A szokásos bevezető ügymenetet követően az első nagyobb volumenű napirendi téma, a megye katasztrófavédelmi helyzetéről szóló beszámoló került terítékre. A Tóth György ezredes által tartott prezentációból kiderült, hogy jelentősen (harminc százalékkal) növekedett a tűzoltói vonulások száma tavaly, a beavatkozásokon belül különösen a műszaki mentések emelkedtek jelentősen. A megyében 2009-ben közel 20 000 olyan esemény történt, amely beavatkozást igényelt, ezek többsége tűzeset volt.

A tűzoltólaktanya felújítására beadott pályázatot elutasították, noha dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke szerint államtitkári szinten zajlottak az egyeztetések, s a megye minden megtett az ügy érdekében, azaz némiképp váratlan döntés született. Tóth ezredes közölte, hogy az épületet illetően elkészült egy statikai szakértői vélemény, amely megállapítja, hogy olyan klorid-ionos folyamatok indultak el a létesítmény szerkezetében, hogy amennyiben két éven belül nem kerül sor a tartószerkezet megerősítésére, akkor az akár össze is dőlhet.

Az épület felújítására megközelítőleg egymilliárd forint kellene, de ha sikerülne is megmenteni a laktanyát, a továbbiakban nem rendeltetésének megfelelően funkcionálna, hanem csak raktárként vagy irodaépületként lenne használható.

A következő napirendi pontban Dakos József megyei rendőr-főkapitány számolt be a rendőrséget érintő legfontosabb eseményekről. Tájékoztatásából kiderült, hogy tavaly a kiemelt feladatok között szerepelt a horvát határszakaszon lévő határrendészeti kirendeltségek integrálása a területileg illetékes rendőrkapitányságokba, valamint az EKF-rendezvényekre való szakmai felkészülés és az egyházmegye millenniumi programjainak rendőri biztosítása.

A 2009-re vonatkozó bűnüldözői tevékenység eredményességi mutatói kedvezőbbek az előző évhez képest, a megye a tizedik helyen áll a rangsorban. A körzeti megbízotti létszámot 84 főről 130-ra emelik, amely teljes lefedettségi hálót eredményez. A megyei állomány áprilistól 60 fővel bővül, így majdnem 1600 fő szolgálja majd Baranya biztonságát. Március elsejétől húsz fővel megalakult az autópálya-alosztály, amely húszmillió forintos informatikai fejlesztésre kapott ígéretet a szaktárcától.
 
A magyar-horvát határon nyolcvan kilométer hosszan elnyúló aknamezővel kapcsolatban a főkapitány elmondta, hogy 42 kilométernyi szakasz vár még mentesítésre, amihez a forrásokat EU-s pályázatokból kellene finanszírozni. Hargitai János szerint a megye szerepe csak ösztönző jellegű az aknamentesítési folyamatban, a pénzügyminisztériumtól kapott információk szerint azonban nincs pluszforrás erre a célra a hároméves tervezési cikluson belül. Hargitai hozzátette, hogy gyakorlatilag a magyar állam tragédiája az, hogy képtelen megoldani a valós életveszélyt jelentő problémát.

Hozzászólásában a megyei közgyűlés elnöke a településőrséggel kapcsolatban kifejtette, hogy „ez az új típusú látszatintézmény tévút", hiszen a rendőri hatáskörrel fel nem ruházott, munkanélküliekből összeválogatott településőrök nem sokat tudnak segíteni a közbiztonság védelmében, a településőrökre fordított állami pénzt inkább a rendőrségnek kellene adni.

A többi előterjesztés elfogadása után a képviselők zárt ülésen döntöttek a másfél milliárdos fejlesztési hitel felvételére indított közbeszerzési eljárás lezárásáról, amelynek eredményéről a holnapi nap folyamán adnak tájékoztatást.

A megyei közgyűlés legközelebb április 29-én ülésezik.

Képünkön: Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke és Lászlóné Kovács Ilona megyei főjegyző látható.

HLB - Fotó: Dittrich Éva