Mi a közös Arany, Babits, Pilinszky firkáiban? - Pécsett kiderül

Névelő növények - rajzoló szépírók elnevezéssel nyílik tárlat a legnagyobb magyar szépírók rajzaiból és fotográfiáiból a Művészetek és Irodalom Házában szeptember 5-én 17 órakor.

A Névelő növények - rajzoló szépírók című tárlat negyvennégy magyar szépíró grafikáit, rajzait, firkáit és fotográfiáit mutatja be. A művek nagy része a közönség számára ismeretlen: életüket kézirattárak és archívumok mélyén pihenve töltik, kutató kézre, értő szemre, publikálásra, kiállításra várakozva. A kéziratok válogatása során a muzeológusok igyekeztek a nagy múltú magyar szépirodalmi hagyományt - Csokonai Vitéz Mihálytól Tandori Dezsőig - áttekintve szemezgetni az irodalmi gyűjteményekkel rendelkező közgyűjteményekben. Kerülték az irodalom és a képzőművészet területén egyenrangú alkotásokat létrehozó művészek bemutatását: a válogatás során egyre érdekesebbé vált a spontán vonal által önkéntelenül „körberajzolt" alkotói személyiség megmutatkozása. A grafikák között megbúvó egy-két fotográfia pedig sok esetben csak műfajában különbözik, szándékában és megvalósulásában nem: arról beszél, ami ki nem mondható.

A tárlat költői címét egy Tandori Dezső játékos fantáziája által megalkotott „irodalmi növény" nevéből nyerte, amelyet a költő többször csatolt ajándékként barátainak írt leveleihez, és jelenített meg önálló alkotásokban is. A határozott névelő A és Z betűjéből formált növény egyszerre szimbolizálja a művészetek közötti átjárhatóság szabadságát és a nyelvi vizualitás lehetőségeinek határtalanságát.

A kiállítás egyfajta térbeli illusztrációnak, grafikai-irodalmi térkísérletnek tekinthető. Miközben a művészek által megrajzolt portrék, tájképek, életképek, önarcképek, csendéletek követik egymást, eközben fölsejlik az alkotók élethez és művészethez való viszonya is. Az írói világra utalnak azok az idézetek is, amiket a rajzoló, fotográfiát készítő írók irodalmi munkáiból a rendezők a képekhez társítottak.

A kiállítás nem grafikák, idézetek sora, hanem egyetlen műtárgy. A kiállítás tervezője egy 250 oldalas, „lapjaira hulló" könyvet álmodott ebbe a térbe, melynek lapjaira digitális nyomatokként kerülnek rá a rajzok és fotók a hozzájuk választott idézetekkel. A nagy méretű lapok tanulmányozásuk érdekében lapozhatóak. Az egész tér egyetlen könyv: a könyv tere.

A kiállításon szereplő alkotók:

Arany János, Ascher Oszkár, Babits Mihály, Balázs Béla, Bartis Attila, Boncza Berta, Csáth Géza, Csokonai Vitéz Mihály, Forgách András, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Háy János, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Karinthy Frigyes, Kisfaludy Károly, Kiss József, Kiss Tamás, Lénárd Sándor, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Nagy László, Oláh Gábor, Ottlik Géza, Petőfi Sándor, Petőfi Zoltán, Pilinszky János, Sarkadi Imre, Sárközi Márta, Szabó Lőrinc, Szijj Ferenc, Tandori Dezső, Tar Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Tolnai Ottó, Tóth Árpád, Tóth Krisztina, Török Sophie, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

A Pécsen látható tárlat a 2012-ben, Debrecenben, a Déri Múzeum egyik kiállítótermében elkészített kiállítás és a FUGA Budapesti Építészeti Központban bemutatott tárlat szellemi és térbeli továbbgondolása.