Pécsi Arcok - Több lábon áll Csengeri Attila, a musical-sztár

2008. március 14. péntek 21:23

Pécsi Arcok - Több lábon áll Csengeri Attila, a musical-sztár

- Nem kimondottan művésznek készült, hiszen vegyiparit végzett. Felmerül a kérdés, ezek után hogyan került mégis a színpadra?
- Már a nyolcvanas években is énekeltem egy klasszikus lakótelepi együttesben, a Géniusz nevű rockbandában. Meghatározta az életemet, hogy a katonaság után elsőre felvettek a színművészetire - ha ez nem történik meg, könnyen lehet, ma vegyészként dolgozom. A főiskola közben és után viszont folyamatosan érkeztek a jobbnál jobb szerepek, így elmondhatom: ki volt kövezve az utam a színészi, énekesi pályán. A Rockszínházban lett belőlem igazi, elismert énekes.

- Olyannyira, hogy Németországban is megfordult...
- Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a hazai nagyobb szerepek után Stuttgartba hívtak: a Miss Saigon című darabban Chris szerepét kaptam meg. Óriási siker volt a mű, amely másfél évre át is alakította az életemet - ám nem akartam külföldön maradni.

- Egyenes volt tehát az út Pécsre. Miért éppen ide jött?
- A sors hozta úgy, hogy Magyarországon ismét felépíthetem magam: Balikó Tamás hívott Pécsre, s adott esélyt, hogy életem talán legnagyobb szerepét játszhassam el a Jézus Krisztus Szupersztárban. Ezt követően összesen tíz karaktert játszottam a városban, amelyek közül hétben a főszerepet kaptam meg.

- Ezért is érdekes, hogy idén már csak a Luxemburg Grófjában láthatjuk, hallhatjuk. Mit tudhatunk az okokról?
- Szomorúan tapasztalom, ahogy a politika egyre kevésbé tartja fontosnak a színházat és alapvetően a teljes kultúrát. Egyértelműen a támogatás megvonása miatt szenved az intézmény, márpedig tudvalévő, hogy a zenés darabok a legdrágábbak - sajnos ezeken kell spórolnia a társulatnak. Külsősként így nekem is kevesebb lehetőség jut...

- Feltételezem, emiatt nem kell visszatérnie eredeti szakmájához?!
- Ahhoz nem, de azért lassan egy éve van egy biztosítási alkuszcégem is, mert látom merre halad a kultúra. Van két pici gyermekem - nem várhatok folyton a szerepekre, be kell biztosítanom a jövőmet is.

- Szabadúszóként merre lép még fel a pécsi darab mellett?
- Legutóbb Szolnokon voltam meghallgatáson, így a következő szerepem talán már a Vörös Pimpernelben lesz. Jelenleg a Madách Színházban az Operaház fantomjának címszerepét játszom, a Magyar Színház István, a király című darabjában Torda, a táltos vagyok, ugyanitt a Macskafogóban pedig Tájfölként láthat a közönség. Emellett a miskolci Nemzetiben a Valahol Európában Hosszú szerepét alakítom. Tudnék többet is vállalni - remélem, lesz még felszálló ág.

- A közönség Pécsre is visszavárja. Lesz folytatás?
- Sajnos ez nem rajtam múlik. Én imádom a nézőket és a várost is - olyannyira, hogy legszívesebben itt is laknék. Látni kell ugyanakkor, hogy a pécsi színház sem mer tervezni. Ma még nem tudom, hogy a következő idényben számítanak-e rám. Egy halvány jelzés érkezett csak felém, ami sejteti: lesz újabb zenés darab, amiben nekem szánják az egyik szerepet. Igazából óriási a bizonytalanság - majd meglátjuk.

Korb Zoltán - Fotó: www.csengeriattila.hu