Mind az öt, korábban megnyílt pécsi szociális bolt kimúlt az elmúlt két évben

Úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által évekkel ezelőtt életre hívott szociálisbolt-hálózat - Pécsett is megszűntek a helyi termelők által előállított termékek árusítására szolgáló üzletek. Városunkban öt szociális bolt nyílt meg az évek folyamán, munkatársunk közülük kettőben akart volna körbenézni, de nem tudott, miután csak hűlt helyét találta az üzleteknek. Mehetett volna persze, a másik három boltba is, akkor sem járt volna sikerrel.

Még 2009-ben alapította meg a gazdaszövetség a Szociális Bolthálózat (SZB) elnevezésű rendszerét, amelyhez fénykorában 130 üzlet csatlakozott, köztük öt Pécsett. A nagy csinnadrattával átadott boltok jövőjéhez nagy reményeket fűztek, elsősorban a vékonyabb pénztárcájú vásárlókra gondolva és a helyi termelők piachoz segítését célozva.

Munkatársunk a napokban két, korábban megnyílt üzletet is felkeresett, ám meglepődve tapasztalta, hogy azok megszűntek. Mint megtudta, mind a Rókus utcai, mind a Kertvárosban átadott üzlet lehúzta a rolót már a tavalyi év során - csakúgy, mint a másik három bolt is.

Konrád Istvánné, a Magosz Gazdaasszony Tagozatának vezetője, egyben a 2010-ben életre hívott Magyar Piac Szövetség (MPSZ) elnöke tavaly év elején úgy nyilatkozott a Pécsi Újság.hu megkeresésére, hogy az akkoriban még a termelők részéről fennálló érdeklődés folytán folyamatos az egyeztetés a kisebb települések vezetőivel a gazda- és őstermelői piacok létrehozása végett, hogy azok felváltsák az akkor már kimerülő gazdabolt-hálózatot.

Az MPSZ azóta tehát átvette és továbbfejlesztette az eredeti ötletet, tudtuk meg a szervezet elnökétől, s talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a pécsi önkormányzat Patrónus néven szociális szövetkezet (s annak megalakulását követően egy gazdasági társaság) létrehozásán fáradozik, amely segíthetné a piacról kiszorult helyi kistermelőket visszajutni a kiskereskedelem vérkeringésébe.

Ennek egyik legjobb módja lehetne a termelőknek az önkormányzat szociális és oktatási intézményeiben ellátandó közétkeztetési szolgáltatásba való bekapcsolása, hiszen előfeltétel, hogy az éves nyersanyag felhasználásának hatvan százaléka magyar termékből, annak tíz százaléka pedig helyi kistermelők által előállított árukból álljon össze.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva