Második nekifutásra már elfogadta Pécs idei költségvetését a közgyűlés

Elfogadta Pécs idei költségvetését a baranyai vármegyeszékhely közgyűlése szerdán. Az önkormányzat 50,04 milliárd forintos kiadással és ugyanennyi bevétellel tervez 2026-ban.

A testületi ülésre azért volt szükség, mert egy hónappal korábban eredménytelenül zárult a büdzsé megalkotását célzó ülés, azon ugyanis a pécsi közgyűlés többsége nem támogatta a polgármester előterjesztését a város idei költségvetésére.

A Péterffy Attila (MSZP-DK-Momentum-Jobbik-Pécs Jövőjéért Egyesület-Forum Sopianae) által benyújtott előterjesztéshez csatolt összevont költségvetési mérleg előirányzata szerint a város idén 55,094 milliárd forint bevétellel és ugyanennyi kiadással számol.
A kiadások között több mint 19,4 milliárd forint szerepelt a személyi juttatásoknál és járulékoknál, a dologi kiadások is csaknem 16,5 milliárd forintot terveztek, míg beruházásokra és felújításokra 1,4 milliárd forintot állítottak be.

A bevételi oldalon államháztartáson belülről érkező működési célú támogatásokból 17,5, telekadóból és építményadóból 3,1 míg iparűzési adóból 16,8 milliárd forintot jeleztek előre a dokumentumban.

A polgármester az előterjesztés tárgyalásakor azt mondta: a pécsi önkormányzat költségvetése rendkívül nehéz helyzetben van, ennek pedig fő oka, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt tavaly és idén összesen több mint kilenc-, csak idén pedig közel ötmilliárd forintos kiadása keletkezett a városnak.
Emellett, fűzte hozzá, évről évre nyílik az olló az állami hozzájárulások és a kiadások között, valamint a városi közösségi közlekedés fenntartásának költsége is egyre jelentősebb, négymilliárd forintot elérő összeget tesz ki.

Többször szólt arról, hogy az államnak nem elvonnia kellene Pécstől, hanem az elvonások megszüntetésével egyidejűleg jelentősebb támogatását kellene biztosítania például a tömegközlekedés és szociális szféra vonatkozásában.

Pécs nincs egyedül szerinte, hiszen, mint elmondta, a magyar gazdaság stagnálása miatt 2024 és 2025 között csupán három magyar nagyvárosban nőtt a gazdaság, tízben - beleértve Pécset - stagnált, tizenkettőben pedig recesszió volt.
Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP városházi frakciójának vezetője kijelentette: hiába nem fogadták el néhány hete a költségvetés tervezetét, azt gyakorlatilag változatlan tartalommal hozta vissza a baloldali városvezetés.

Mint mondta, a sikeresebben működő nagyvárosok biztonságos, kiszámítható, fejlődő évre számítanak annak ellenére is, hogy a körülmények nem ideálisak. Pécs ezzel szemben egy csőd felé vezető úton van - jelentette ki.

Közölte: 2019 óta a városvezetés megduplázta az adósságállományt, elmaradt a gazdaság fejlesztése és "elképzelések sincsenek" a helyi gazdaság fellendítésére. A városvezetés képes lenne spórolni is, ha például a kommunikációs és marketingkiadásokat csökkentenék - fűzte hozzá.

Berényi Zoltán, az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője közölte: nem támogatja a tervezetet, mert az nem tükrözi a testületben lévő szervezetek megállapodását - utalt arra, hogy a városvezetés mögött nincs többség a közgyűlésben, a patthelyzet feloldásához pedig ez szükséges.

Varga Tamás, a Mi Hazánk képviselője azt mondta: a költségvetési tervezetet nem tartja jónak, ennek ellenére támogatja, ha azt még az év első felében módosítják. Közölte: a városi buszvállalat működőképességének fenntartásához, a dolgozói bérek emeléséhez szükség lenne további támogatásokra, továbbá a pécsi utak javítására is többet fordítana.

A közgyűlés végül 16 igen, 0 nem és 7 tartózkodás mellett megalkotta a város 2026-ra vonatkozó költségvetési rendeletét.

MTI