Panaszkodnak a vásárcsarnok melletti piac kereskedői: kevés a látogató, mert kevesen ismerik

Tavaly november közepén nyílt meg Pécsett a vásárcsarnok mellett a Kereskedők utcája (korábbi nevén iparcikk piac.) A kezdeti lendület mostanára lelohadt, az árusok szerint nagyon kevesen látogatják a helyet. Úgy vélik, azért, mert nagyon keveset hirdetik, ráadásul a nem messze illegálisan árusítókkal is meggyűlik a bajuk. Petrics István, a kezdeményezés kiötlője szerint most a terület tulajdonosával, a Pécs Holdinggal közösen próbálnak megoldást találni arra, hogy minél többen ismerjék meg a belvárosi piac adta előnyöket.

- Fontos lenne, hogy a vásárlók megismerjék a helyet. Tudjanak róla, hogy ez olyan jellegű piac, ahol szinte minden kapható: cipő, ruha, ásó, kapa, lapát, zokni, bugyi, gumicsizma, konyhafelszerelés. Azaz tényleg minden van ezen a piacon, s viszonylag jó áron - kezd bele mondandójába Petrics István.

A kereskedő szerint kifejezetten jó a kapcsolatuk a Holdinggal, a társaság próbálkozik, hogy a piac hosszú távon működőképes maradjon. Ennek jeleként megállapodás született a társaság és az árusok között, hogy a bérleti díjakból befolyó összeg ötven százalékát reklámokra, hirdetőtáblákra és nagy méretű vászonmolinókra költik annak érdekében, hogy minél többen értesüljenek a piac létezéséről.

Azonban nemcsak az ismeretlenség aggasztja a placcon árulókat. A Pannon Volán buszai eltakarják a pavilonok hátoldalára feltett molinókat, így azokat a vidékről Pécsre busszal érkező és az állomásról kirajzó utasok nem láthatják - ezzel is tovább rontva a hely megismertetését célzó erőfeszítéseket.

- Most tárgyaltunk Horváth Zoltánnal, a Pannon Volán vezérigazgatójával arról, hogy miként lehetne máshol parkoltatni a buszokat, hogy ne takarják a reklámtáblákat - említette Petrics, hozzátéve, volt is fogadókészség a vállalat részéről a mielőbbi megoldás érdekében.

Egy másik, folyamatosan jelenlévő probléma az illegálisan árusítókkal kapcsolatos teher. A kereskedők már többször is megpróbálták "elűzni" őket a vásárcsarnok környékéről, láthatóan nem sok sikerrel. A közterület-felügyelet sem tudott eddig megfelelő megoldást találni a problémára, de e tekintetben is folynak az egyeztetések az érintettek között.

Az mindenesetre tény, hogy munkatársunk ottjártakor sem hömpölygött a tömeg a területen. Az árusok szerint leginkább öregek, nyugdíjasok bóklásznak a pavilonok mentén, de szeretnék, ha a fiatalok is látogatnák a piacot. Reményüket az is táplálja, hogy a jelenleg negyven kereskedő által birtokolt területre tíz-tizenöt újabb árus jelentkezett be, az ő megjelenésükkel pedig talán többen veszik majd a fáradtságot, hogy szétnézzenek a piacon.

H. L. B.