Meddig tűrjük még a közbotrányt okozó deviánsokat a város szívében?

A fővárosi önkormányzat közgyűlése tavaly november közepén döntött úgy, hogy egyes budapesti területeken jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást. Így például a világörökségi területeken, a buszmegállókban, állomásokon, a metróaluljárókban - de a tiltás érvényes a játszóterek, köztemetők, köznevelési és felsőoktatási intézmények ingatlanjaira is. Pécsett egyelőre nincs még ilyen rendelet. A belvárosban például egyre tarthatatlanabb a helyzet: a részeg és agresszíven kéregető hajléktalanok városképet rondító utcai randalírozása az esetek egy részében a Városházától alig néhány méterre zajlik, valamiért mégsem mer tenni senki semmit. Pedig a tapasztalatok szerint egyes esetekben már a fertőzésveszély is fennáll.

Nem javul a helyzet a pécsi belvárosban, a hajléktalanok továbbra is sok bosszúságot okoznak a járókelőknek és az ott dolgozóknak - a turistákról nem is beszélve. Ha nem pénzt vagy cigarettát kunyerálnak a polgároktól, akkor némelyek részegen fekszenek a padokon vagy éppen kisdolgukat végzik valamelyik kapualjban.

Ott tartunk, hogy manapság már a fertőzésveszély kérdése is joggal felvethető.

A fővárosban - és például Debrecenben is - már hozott az érintett önkormányzat olyan rendeletet, amely bizonyos közterületekről kitiltja az ott életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat.

Tubák Zoltán, a közterület-felügyelet első embere munkatársunknak azt mondta, hogy kinevezése óta, az első negyedévben új szolgálatvezénylési rendet vezettek be.

- Ennek eredményeképpen a meglévő létszám racionálisabb elosztásával sikerült fokozni a közterületi jelenlétet. A következő időszakban tematikus akciók szervezésével és végrehajtásával kívánjuk még hatékonyabbá tenni működésünket. Így például az idegenforgalmi főszezon beindulásával fokozni fogjuk jelenlétünket a turisztikai szempontból kiemelt területeken is.

A vezető alapvető célnak tekinti, hogy a város polgárai és az idelátogatók egy élhető, "élvezhető", rendezett környezetben éljék mindennapjaikat. Ennek érdekében szorosabbra fűzték és új alapokra helyezték az együttműködést a rendőrséggel és a polgárőrséggel.

- Látni kell, hogy három különböző jogállású szervezetről van szó, különböző feladataik vannak és ezt különböző jogviszonyban álló személyekkel végzik. A feladatokban vannak közös pontok, erre kell szervezni az együttműködést. A rendőrséggel előre egyeztetett és eseti kérés alapján is kerül sor közös járőrözésre, illetve szoros az együttműködés a rendezvények biztosítása és az azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtása során.

Tubák elmondta, hogy nemrég megbeszélést folytattak a Pécsett működő polgárőr egyesületek vezetőivel. Részükről is igény jelentkezik a közös szolgálatokra.

- Egymás helyismeretét, jogkörét, intézkedési lehetőségeit kihasználva hatékonyabb fellépést tudunk biztosítani a közterületek rendje érdekében. Több alkalommal volt közös járőrözés, ennek tapasztalatai mindkét fél részéről nagyon pozitívak, folytatásra ösztönöznek.

Lovász István, Pécs jegyzője szerint a belvárosban lévő hajléktalanok számának megítélése - szerinte - nem igazán jogi kérdés.

- Azt azonban el kell ismerni, hogy a hajléktalanok viszonylag nagy száma az ide látogató turistáknak Pécs városáról kialakított képére kétségtelenül negatív hatást gyakorolhat. A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet jelenleg a hajléktalanokkal kapcsolatba hozható utcai koldulást tiltja meg Pécs belvárosában. (Mondjuk ennek sincs semmi eredménye - a szerk.)

- Az önkormányzat egyelőre nem tervezi olyan rendeleti szabály megalkotását, amely a belvárosban , vagy a város más részein megtiltja az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ami értelemszerűen a hajléktalanokra lehet jellemző.

Hogy miért? A jegyző indoklása szerint ugyanis "az említett jogintézmény bevezetése indokoltságának a társadalmi megítélésében mutatkozó bizonytalanság mellett általában az ilyen típusú, illetve a konkrét szabályokkal kapcsolatban alkotmányossági és egyéb törvényességi aggályok is felmerültek és felmerülnek". Azaz ezekre a problémákra, álláspontja szerint, vonatkozóan még nem alakult ki véglegesnek mondható joggyakorlat.

- Egyoldalú megközelítés lenne, és nem vezetne eredményre a hajléktalanok (és nem csak a belvárosban lévő hajléktalanok) helyzetének a megoldását pusztán rendészeti kérdésnek tekinteni. Ugyanakkor feltétlenül biztosítani kell a polgárok (ide tartoznak a turisták is ) számára a közterületek kulturált használatának a lehetőségét is. Erre tekintettel tart fenn jelentős költséggel és létesített új hajléktalanszállót, továbbá együttműködik a civil és egyházi karitatív szervezetekkel az önkormányzat a hajléktalanokkal kapcsolatos problémák megoldásában. A jelenlegi helyzetben a városvezetés szerint a közterület-felügyelet, a rendőrség és a polgárőrség rendszeres és célzott ellenőrzéseikkel olyan mértékben tudják kezelni a problémákat, hogy a hajléktalanok közterületi jelenléte ne okozzon sem jelentős, effektív kárt az önkormányzatnak, és ne legyen negatív hatása a városimázsra.

A jegyző álláspontja, tegyük hozzá, konzekvensen ez, akárhányszor kerestük ugyanis az utóbbi hónapokban, egyetlen egyszer sem mondott mást.

A helyzet azonban tarthatatlanná kezd válni, a városnak kára származik a jelenlegi helyzetből, ideje tehát lépnie az önkormányzatnak, s felhagyni a "ha a homokba dugjuk a fejünket, mint a strucc, abból nem lesz semmi baj"-szerű hozzáállással.

Képünk a múlt héten készült a turisták által is jól ismert Jókai tér és a Széchenyi tér sarkán, ahol manapság mindennaposak az ilyen jelenetek.

H. L. B. - P. Zs. - Fotó: Dittrich Éva