A pécsiek sorában rajtuk kívül még a következők szerepelnek:

Flinger József (MÁV Pécsi Igazgatóság);
Fritz Ádám (Pécsi Postaigazgatóság Üzembiztonsági Osztály osztályvezetője);
Gelencsér József (MÁV Igazgatóság Pécs, csoportvezető);
Haraszti Pál (MÁV Pécsi Igazgatóság, Épület és Hídfenntartó Mérnökség);
Horváth Elek (Pécsi Nádor Szálló, üzletvezető helyettes);
Horváth József MÁV, Biztosítóberendezéseket Felügyelő és Fenntartó Csoport);
Horváth Károly (Harkány Fürdő, IBUSZ kirendeltségvezető);
Kovács László (MÁV Pécsi Igazgatóság);
Lemle Imre (Mechlabor pécsi gyáregysége);
Maurer Jenő; 
Radics Gyula (Pollack Mihály Főiskola, Főigazgatói Hivatal, hivatalvezető);
Sáling Márta (nevelési igazgató);
Sebestyén Béla (Mecseki bányák igazgatósága, műszaki gazdasági tanácsadó);
Skriván Mihály (Pécsi 12. sz. VOLÁN Vállalat, Személyzeti Osztály, nemzetközi ügyintéző);
Székely Tibor (MÁV Pécsi Igazgatóság, Építési és Pályafenntartási Osztály, osztályvezető);
Tóth István;
Várhegyi Pál (Mecseki Szénbányák, Műszaki Főosztály, területi főmérnök);
Walz János (Pécsi Tanárképző Főiskola, docens);

Az alábbiakban néhány ismertebb pécsi szt-tiszt - legalábbis a történészek listája szerinti szt-tiszt - szolgálati adatait és biográfiáját idézzük:

Békés Sándor (fedőmunkahely:  a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője) 
SZOLGÁLATI ADATOK:
Rendfokozat: Főhadnagy (1976. 12. 01.)
Százados (1979. 10. 01.)
Őrnagy (1985. 10. 01.)
Szolgálati hely, idő: BM Baranya M. RFK III/III. főop. (1976. 12. 01.)
Nyugállományba helyezve (1990. 01. 31.)
Kitüntetés: Haza Szolgálatáért Érdemérem - arany - „Kiváló állambiztonsági munkájáért" (1978)
Haza Szolgálatáért Érdemérem - arany - „Kiváló állambiztonsági munkájáért" (1981)
Kiváló Dolgozó jelvény
Kiváló Határőr jelvény - „Honvédelmi propaganda munkáért"
Tűzrendészeti Érem arany fokozta
KISZ Érdemérem
Dícséret: ÁBH dícs. 4 000 Ft (1985) Tanulmányi jutalom 10 000 Ft (1987) Csf. dícs. 6 000 Ft (1989) Főkap. dícs. 6 000 Ft (1990.I.23.)

BIOGRÁFIA:
Részlet az 1976-ban kelt Önéletrajzából:
„Mindezeket figyelembe véve leírhatatlan öröm és megtiszteltetés volt számomra, amikor 1974-ben a megyei pártvégrehajtó bizottság a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettesévé nevezett ki. [...] A mozgalmi és közéleti munka életem szerves része. Örömet okoz és tanít. [...] Gyakran és szeretettel írok a fegyveres testületek, mindenekelőtt a honvédség és a munkásőrség tagjainak életéről, munkájáról."

Részlet az 1984-ben kelt Minősítéséből:
„Munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemző, nagy politikai hozzáértésről tesz tanubizonyságot, komoly áttekintőképességgel rendelkezik. [...] Elvhű kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemző. [...] elemző-értékelő készsége kiemlkedően jó. [...] Tevékeyen részt vesz a tömegkommunikációs objektumok preventív védelmében, nagyban elősegíti a terület hálózatépítő és ellenőrző munkáját. Eseti jelleggel értékeli az „F" dossziés személyek tevékenységét"


Gergely János (fedőmunkahely: Pécsi Pedagógiai Főiskola, Tanárképző Kar, Pécsi Tudományegyetem, szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, főigazgató)
SZOLGÁLATI ADATOK:
Rendfokozat: Őrnagy (1983. 03. 01.)
Alezredes (1988. 04. 01.)
Szolgálati hely, idő: BM Baranya M. RFK III/III Oszt., kiem.főop., T-16 (1983. 03. 01.)
Nyugállomány (1990. 01. 31.)
Kitüntetés: Közbiztonsági Érdemérem - arany (1987)
Dícséret: Főkap. dics. + 6 000 Ft 55. szül. nap (1985) ÁBH dics. + 4 000 Ft (1986) Min. t. dics. + 8 000 Ft (1988) Főkap. dics. + 6 000 Ft (1989)

BIOGRÁFIA:
"A katonai szolgálata alatt tartalékos tiszti kiképzést kapott. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán 1959-ben kezdett tevékenykedni. Végigjárta a ranglétrát a tanársegédségtől a docensen át a főiskolai tanári címig. A hatvanas-hetvenes években tizenegy éven át a Tanárképző Főiskola Kollégiumának igazgatója is volt. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem főtitkáraként, 1992 és '95 között pedig a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatójaként működött. Legnagyobb érdemének sokan azt a hihetetlen szervezőmunkát tartják, amely életútján mindvégig jellemezte. Szerepe volt abban is, hogy Magyarországon meghonosodjék az audiovizuális nyelvoktatás. Hosszú pályája során megszámlálhatatlanul sok kitüntetést kapott, így például Apáczai Csere János-díjat, a Pécsi Városháza díját, a Baranya Megyei Közgyűlés díját. Volt az Oktatás Kiváló Dolgozója, kollégiumi működéséért kétszer kapott Ifjúságért Érdemérmet. 1953-tól aktív a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban. Neje középiskolai tanár, havi SZT pótdíja 800 Ft volt."


Walz János (fedőmunkahely: Pécsi Tanárképző Főiskola, JPTE)
SZOLGÁLATI ADATOK
Rendfokozat: Százados (1980. 01. 01.)
Őrnagy (1986. 01. 01.)
Szolgálati hely, idő: Baranya M. RFK. III/III. Oszt., főop.ti., T-17 (1980. 01. 01.)
Nyugállomány (1990. 01. 31.)
Kitüntetés: Közbiztonsági Érdemérem - ezüst (1984)
10 éves Szolgálati Érdemérem (1984)
Haza Szolgálatáért Érdemérem - ezüst (1988)
Dícséret: 4 alkalommal 21 000 Ft értékben, az utolsót 6 000 ft értékben 1990.01.01-én kapta.

BIOGRÁFIA:
"Részlet az 1984-es Jellemzéséből:
A fedőmunkaköréből adódó szakmai feladatokat nagy kedvvel hatja végre. Látja a BM szervek munkájának szükségességét. Folyamatosan figyelemmel kíséri hálózataink munkáját, biztonsági helyzetét. Beosztásánál fogva megfelelő támogatásban részesíti őket tanulmányaik és szociális ügyeik intézésében. Az 'Aggódó' és a 'Szorongó' fn. bizalmas nyomozásokban foganatosított akadályozó és korlátozó intézkedések sikeres végrehajtását elősegítette"

Kivonat a Szolgálati adatlapjáról:
Székesfehérváron érettségizett, 1957-től KISZ tag. Ezt követően egy évet a Chinoinban dolgozott betanított munkásként. 1959-ben felvették a pécsi TF-re, 1963-ban matematika-kémia-műszaki szakos tanári oklelelet szerzett. 1965-től a Főiskola Műszaki Tanszékére került adjunktusnak, 1976-tól docens. 1975-től tanszékvezető. 1977-től az MSZMP tagja, szakszervezeti bizalmi, pártalapszervi szervezőtitkár, KISZ tanácsadó. Eredeti foglalkozása főiskolai oktató, polgári szakképzettsége autógépész üzemmérnök volt, neje tanulmányi szakfelügyelő."


Horváth Elek (fedőmunkahely: Pécsi Nádor Szálló, üzletvezető helyettes)
SZOLGÁLATI ADATOK:
Rendfokozat: Alhadnagy (1973. 10. 01.)
Hadnagy (1976. 10. 01.)
Szolgálati hely, idő: BM Baranya M. III/II. Oszt., op.ti. (1973. 10. 01.)
BM szolgálat vége (1977. 04. 30.)
 
BIOGRÁFIA:
"Részlet az 1973-ban kelt Önéletrajzából:
Általános iskolás koromban végig úttörővezető voltam és talán ennek köszönhető, hogy a soproni Széchenyi István gimnáziumban, ahova ált. isk. befejezése után beiratkoztam már az első évben alapszervi KISZ titkárnak jelöltek és négy éven át újraválasztottak [...] jelenleg a Tanárképző Főiskola 3. évfolyamos hallgatója vagyok"
Szolgálati Adatlapját Palotai Márton őrnagy töltötte ki, dr. Nyéki károly alezredes ellenőrizte, Orbán István ezredes ÁB helyettes hagyta jóvá.
Személyi anyagába 1979.11.01-én a Pest m RFK, 1980. 08.06.-án a III/I-10 Oszt munkatársa tekintett be.

A további szolgálati adatok és biográfiák: ITT LETÖLTHETŐK.

Háttér:

Ungváry Krisztián történész, a kutatás egyik résztvevője egy mai fővárosi sajtótájékoztatón kiemelte: az szt-tiszti rendszert alig ismeri a közvélemény; ők voltak azok, akik fedőmunkahely mellett - például nemzetközi kapcsolatok osztályainak vezetőiként - a hivatalos munkájukat "önként, ideológiailag megalapozottan végezték". A tisztek munkáját egy 1969-es jogszabály határozta meg.

Mint mondta, hivatásos belügyi alkalmazottakból, illetve korábban a Belügyminisztériumban egyáltalán nem dolgozó emberekből is lehettek szt-tisztek. Utóbbiakat civil posztjuknál fogva szervezték be, fizetést kaptak munkájukért. A Kádár-rendszerben az szt-tiszti rendszer folyamatosan fejlődött, ezren a hírszerzés, további maximum 1500-an pedig belső elhárításnál dolgoztak, "de lehet, hogy kevesebben voltak".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fenti létszám mintegy felét tudták eddig azonosítani, ennek kétharmadát pedig név szerint is meghatározták. Az azonosítási arány tehát sokkal magasabb, mint az ügynökök esetében. Kérdésre válaszolva közölte: az szt-tisztek jelentéseinek java része a személyi iratanyagaikban megsemmisült, ezeket feltehetően csak akkor lehet más ügyek aktáiból megismerni, "ha az iratnyilvánosság pozitív irányban el tud mozdulni". A még élő egykori szt-tiszteket arra kérte, hogy beszéljenek Kádár-rendszer-beli munkájukról, mert "a magyar társadalom inkább megbocsátani akar, semmint bosszút állni".

Fráter Olivér történész rámutatott: a pártállami rendszer "harmadik lába" volt az szt-tiszti rendszer, a politikai tisztségviselőkön és az ügynökökön túl. A honlapon 669 szt-tiszt adatai találhatók, közülük 122-őt még nem azonosítottak név szerint. A honlapon alfabetikus sorrendben feltüntették az egyes tiszteket. A weblapnak van keresőfunkciója is, a biográfia rovatban pedig más dokumentumok adattartalmával is kiegészítették az egyes emberekről szóló anyagokat; a dokumentum menüpontba a korabeli belügyminisztériumi parancsokat, szabályokat töltötték fel - mondta.

Megemlítette, hogy a lapot folyamatosan frissítik majd, és szeretnék, hogy észrevételeiket megtehessék az olvasók, ezeket a szerkesztők igyekeznek megválaszolni. A levéltárban a témában rendelkezésre álló összes iratot nyilvánosságra hozták, de azt nem lehet pontosan tudni, hol lehetnek még korabeli dokumentumok. Elmondta: a feltüntetett tisztek közül ma már nem aktív senki. Az azonban nem volt cél, hogy a mai közszereplőkre külön odafigyeljenek - fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy noha az szt-tisztek jelentései nincsenek meg, de a belügyminisztériumi minősítésekből lehet arra következni, hogy milyen munkát végeztek.

Boér Zoltán történész bemutatott egy konkrét adatlapot, Császár Béla szt-tisztét. Utalt arra, hogy a házastárs és a gyermekek neveit senki esetében nem jelenítették meg, ugyanakkor szerepel az anyja neve, születési helye, rendfokozatai, szolgálati helye, esetleges dicséretei vagy fenyítései, sőt térképpel nyilvánosságra hozzák az akkori lakcímeiket is.

Ezekből világosan látszik, hogy a 669 szt-tisztből mindössze egy élt Csepelen, túlnyomó többségük pedig Budán vagy a Belvárosban lakott. Érdekességként megemlített egy 1992-es bejegyzést, amelyet a szervnél 1968 óta dolgozó Császár Józsefné írt azzal kapcsolatban, hogy egy egykori szt-tisztet a Nemzetbiztonsági Hivatal saját halottjává nyilvánított; a bejegyzés megdicsérte a halott szt-tiszt Kádár-rendszerben folytatott tevékenységét.

Blazovich Péter, az Emlékpont Központ igazgatója arról beszélt, hogy a honlap célja, hogy ne csak az ügynökök kerüljenek középpontba, hanem azok is, akik önként vállalták az apparátusban való szereplést. Megjegyezte azt is, hogy a történészek a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezték munkájukat. Kiemelte, hogy a mostani kutatás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a BM III/II. Csoportfőnökség állományába tartozó szt-tisztek iratanyagát dolgozta fel.

A kutatás legfontosabb alapanyagát az szt-tiszti, úgynevezett személyi gyűjtők jelentették, amelyek változó összetételben ugyan, de a szolgálati adatlap mellett felvételi javaslatot, minősítést, önéletrajzot, igazolványképet, valamint a szolgálati idő megállapításához szükséges dokumentumokat tartalmaznak.

Képünkön: Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere és Ungváry Krisztián történész az állambiztonsági szolgálatok működésének eddig még feltáratlan részleteit bemutató kutatást ismertető sajtótájékoztató előtt, a Parlament Caféban.

EQM - Háttér: MTI