Orbán Viktor Mohácson: hadüzenet a befagyasztott orosz vagyonhoz való hozzápiszkálás

Hadüzenet a befagyasztott orosz vagyonhoz való "hozzápiszkálás" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén Mohácson szombaton.

Hozzátette, olyat még sosem látott, hogy 200-300 milliárd eurónyi pénz elvétele egy országtól ne váltott volna ki valamilyen válaszlépést.

Hozzátette: a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló, Magyarországot kikerülő tervek mutatják, hogy "vége annak az illúziónak, hogy a jog uralma érvényesül Brüsszelben". Ami történik, azzal az Európai Unióban becsukják és félrehajítják az alapító okiratokat - közölte.

Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai vezetők azzal "etették" a saját polgáraikat évek óta, hogy Ukrajna és az ott zajló háború támogatása a végén egy fillérjükbe sem fog kerülni, most pedig be kellene vallaniuk, hogy ez nem így lesz, és nemzedékeknek kell állniuk ezeket a költségeket.

Ki fog törni a "parasztgyalázat" mindenhol Európában, és akik a háború mellett érveltek, mind meg fognak bukni. És akkor még olcsón megúszták, hogy belesodorták egy ilyen kalandba a saját nemzetüket - jelentette ki.

A külföldi devizatartalékokról szólva a miniszterelnök kiemelte, minden békeidőben az a gyakorlat, hogy minden állam rendelkezik ilyennel, az oroszok pedig az Ukrajna elleni támadás időpontjának eltitkolása érdekében nem vitték haza a tartalékaikat, amelyek zöme, mintegy 200 milliárd euró az EU-ban volt elhelyezve.

Ha ezt elveszik, hangsúlyozta, az egész nemzetközi pénzügyi rendszer legfőbb alapelvét rúgják fel, azt, hogy vannak kiemelt pénzintézetek, amelyek foglalkozhatnak ilyen ügyletekkel.

Még a második világháború idején sem foglalták le a külföldön lévő német devizatartalékot - jegyezte meg Orbán Viktor. Hozzátette, egy ilyen esemény nyomán előfordulhat, hogy más - például arab - államok a jövőben nem tartják euróban a devizatartalékukat.

Ráadásul, jegyezte meg, az oroszok perelni fognak az ügyben, és azt meg is nyerik, márpedig akkor "valakinek ezt a pénzt vissza kell fizetni", ez pedig - az orosz devizatartalék nagy részét őrző bank honossága miatt - "be tudja dönteni a belga gazdaságot", ezért az ország miniszterelnöke érzi, hogy a saját nemzetgazdasága közvetlen veszélybe kerülhet.

Én már nem tudok olyan durvákat mondani a Európai Unióról meg erről a lépésről, mint maga a belga miniszterelnök - jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is: az orosz-amerikai tárgyalások egyik kiemelt kérdése éppen ennek a pénznek a sorsa, a felek meg is egyeztek erről, "és ebben az európaiaknak nem osztottak lapot".

Megemlítette, erről a pénzről tulajdonosként az oroszok jogszerűen meg tudnak állapodni, az európaiak nem, mindennek eredménye pedig egy rendkívül bonyolult érdekkonfliktus.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a Tisza Párt megszorító csomagjának minden pontját meg lehet találni egy brüsszeli dokumentumban, a kormányfő úgy reagált, igazából három német "viszi itt a prímet, és ők vezetik vakvágányra szerintem, vagy viszik a falnak az uniót", vagyis a német kancellár, Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

"Ez egy német ügy, és ők úgy gondolkodnak, hogy hát vagy megvan az orosz pénz, vagy nincs. És vagy véget ér a háború, vagy nem. És ha nem ér véget, akkor majd még kell pénz, és kell valahonnan úgy pénzt küldeni Ukrajnába, hogy az ne okozzon politikai földindulást otthon" - fogalmazott Orbán Viktor.

Szavai szerint, ha háborút akarunk finanszírozni, akkor elő kell venni "a papírokat és a ceruzákat", és számolni kell, mennyi jut "a belgára vagy a németre", de nem ez történik, hanem tagállamoktól gyűjtenek össze pénzt, amely egy nagyobb hitel alapjául szolgálna.

Emellett a 27 tagállamtól 135 milliárd eurót kér a bizottság elnöke - mondta Orbán Viktor, megemlítve, Ursula von der Leyen-nek "egy nagyon udvarias, de erőteljes mozdulatot idéző tónusban" írt válaszában megköszönte ezt a "nagyszerű ajánlatot", de Magyarország a többieknek átengedi ezt a "remek lehetőséget".

Kifejtette, Brüsszellel korábban is voltak vitáik, de 2018-ig nem tekintett úgy a magyarokra, mint akik komoly veszélyt jelentenek.

Magyarország a 2015-16-os a migrációs válságnál vált veszélyessé az Európa Unió több tagállama számára, amelyek akkor egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a migráció jó - fogalmazott.

Mi egy másik pályára léptünk - folytatta - , és azt mondtuk, hogy a migráció egy veszélyforrás, nem menedzselni és megoldani kell, hanem el kell hárítani, nem szabad beengedni.

Nekik is csak egy ötletük van, küldjük át ide, erről szól a migrációs paktum - hangoztatta, megjegyezve, Magyarország azért szenvedett el igazságtalan hátratételt Brüsszelben, mert mi "nemet mondtunk mindenre".

Mindezt azért, mert "mi vagyunk az élő bizonyíték arra, hogy meg tudod védeni a hazádat, meg tudod védeni a hazádat a migránsoktól a jövőben is, sőt a magyar példa azt mutatja, hogy meg kellett volna védenetek a múltban is és nem tettétek meg" - fogalmazott a kormányfő.

Rámutatott, Magyarország nem vágyott arra a szerepre, hogy "utálatos képként mutogassák", nem volt tervben, de így alakult, "mi vagyunk az élő példa, hogy lehetett volna ez másképpen". Megmaradhatott volna kereszténynek és európai emberek által lakott országoknak Európa, de ez azért nem történt meg, mert a vezetők elhibázták - vélekedett.

Hozzátette, Brüsszel úgy gondolja, hogy azt a kormányt Magyarországon, amelyik ezt a példát előállította és naponta fölmutatja, "le kell innen vadászni" és egy olyat kell a helyére tenni, amely olyanná teszi Magyarországot, mint Németország, Ausztria vagy Franciaország: beengedi a migránsokat, "és ez a tüske ki van húzva a köröm alól".

Ezért akartak megbuktatni bennünket 2018-ban és 2022-ben, és ezért akarnak - más egyéb okok mellett, de leginkább ezért - megbuktatni 2026-ban, a Tisza Párt pedig ennek a szándéknak a megtestesülése - mondta.

Beszédében Orbán Viktor Törökországot a magyarok "életbiztosításának" nevezte, mert a törökök hárommillió migránst nem engednek ki Törökországból, akik a Balkánon át jönnének Európába.

Ha Törökországban változás lesz, akkor az afrikai mellett a török irányból is rázúdulhatnak a migránsok a kontinensre - mutatott rá a kormányfő, aki a következő nemzedék legfontosabb feladatának nevezte, hogy ez ellen megvédjük magunkat.

Nem egyszerű feladat, a migráció nem múlt idő, a migráció a jövő legfontosabb kérdése, ha túléltük a háborút - hangoztatta.

Orbán Viktor felidézte, azok, akik a délszláv háborúk idején menekültek ide - szerbek, horvátok, bosnyákok -, Magyarország szomszédai voltak, a magyarokkal egy kultúrkörből érkeztek. Azok, akik most készülődnek Európába, azok nemcsak azért nem tartják tiszteletben a társadalmi tanításokat, mert nem akarják, hanem azért sem, mert nem is ismerik azokat.

Kétségkívül sok olyan ember akar Európába jönni, aki otthon bajban van - mondta a kormányfő, aki leszögezte, a segítséget kell odavinni, és nem a bajt kell idehozni.

Európának, különösen a gazdag országoknak, nem az lett volna a dolga, hogy beengedje a migránsokat. Most meg nem tudja, mit kezdjen velük, pedig elégetett sok tíz- vagy százmilliárd eurót. Ezt az összeget el kellett volna vinni azokra a helyekre, ahol a szegénység, a baj, a háború van. Ott kellett volna rendet teremteni, segíteni berendezni egy élhető életet - közölte.

Magyarországot ebben nem terheli felelősség - szögezte le Orbán Viktor, szavai szerint
"az a feladatunk, hogy szigetként megvédjük magunkat".

"Vannak mások, és össze is dolgozunk egymással" - mondta, utalva arra, Magyarország Szerbia és Szlovákia mellett számíthat ebben Csehországra, ahol december 9-én lépett hivatalba Andrej Babis miniszterelnök és Lengyelországra is, akikkel "éppen fasírtban vagyunk", de összességében a "migráció ügyében egy húron pendülünk".

Orbán Viktor elmondta azt is, a titkos ambíciója több volt, mint jól kormányozni, az emberek életét könnyebbé tenni és segíteni őket abban, hogy boldogabbá tudják tenni a saját életüket.

"Arra vállalkoztam, az volt a tervem, hogy a politika eszközét fölhasználva nem csak egyszerűen jó kormányunk legyen", meg fogjuk változtatni a sorsunkat, vesztesekből győztesek leszünk, "én erre szerződtem" - hangsúlyozta.

A kormányfő kifejtette, a 20. századot elvesztettük, területet, embert, népességet, vért, gazdaságot, lehetőséget és jövőt. Szavai szerint "ez így fog maradni egész addig, amíg mi együtt közösen ezt meg nem változtatjuk. Mi leszünk Közép-Európa legsikeresebb népe, és akkor ez megváltozik" - mondta.

Úgy fogalmazott, nem tesz mást, mint azokat a terveket és álmokat, amelyeket a magyarok magukkal visznek lassan száz éve, megpróbálja valóra váltani.

A "kicsit generációs pártnak" is tekinthető Fidesz küldetése az volt a 80-as évek második felében, hogy bátorítsa az embereket arra, higgyék el, nagy változások lesznek - mondta. Hozzátette, ebben még családtagjai sem bíztak akkor.

A miniszterelnök szerint most ennek a generációnak az a küldetése, hogy úgy adja át a stafétabotot, hogy amikor jönnek az újak, akkor az egy felemelt fejű politikusi nemzedék legyen, amelyik azt mondja, hogy az előzőek győztek.

"Az ország kezd úgy kinézni, ahogy akarjuk. Ez a régió gazdasági központja. Ez a régió legversenyképesebb országa. Itt erő van, lehetőség, kibontakozás, jó dolgok megvalósítása, személyes és közösségi terveknek" - emelte ki.

Az a kérdés, hogyan ragadjuk meg a jövő lehetőségét, nem az, hogyan védekezzünk - szögezte le, hozzátéve, majd úgy szeretne egyszer távozni a magyar közéletből, hogy ilyen az ország és ilyen az új nemzedék.

Orbán Viktor a motivációiról szólva elmondta, a politikusok általában kerülik a kockázatot, ő azonban abban hisz, hogy fontos, hogy mindenki értse, miért csinálja azt, amit csinál.

Kitért arra is, hogy a hatalomnak rengeteg definíciója van, az ő definíciója szerint a magyar történelmi kontextusban a hatalom a közös cselekvés képességét jelenti.

A jó politikai vezetés nem más, mint annak elérése, hogy meg legyünk győződve együtt arról, hogy itt most valami komoly dolog van, együtt meg fogjuk csinálni. Nem arról van szó, hogy a hatalom, a kormány megcsinálja, hanem arról, hogy vannak dolgok, amiről meg tudjuk egymást győzni, hogy fontosak - összegzett.

Elmondta azt is, családjában ő az első egyetemet végzett ember, de sosem gondolt úgy a nagyszüleire, hogy ők ne lennének értelmiségiek. Nem voltak magasan iskolázottak, de értelmes emberek voltak, semmit nem fogadtak úgy, ahogy volt, meg akarták érteni a dolgokat. Ez nem az iskolázottsággal függ össze, hanem egy hajlammal - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a megértés vágya megkülönböztető jegy a nyugat-európai népekhez képest. Minden magyar értelmiségi ilyen értelemben - mutatott rá.

"És miután én ugye sorsváltoztatásra szerződtem, nem egyszerűen jó kormányzati működtetésre, ezért minél többen értik meg azt, amiről én beszélek, annál közelebb kerülünk a közös akarathoz, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy a veszteségekből kilábalva győztesekké váljunk és közösen jó dolgokat hozzunk létre" - összegzett.
Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a politika nem "a nadrágos emberek huncutsága", hanem a világ megértése, ezért nyitva van mindenki előtt, a nyolc elemit végzettek előtt is.

A politikának van ez a szép arca is, amelyet érdemes észrevenni, és csatlakozni például olyan mozgalmakhoz, mint a digitális polgári körök mozgalma - jelezte.

Orbán Viktor Mohács jelentőségéről szólva kiemelte, hogy ott fordult a magyar történelem rossz irányba. Mohács "nemzeti nagylétünk nagy temetője", de egyben a túlélés szimbóluma is - fűzte hozzá.

Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a politikusok általában nagyvárosokba mennek.
"De nekünk fontos üzenetünk van a vidéki magyarok számára is, a kisvárosiaknak, sőt még a falusiaknak is: hogy ők nem kevésbé fontosak (...) Ők is benne vannak az ország nagy közös történetében. Ezért igazából nem szorul magyarázatra, hogy miért jövünk Mohácsra" - fogalmazott.

Hozzátette, a mohácsi választókörzet képviselője, Hargitai János (KDNP) ráadásul 6-7 százalékot szokott "rápakolni" a kormánypártok listás eredményére.

A választásokról szólva a kormányfő felidézte, 400 nappal a szavazás előtt hozták létre a Harcosok Klubját, amely egy erőteljesen politikai közösség. Majd később megalapították a Digitális Polgári Köröket, ami egy civil mozgalom.

A konzervatív, nemzeti, keresztény világ inkább távolságot tart a digitális tértől, ahol megjelenik a nyegleség, durvaság, színvonaltalanság, és talán még lelketlenség is. A digitális térben azonban nem kell ilyennek lennie - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szavai szerint a DPK nagyon nagy siker. "De nem vagyunk ott, ahol kellene" - mondta.

A választásokig hátralévő "120 nap arra kell, hogy a digitális térben a jelenlétünk legalább akkora legyen, mint a tőlünk eltérő módon gondolkodóknak. Ha ezt döntetlenre tudjuk hozni, akkor a valóságos életben meglévő hatalmas előnyünk, ami nemcsak létszámbeli, hanem lelki, természeti és minőségi előny is, az elég lesz, hogy a választásokat meg lehessen nyerni" - mondta.

Orbán Viktor - kérdésre válaszolva - a jobboldal küldetését abban látta: "mi hozzuk helyre azt, amit a balosok elszúrtak".

Felidézte, már első kormányzása idején, 1998-ban helyre kellett hozni azt, amit Bokros Lajosék elrontottak.

"Mert a Lajos nem viccel. Ha engedik, azt csinálja, amit mond" - figyelmeztetett.

Összegzése szerint az állampolgárok három dolgot akarnak a gazdaságtól: hogy legyen fedél a fejük fölött, hogy legyen munkalehetőség, ezen felül tisztességes öregkort. Bokros Lajos ezt a hármat nem akarja, a pénzünket akarja, mert olcsó hitelt nem akar adni a fiataloknak, a munkaalapú gazdaságot marhaságnak tartja, a nyugdíjasok meg boldoguljanak, ahogy tudnak - jegyezte meg.

Hozzátette, ott nem egyszerűen más gazdaságpolitikai eszközökben hisznek, hanem mást gondolnak arról, hogy mire való a gazdaság. A gazdaság ugyanis nem arra való, hogy pénzt csináljanak benne a legtehetségesebbek, hanem hogy a mindannyiunk számára elegendő biztonságot adó tér jöjjön létre. Hogy meg tudjuk keresni azt a pénzt, hogy utána a létfenntartás nyomáskényszere nélkül tudjunk foglalkozni azokkal a dolgokkal, amelyeket fontosnak tartunk - hangsúlyozta.

Tehát a gazdaság erre való, de a bankárok, a Bokros Lajosok, a Tisza Párt meg a DK fejében számokról szól, meg profitról, meg megtérülésről.

Persze ezek nem lényegtelen dolgok, de a cél nem ez, hanem hogy mi, magyarok együtt olyan színvonalú életet tudjunk teremteni, hogy mindenki megvalósíthassa, amit fontosnak tart - emelte ki Orbán Viktor.

Mi nem férünk bele Bokros Lajos világképébe, a mi világképünkbe pedig nem fér bele Bokros Lajos - összegzett.

Az igazságosság nem kiiktatható a közéletből - jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: azt vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, ugyanakkor ezeket az ellátásokat nem tudják olyan ütemben emelni, mint ahogyan a fizetések bővülnek, leginkább azért, mert az utóbbi nem az állam, hanem a magángazdaság döntése.

A miniszterelnök megemlítette, a 13. és a 14. havi kifizetés valójában nyugdíjemelés, majd azt hangsúlyozta, egyensúlyt kell tartani a gazdasági növekedés serkentése, a fiatalok támogatása és az időseknek adott pluszjuttatások között "úgy, hogy közben egyébként nem vagyunk valami gazdagok".

Majd leszünk, csak most még nem tartunk ott, mert még csak 15 éve kormányzunk. Majd, amikor a harmincadikhoz érünk, egészen máshogy fogunk beszélni - jegyezte meg a miniszterelnök, aki megemlítette, a terve az, hogy a jövőben nem hitelt veszünk fel, hanem mi fogunk kölcsönt adni.

Kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, "nehéz különbséget felfedezni" a Bokros-csomag és a Tisza Párt elképzelései között, majd arról beszélt, vannak tehetséges riválisok és akár szakmai, akár emberi tekintetben elhasaló ellenfelek, utóbbiak közül pedig egyre több érzi úgy, hogy őmiatta sikertelen.

Hozzátette, számolni kell azzal, hogy ezek az emberek valamivel próbálkozni fognak, márpedig a brüsszeli védőernyő könnyen adja magát az ilyen emberek számára.
Ne tévesszük össze az ellenfelet, akivel igazából meg kell vívnunk, az nem az ellenzék vezetője, még csak nem is a Tisza. Amazonasnak is hívhatnák őket, akkor sem ők lennének a nagy kihívó.

Az igazi kihívó Brüsszel, az igazi ellenfél Brüsszelben van, az ellenszelet onnan fújják, onnan akarják aláaknázni a magyar életet, onnan akarják megmondani, hogy hogyan éljünk - fogalmazott, hozzátéve: a fontos az, hogy ezt ne engedjük.

Amikor régi terveiről kérdezték, megemlítette, a futballban volnának ilyenek, de ezek megvalósítását a törvények nem engedik.

A vezetői szokásaira vonatkozó felvetésre úgy reagált, jobb lenne stáb nélkül dolgozni, mert ugyan mindent megtesznek érte, "de talán éppen ez a baj". Agglegény-allűrjeim vannak, szeretek gondoskodni magamról - mondta, hozzátéve, a stáb talán nehezen viseli, "hogy korlátként élem meg a segítséget".

Amikor legnehezebb és legkockázatosabb történetéről kérdezték, Orbán Viktor azt az esetet hozta fel, amikor a migrációról folyó vita kapcsán Angela Merkel német kancellár beszorította egy sarokba, és a magyar álláspont feladását sürgette, amire ő azt mondta, a magyarországi németek sem akarják a migrációt, mert az rosszra fog vezetni.
Egyszer már Berlin megmondta nekünk, hogy kikkel nem élhetünk együtt. Volt egy ilyen szakasza a történelmünknek, ugye? Az nem vezetett jóra. Most meg azt akarjátok megmondani, hogy kikkel kell együtt élnünk.

Ez sem fog jóra vezetni - idézte fel saját akkori szavait a miniszterelnök, hozzátéve, azután is kiállt álláspontja mellett, hogy válaszul azt kapta, meg fogja tapasztalni, milyen az, amikor "a német kancellárok óvó keze nincs Magyarország fölött".

MTI - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán