Nemzetközi érdeklődés fókuszában a Szulejmán sírját kutató pécsiek

2014. július 17. csütörtök 09:48

Nemzetközi érdeklődés fókuszában a Szulejmán sírját kutató pécsiek

Már a világszerte elismert és népszerű National Geographic ismeretterjesztő magazin is foglalkozik a Szulejmán szultán sírját kutató pécsi szakemberek tevékenységével. A kutatást vezetői, Pap Norbert és Kitanics Máté a Pécsi Újság.hu érdeklődésére elmondták, reményeik szerint 2016 szeptembere után is lesz folytatása a projektnek - amennyiben az azt finanszírozó török kormány és a magyar kabinet képviselői is úgy látják jónak.

Az elmúlt évben hírportálunk is beszámolt a Szulejmán szultán sírját (és szívét) kereső pécsi kutatócsoport munkájáról. Az azóta eltelt időszak eredményeiről kérdeztük Pap Norbertet, a PTE Földrajzi Intézetének oktatóját, a projekt szakmai vezetőjét és Kitanics Máté Balkán-kutatót, a csoport tagját.


Pap Norbert szerint jelentős eredményeket értek el az eltelt időszakban.

- Számos új dokumentumot, vizuális ábrázolást sikerült felkutatnunk, amelyekből már egész szép kollekciónk lett. Ezek egyébként egy irányba mutatnak, a szulejmáni türbe elhelyezkedésének tekintetében annak a területsávnak a jelentőségét húzzák alá, amelyet tavaly szeptemberben már megneveztünk. A várhoz közeli, Almás patak parti helyszínek, a Török-Magyar Barátság Park környékét erősítő forrás nem került elő. A türbe lokalizációjának kérdésében azonban további szisztematikus munkára van szükség, amelyet az utóbbi hetek egyeztetéseinek köszönhetően komoly török szaktekintélyek, kutatók együttműködése fog segíteni. Az eddig felsoroltaknál is nagyobb eredmény, hogy a szigetvári vártól északkeleti irányban, a Turbéki-szőlőhegyen sikerült beazonosítanunk egy oszmánkori kisvárost (törökül kaszabát), amely Szulejmán türbéje körül vagy annak közelében jött létre. Az említett vizsgálatainkról ez év februárjában kétnyelvű, török-magyar kötetben számoltunk be.

A szultán feltételezett mauzóleuma helyének pontos meghatározás nehéz feladat tehát, ezért felvetődik a kérdés, mi történik, ha nem a kutatók által feltételezett helyen, hanem máshol lelnek rá a síremlékre.

- A kutatócsoporton belül konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy az említett oszmánkori kisváros esetében a hajdani Turbék települést sikerült beazonosítanunk - fogalmazott Kitanics Máté. - A felfedezés a korabeli dokumentumok felkutatását és elemzését követő régészeti terepbejárás eredményeként született meg. Annyi bizonyos, hogy az egykori oszmánkori település léte erősen összefüggött a türbével és az azt körülvevő erőddel. A legfőbb kérdés azonban az, hogy ez a település és a „türbe-erőd" milyen viszonyban állt fizikai értelemben egymással. A jelenlegi kutatási fázisban azt mondanám, a türbe helyét a Pap Norbert által említett keskeny területsávra, vagyis a turbéki kápolnától a szőlőhegyi Szilvási csárdáig terjedő szakaszra sikerült leszűkítenünk. Előfordulhat egyébként, hogy a helyszínre ráépítettek és az ennek következtében megsemmisült. A pontos lokalizáció ezzel összefüggésben már inkább kutatói, mint emlékezeti kérdés, hiszen ez utóbbit aligha befolyásolja a minél precízebb meghatározás.

Mint írtuk, a pécsi kutatók ténykedése nem kerülte el a nemzetközi sajtó figyelmét sem, legutóbb a National Geographic számolt be egy hosszabb írásban a projektről. Kitanics elmondta, hogyan kerültek az érdeklődés homlokterébe.

- Kutatásainkat, amelyek 2013 elején indultak, mindvégig nagy médiaérdeklődés övezte. Ezt, úgy vélem, kezdetben elsősorban Szulejmán szultán nemzetközi ismertségének, illetve a legenda szerint Turbékon eltemetett uralkodói szív körüli misztikumnak köszönhettük. 2013 szeptemberében sajtótájékoztató keretén belül Szigetváron számoltunk be vizsgálataink részeredményeiről. Másnap már a Washington Post cikkezett rólunk, de személyes találkozót követően a BBC és a Die Welt újságírója Nick Thorpe és Boris Kálnoky is hosszabban írt a kérdésről. A National Geographic riportere, az eredetileg történész Roff Smith 2014 februárjában kereste fel a kutatócsoport tagjait. Ekkor már több hónapos előzetes feltáró munka volt mögötte. Előbb francia és török szakértőkkel tárgyalt, majd nálunk gyűjtötte be az információkat, de bejárta a Szigetvár-turbéki helyszíneket is. Júniusban elküldték a fotósukat, néhány nap múlva pedig az online felületükön megjelent hosszabb képes riportjuk is. Egyelőre úgy tűnik, a tervezett papíralapú Szulejmán-számukban is helyet kaphatunk.

A tavalyi év folyamán 50 ezer euró állt a kutatócsoport rendelkezésére, a további finanszírozás kereteiről azonban még folynak az egyeztetések.

- Az biztos, hogy a pénzügyi konstrukció változni fog. Ennek oka egyrészt, hogy nem évenkénti tervezésre, hanem több évet átfogó mechanizmusra térünk át. Másrészt valószínűnek tűnik, hogy nőni fog az összeg, de erről még korai lenne részletesebben beszélni - adott számot a költségvetésről Pap Norbert.

Ami a folytatást illeti, az eredeti elképzelések szerint 2016 szeptemberében zárulna a projekt, de a folytatás sem elképzelhetetlen. Pap Norbert szerint az az időpont fontos mérföldkő lesz, hiszen akkor emlékezünk meg Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halálának 450. évfordulójáról.

- Ennek természetesen lesznek kézzelfogható jelei is, ugyanakkor a projekt egészen bizonyosan folytatódni fog, mert a felek, és itt értem a két kormány képviselőit is, magas szintű védettségben gondolkodnak. Ennek a realitását meg kell még vizsgálni, szakmai javaslatokat kell kidolgozni. Annyi bizonyos, hogy a média fokozott érdeklődése, a projekt körüli publicitás önmagában is hatalmas siker, óriási ismertséget biztosít egész Baranyának, azon belül főként Szigetvárnak. A folyamatos nemzetközi figyelem arról győz meg bennünket, hogy a hely jelentősége indokolhatja akár az UNESCO érdeklődését is.

Képünkön Kitanics Máté (balra) és Pap Norbert látható.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva