozatvezető-igazgatójának, magántácosnak.

Az oktatási és kulturális miniszter miniszteri elismerő oklevél kitüntetést adományozott a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program sikeres előkészítésében végzett munkájáért:

GIORGIO PRESSBURGERNEK, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Művészeti Tanácsa tiszteletbeli elnökének.

FRISSÍTVE:
(hétfő, 15:38)

Lantos Ferenc örül annak, hogy nem idő előtt kapta meg a Kossuth-díjat, hanem most, 81 évesen, amikor alkotói és művészetpedagógusi életműve jelentős része már a háta mögött van. Erről annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy hétfőn vehette át a Parlamentben a legmagasabb művészeti kitüntetést.

A Pécsett élő Munkácsy Mihály-díjas festőt képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként tüntették ki a nemzeti ünnepen a Kossuth-díjjal.

Lantos Ferenc művészi alkotómunkájára meghatározó hatással volt mestere, Martyn Ferenc, akinek tanítványaként már egész fiatalon megismerkedett a természeti látvány absztrahálásával. Lantos műveinek gyökere és mindvégig mozgatóereje - ahogy Keserü Katalin megfogalmazta 80. születésnapjára írott méltatásában - az autonómia és a tiszta művészet ideálja, a képeknek nem a valóság illúzióját keltő, de önálló realitásként való léte.

Életútja során ötven egyéni és csaknem százötven csoportos kiállításon mutatta be olaj- és akrilfestményeit, valamint grafikáit. Közel tucatnyi színhelyen - elsősorban Pécsett - köztéri alkotásai, elsősorban tűzzománcfalak is láthatók. Több díjjal ismerték el művészetét, többek között megkapta Pécs-Baranya Művészeti Díját (1965), Pécs Város Művészeti Díját (1978) és 1993-ban a Munkácsy Mihály-díjat. 2000-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

"Szeretnék továbbra is festeni és rajzolni, mert ez nagyon fontos az életemben" - hangsúlyozta az MTI-nek hozzátéve, hogy munkáival az ember és a változó világ viszonyát fogalmazza meg újra és újra.

Lantos Ferenc, aki 1964-ben kapott festő-tanári diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, több mint fél évszázados művészetpedagógusi múlttal a háta mögött csak néhány éve hagyta abba a tanítást. Főiskolákon és a pécsi egyetem művészeti karán is oktatott, iskolateremtőként pedig feleségével, Apagyi Mária zongoraművésszel és zenepedagógussal közösen hozták létre a Pécsi Művészeti Szabadiskolát.

"Ötven év tapasztalata sűrűsödött össze ebben az iskolában. A képzőművészeti és zenei területen kívül immár a mozgást is bekapcsoltuk oktatási programunkba, amelyben az interdiszciplináris - szakmák közötti - megközelítési módot alkalmazzuk" - magyarázta, hogy miért tartja a maga nemében egyedülállónak a Szabadiskolát.

A művészi területek mellett a természettudomány is beépült a tanítási modelljükbe. "Ennek jelentőségét talán azzal tudnám érzékeltetni, hogy egy virág szerkezete, egy Mozart-mű szerkezete vagy egy Cézanne-festmény szerkezete ugyanazokon az alapokon nyugszik".

Mint kifejtette, Szent-Györgyi Albert eszméjéhez nyúltak vissza, amely Weöres Sándor költeményeiben is megjelenik: lecsupaszítva úgy lehetne összefoglalni, hogy a világon minden egy közös alapelv szerint épül fel, a természet és más területek törvényszerűségeiben nincs különbség.

"Az általunk alkalmazott módszer tehát nem új dolog, csupán az eldobott stafétát vettük fel és vittük tovább. Ennek megfelelően három alappillérre építettük a pedagógiánkat: elemekből épül fel minden szakma, a sajátosságok meghatározott szerkezeti elvek alapján kapcsolódnak össze, a kapcsolódás módja pedig a funkciótól függ" - magyarázta Lantos Ferenc.

Sajnálatosnak vélte, hogy a mai iskolarendszerben nem foglalkoznak az alapelvek ilyen tudatos és szisztematikus rendszerezésével, holott tapasztalata szerint éppen ez a módszer lenne alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a gyerekek fejében a rájuk ömlő információáradatban. Nézete szerint nagyon fontos lenne, hogy már a tanárképzésben is teret kapjon ez a fajta nyitottabb, átfogóbb gondolkodásra ösztönző szemlélet.

Az idős művész tervei között arról beszélt, hogy mindenekelőtt Apagyi Máriával közösen szerzett pedagógia tapasztalatait akarja rögzíteni. "Le szeretném írni azt az utat, amelyen eljutottunk idáig, így ez egyben a pályám szakmai áttekintése is lenne" - mondta, leszögezve, hogy nem valamiféle módszertani könyv vagy tankönyv megírására gondolt.

"Büszke vagyok arra, hogy ahány tanítványom van, mind a saját útján megy tovább. Sikerült olyan szakmai alapot adni nekik, hogy ki tudták bontani önmagukat és képviselni tudják azt, amit magam is vallok: emberként és szakemberként is hitelesek" - gondolt vissza pályafutására a kitüntetett művész-tanár.

FRISSÍTVE:
(15:42)

Lovasi András "mélyen megdöbbent", amikor arról értesült, hogy Kossuth-díjat kap; a zenész, előadóművész az MTI-nek elmondta: kicsit lenyugodva most úgy érzi, olyan megtiszteltetés érte, amilyen nagyon kevés pályatársát, középkorúként, 42 évesen pedig talán még senkit.

A Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag zenekar frontembere nagy népszerűségnek örvendő zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége elismeréseként részesült Kossuth-díjban. A könnyűzenei előadók közül az elmúlt években 2006-ban Zorán, 2008-ban Koncz Zsuzsa kapta meg ezt az elismerést.

"Az ember ilyenkor számvetést készít. Gyerekkoromban magam is azt gondoltam a Kossuth-díjas bácsikról és nénikről, hogy ők tényleg tudnak. Kíváncsi leszek, ezentúl mennyivel többen fognak magázni. Egyébként ennek a díjnak köszönhetem, hogy megvásároltam életem első öltönyét, így elmondhatom, máris jelentős változást okozott az életemben a kitüntetés" - fogalmazott Lovasi András az MTI-nek.

Mint elmondta, tavaly decemberi szerzői estje a Művészetek Palotájában felfogható eddigi munkássága összegzéseként, hiszen az áttekintése volt annak, amit eddig csinált a Kispál és a Borzzal, a Kiscsillaggal és szólóban.

"Nagy kérdés, hogy a könnyűzenében lehet-e valamiféle időtállóságról, értékteremtésről beszélni, hiszen a populáris kultúra jelentős része napi használatra való. Számos dalom nem állta ki az idők próbáját, de vannak olyanok is, amelyek igen, nemcsak szerintem, hanem zenésztársaim szerint is" - mondta a verseknek is tekinthető csavaros szövegeiről ismert előadó.

Megemlítette, hogy büszke a Budapest Bárral vagy a Csík Zenekarral közös zenei kirándulásaira, amelyek a városi popzene és a népdalok hagyományait ápolják.
Lovasi András szerint egy jó dal olyan, mint egy jó alakú manöken, akinek majdnem mindegy, milyen ruhába öltöztetik vagy a dalt miként hangszerelik, kibír mindent.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az a sok minden, amit csinál - a zenélés mellett fesztiválszervezés, kiadóvezetés, szerepvállalás a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) előkészítésében -, voltaképpen azt szolgálja, hogy meg tudja valósítani, ami számára fontos.

Idei terveiről szólva a zenész elmondta: a következő időszakban kevesebbet fog fellépni, mert szüksége van egy kis nyugalomra. A közeli napokban tartanak egy zenekari értekezletet a Kispál és a Borzzal, és akkor döntik el, merre tovább. A Kiscsillagot "búvópataknak" nevezte, amely folyamatosan létezik és idén ősszel a koncertek között kijöhet a harmadik album.

"Egyre inkább formálódik a fejemben egy új szólóalbum elkészítése is, ám egyelőre nem látom, ebből mikor lesz valóság" - mondta végül Lovasi András az MTI-nek.
Lovasi András Pécsett született 1967-ben. Énekes, basszusgitáros, gitáros, szövegíró, 1987-ben alapító tagja volt a Kispál és a Borz zenekarnak.

A csapattal tíz stúdióalbumot, emellett koncert- és gyűjteményes lemezt készített. 2005-ben megalapította a Kiscsillag zenekart, amelynek eddig két lemeze jelent meg. Bandi a hegyről címmel 2001-ben szólóalbumot készített, közreműködött a Csík Zenekar és a Budapest Bár lemezein. Színészként 1997 óta nyolc filmben szerepelt. 2009-ben a 16. helyen szerepelt a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös európai parlamenti listáján.

2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át a Kispál és a Borz akkori tagjaival, Dióssy D. Ákossal, Kispál Andrással és Tóth Zoltánnal közösen.


FRISSÍTVE:
(hétfő, 19:28)

Zeneszerzői és pedagógia munkája elismeréseként vehette át hétfőn a Parlamentben a Kossuth-díjat Vidovszky László zeneszerző, egyetemi tanár, aki kitüntetése kapcsán a kortárs zene és a zenei oktatás helyzetéről, valamint a magyarországi zenekultúráról beszélt az MTI-nek.

- Nincs olyan egységes, hierarchikus zenekultúra, amelynek alapján minden zenei megnyilvánulás egy nézőpont szerint lenne megítélhető - mondta a kortárs zene helyzetéről szólva Vidovszky László. A kortárs zene és a közönség kapcsolatáról úgy véli, hogy bővebb elemzést, sőt inkább tudományos kutatómunkát igényelne e sok összetevőből álló helyzet bemutatása.

Egymás mellett és egymástól elkülönülve nagyon másféle zenekultúrák léteznek Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek között - általánosságban az mondható - igen csekély az átjárás. A magyar jelenségeket, amelyek közelebb állnak hozzánk, jobban ismerjük, hiszen a zeneélet magyar résztvevőit közelebbről érintik. Az alkotó zenészek különben is hajlamosak az elszigetelődésre - jegyezte meg az MTI-nek nyilatkozva.

A kortárs zene sem egységes, stílusban és műfaji tekintetben is sokfajta - hangszeres, szimfonikus, elektronikus, színházi-operai - vagyis nem állítható, hogy csupán a könnyű és a komolyzene között létezne különbség.

"Én Pécsett, az egyetemen azokat tanítom, akik azért hallgatják az órákat, azért tanulnak ott, mert a téma érdekli őket, mi tehát értjük egymást" - mutatott rá Vidovszky László.

Az egyetemi munkáról egyébként azt mondja, hogy minden új költségvetési évnek úgy kell nekifutniuk, hogy "ebből a pénzből már nem lehet kijönni". Aztán valahogy mégis megy a dolog. Hogy megérte-e aggódni és föl nem adni, az nyilván utólag fog kiderülni - fűzte hozzá.

Arról a kérdésről, hogy a fővároson kívüli egyetemi zenei-művészeti karok segítségével megszüntethető-e az egyközpontú kulturális élet, Vidovszky László azt gondolja: ilyen méretű és zenekultúrájú országnak, mint a miénk, elsősorban Ausztriára kellene hasonlítania. Bécs elsődlegessége, vezető szerepe ugyan megkérdőjelezhetetlen, de van zeneakadémia Grazban, Salzburgban, Innsbruckban, Linzben pedig világhírű kortárs zenei központ és fesztivál (Ars Electronica) működik. A példa tehát adott, de tagadhatatlan, hogy sok függ a zenészektől, az előadóktól, vajon hivatásuknak érzik-e a mai művek bemutatását - hangsúlyozta a zeneszerző.

Vidovszky László ötéves korában kezdett zongorázni tanulni. 1970-ben féléves UNESCO ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott, a Francia Rádióban a Groupe de Recherches Musicales kurzusait, egyetlen magyar muzsikusként a Conservatoire-on Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogathatta.

1972 óta tanít, 1984-től a pécsi egyetemen, 1999 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is.

Munkásságának elismeréseként 1983-ban Erkel-díjat, 1992-ben Bartók-Pásztory-díjat, 1996-ban érdemes művészi címet, 2001-ben Soros Alkotói Díjat kapott, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Képünkön: Giorgio Pressburger, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Művészeti Tanács tiszteletbeli elnöke miniszteri elismerő oklevelet vesz át vasárnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Szépművészeti Múzeumban.

MTI - Fotó: Beliczay László