Mibe kerül a PÉSZ módosítása?

2010. május 14. péntek 18:29

81 millió forintot kap egy nyíregyházi székhelyű cég, miután a közigazgatási hivatal kártalanítás kifizetésére kötelezte a pécsi önkormányzatot, mivel a közgyűlés által megszavazott építési szabályzat elértéktelenítette ingatlanjukat. Bár a cég vezetője szerint ők még így is több tízmilliót buktak a várossal folytatott üzleten, az önkormányzatnak a jelenlegi költségvetési helyzetben nem jött jól a kötelező kifizetés - ami a büdzsé általános tartalékának időarányos részét teljes egészében felemésztette.

A nyíregyházi Marso Holding még 2000-ben vett meg egy nagyjából 6300 négyzetméteres telket a Megyeri út és a Tüzér utca kereszteződésének közelében azért, hogy a benzinkút mögötti területen gumiszervizt építsen. Néhány évvel később a város a szomszédos, 12 ezer négyzetméteres telket is eladásra hirdette meg, amit a cég árverésen bruttó 15 ezer forntos négyzetméteráron vásárolt meg - a gumiszervíz megépítését biztosítandó. A holdingot akkor érte meglepetés, amikor 2008-ban a 6300 négyzetméteres telken tervezett műhelyre építési engedélyt kért.

- A városházán közölték, hogy a területen változtatási tilalom van életben, ezért nem adnak építési engedélyt - mondta el Berecz Péter, a Marso Holding ügyvezetője. - Kiderült, hogy a kelet-nyugati elkerülő utat éppen a mi telkünkre tervezték - amit mi a tíz évvel ezelőtti vásárláskor még nem tudtunk. Mivel így nem tudjuk az eredeti terveknek megfelelően megépíteni a műhelyt, jeleztük, kártalanításra tartunk igényt.

Az ügy hosszú ideig húzódott, több ingatlanszakértő is felmérte a területet, míg végül valamivel 10 ezer forint feletti nettó négyzetméterárat határoztak meg, ami összességében 81 millió forintos terhet ró az önkormányzatra. A regionális közigazgatási hivatal ugyanis kötelezte a helyhatóságot az összeg kifizetésére.

- Nem felhőtlen az örömünk, hiszen mi nettó 12 500 forintos áron vettünk egy nagy területet, mint kiderült, feleslegesen, miközben ennél kevesebb, nettó 10 ezer forintos kártalanítást kapunk. Vagyis, ezen az "üzleten" jó 30 százalékot buktunk - miközben eredeti tervünket, a műhely felépítését sem tudtuk végrehajtani - mondta el Berecz Péter.

Ami kevés a cégnek, sok az önkormányzatnak. A jelenlegi költségvetési helyzetben és szoros gazdálkodásban a költségvetés általános tartalékának időarányos részét ki is meríti azzal, hogy ezt a kártalanítást kifizeti. Ráadásul információink szerint hasonló ügyben zajlik az egyeztetés a város és egy másik cég között a Bőrgyár bizonyos területeivel kapcsolatban is. Ez, még a Marso-ügynél is többe kerülhet a városnak.

- Ügyes egyensúlyozásra van szükség, hiszen kettős nyomás alatt áll az önkormányzat: a társadalmi igény az építési szabályzat lazítására, az építési telkek értékének növelésére irányul, miközben a városi érdek a közfunkciók, így például a közlekedés, vagy a közművek biztosítása. Bizonyos területeken ez, csak az építési szabályzat szigorításával érhető el - mondta el Trombitás Károly, a Költségvetési Bizottság elnöke. - Ráadásul a szigorításért cserébe, ahogy azt a Marso Kft. ügye is mutatja, anyagilag helyt kell állnia az önkormányzatnak, miközben az "értéknövelésből" semmilyen haszna nem származik a városnak. Arra kell tehát figyelnünk, hogy az építési szabályzat módosításakor, a hosszú távú városfejlesztési tervek rövid távon jelentkező költségvetési hatásait is mérlegeljük.

A Költségvetési Bizottság most azt kérte az illetékes városházi főosztálytól: mérje fel, milyen területeken mekkora kártalanítási igényre számíthat az önkormányzat.

Képünkön a Megyeri út és a Tüzér utca kereszteződése.