Naponta százak tennék pénzzé a könyveiket, megélhetési okokból, a kultúra városában

2013. március 04. hétfő 18:42

Naponta százak tennék pénzzé a könyveiket, megélhetési okokból, a kultúra városában

Van olyan pécsi antikvárium, ahol naponta százan próbálják meg eladni nélkülözhetővé vált könyveiket. Az utóbbi időben egyre többen fordulnak a pénzszerzés ezen módjához, sajnos mind gyakrabban középosztálybeliek is - osztották meg tapasztalataikat munkatársunkkal a belvárosi könyvárusok. Bár a piacon jelenleg túlkínálat van az antikvár kötetekből, a szakkönyvek még mindig kelendőek - érdekes tendenciát vetít előre, hogy közülük is a mezőgazdasági tárgyúak pedig különösen.

- Nem egyik pillanatról a másikra, de folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy egyre többen akarják eladni könyveiket - újságolták a Jókai téri antikvárium munkatársai. Tapasztalataik szerint naponta akár negyvenen is megfordulnak náluk ebből a célból, időnként hosszú sorok kígyóznak a könyvátvételnél. Egyre gyakrabban azt látják, hogy az a réteg is el akarja adni könyveit, amelyre korábban inkább a gyűjtés volt jellemező.

Feltételezzük, hogy megélhetési gondok állnak ennek hátterében - összegeztek, hozzátéve, Karácsonykor illetve év elejére általában meg szokott csappanni a kínálat, de jelenleg - mutattak végig a polcokon - ezt nem lehet elmondani. Arra vonatkozólag, hogy mely típusú könyvek eladhatóak mostanában, egyértelmű választ nem tudtak adni.

Ruhában is a használtat keresik

Manapság a hölgyek nagy részében fel sem merül, hogy senki által korábban nem használt új ruhát vegyen magának. Így egyre inkább a turkálók kínálata alakítja a pécsi utcák „divatját".
Ezen üzletek közül a legforgalmasabbak a külföldi mázsásruha-kereskedések, amelyek azokon a napokon, mikor új áru érkezik, sok száz fős forgalmat bonyolítanak. E sikeren viszont már nem feltétlen osztoznak a kisebb turkálókkal. Munkatársunknak az egyik ilyen üzlet vezetője azt mondta, a táskákon és cipőkön kívül már alig van forgalma, az új ruhákhoz képest fillérekért árult blézerek, blúzok szinte érintetlenül lógnak tovább a fogasokon.

Megjegyezték azonban, hogy a szépirodalom, a mesekönyvek, illetve az ezoteriával foglalkozó kötetek még mindig fogyogatnak. De például történeti tárgyú könyveket vagy művészeti albumokat szinte egyáltalán nem keresnek a vevők. Jelenleg - tették hozzá - nincs olyan szerző, mint annak idején például Márai Sándor, akinek a műveit tömegesen keresnék náluk.

- Szomorú, de az a helyzet, hogy míg egyre kevesebb a vásárló, mind többen kínálják megvételre könyveiket, ez a mélyszegénység mutatója - summáztak.

Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik belvárosi antikvárium vezetője, aki elmondta, naponta körülbelül százan kínálják köteteiket, s ő is úgy látja, egyre nagyobb számban középosztálybeliek. Meglátása szerint is túlkínálat van a piacon, bár a tan-, illetve szakkönyvek továbbra is kelendőek.

A Váradi Antal utcában található használtkönyv-kereskedés vezetője némileg tovább árnyalta milyen műveket keresnek manapság a vásárolók. Nála elsősorban azok a szakkönyvek mennek, amiknek „gyakorlati" haszna van, például igencsak beszédes, hogy az állattartással, illetve mezőgazdasággal foglalkozó köteteket viszik nagyobb számban.

A Kiméra Antikváriumban egyébként naponta körülbelül negyvenen próbálkoznak könyveladással, amely „alacsony számot" a könyvkereskedő boltja kieső elhelyezkedésének tudja be. Csepeli Csaba elmondta, a hozzájuk e célból betérők közel fele egyértelműen a nehézsorsúak köréből kerül ki.

- Ők sajnos sok esetben olyan kötetekkel állítanak be, amelyeket nem tudok átvenni, ilyenkor előfordul, hogy egy százast szoktam adni nekik, azzal, hogy tartsák meg a könyveket - összegzett a könyvkereskedő.

B. G.