Hargitai János: "100 évre építünk"

- Pénzügyi, költségvetési szempontból milyen évet zárt a megyei önkormányzat?
- Még jót. Sem gazdálkodási sem likviditási gondok nem voltak, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően. A recesszió, a válság hatásai bevételeinkben viszont már jelentősen éreztetik hatásukat, így például a tervezetthez képest közel százmillió forintos kiesést könyvelhettünk el az illetékbevételek terén. A bevételi oldalon szintén jelentős elmaradást jelent az, hogy nem tudtuk megvalósítani a tervezett ingatlanértékesítéseket. Az viszont javított a büdzsé helyzetén, hogy a kötvény kibocsátásból származó, a beruházásokra tartalékolt pénzeket hasznosítottuk, illetve átmenetileg felhasználtuk. Az elmúlt két esztendőben a határidős deviza adás-vételből realizált nyereségből közel ötszázmillió forint bevétele származott az önkormányzatnak. Ugyanakkor a bevételkiesés most érezteti igazán hatását, akkor, amikor a nagy megyei projektek kivitelezési munkái elindultak, és újabb lendületet vett a Baranya Megyei Kórház adósságállományának kezelése. Ez utóbbi fedezetére 2009-ben közel egymilliárd forintot biztosítottunk, de az intézmény megszűnésével kapcsolatos kiadások fedezetére, jövőre várhatóan további egy-másfél milliárd forintot kell kiadni.

- Az már tudott, hogy a kormányzat intézkedései miatt a jövőre újabb takarékosságra kényszerülnek. Látják-e, tudják-e hol, s milyen mértékben lehet még megszorítást elérni az intézményrendszerben?
- A központi források csökkenése összesen 676 millió forintot vesz ki a megyei kasszából jövőre. Ezért nem tehetünk mást, megszorítunk. Vagy ezt tesszük, vagy hagyjuk összedőlni a rendszert, és hitelképtelenné válunk. Bármennyire nem szeretném, de erre kényszerülünk. Áprilisban ugyan feláll az új kormány, de mire az működőképes lesz, addigra 2010 őszét írjuk, ezért vélem úgy, hogy ezzel a sanyarú költségvetéssel kell számolnunk jövőre. Ráadásul az új kormány várhatóan sokkal rosszabb helyzetben veszi majd át az ország vezetését, mint ahogy azt a jelenlegi kabinet mondja: kozmetikázott számokról van szó, és amit Európának mutatnak az köszönőviszonyban sincs a valósággal.

- Járhatnak a megszorítások létszámleépítésekkel?
- Sajnos igen. Ennek mértékét azonban egyelőre nem tudom megmondani, a jövő évi költségvetésünk még készülőben van.

- Az új létesítmények - az orfűi Aquapark, a megújuló megyei múzeumok, a Nagy Kiállítótér - milyen megtakarításokat, esetleg pluszbevételt hozhatnak?
- Ezek közül az Aquapark termelhet - az fürdő "téliesítése" után - többletet, de mi nem is hasznot szeretnénk húzni a fejlesztésből, egyelőre csak azt szeretnénk, ha sikerülne nullszaldóssá tenni az üzemeltetést. A többi beruházásunk esetében viszont a jelenleg meglévő intézményhálózatnál takarékosabb működtetésre számíthatunk, hiszen például a Tudásközpont fenntartása nem lehet drágább annál, mintha az odakerülő, ma még különálló - a városi, és a megyei és az egyetemi - könyvtárakat önállóan működtetjük. Induláskor persze lehetnek nehézségeink, de a beruházásainkat száz évre építjük, nem pedig a pillanatnyi nyomorunknak. Abban bízom, hogy egyszer a fiatalok és a családok nem bevásárlóközpontokba járnak majd, hanem az új kulturális létesítményeinkbe, amelyekben egészen más élmények várnak rájuk, mint egy szupermarketben. Mindenesetre nem elsősorban nálunk csapódik le a létesítményekből származó haszon, hisz nálunk adóztatási lehetőség híján erre nincs mód, ám a megyei önkormányzat megteremhet egy klímát, amely Baranya lakosságát szolgálja.

- A Nagy Kiállítótérnél akadtak gondok, hiszen nem sikerült megfelelő melegvizet találni az ingatlan geotermikus energiával történő fűtéséhez. Hogyan oldják meg ezt?
- Számoltunk azzal az eshetőséggel, hogy a szakemberek nem lelnek használható hőfokú vizet a föld alatt, ezért a Pétáv Kft.-vel óvatosságból már korábban elvezetettük a távhővezetékeket az épület bejáratái. A hőszolgáltató rendszerén keresztül oldódik majd meg az ingatlan fűtése. A geotermikus energia elsősorban a hűtés miatt lett fontos, hiszen egy 15 fokos vízzel a nyáron a légkondicionálással nem lett volna gondunk. Egyszerre jelent a mostani helyzet megtakarítást és kiadást, hiszen saját forrásból a geotermikus energia felhasználására hetvenmilliót szántunk, így azonban a belső távhő-rendszert kell kiépítenünk.

- A beruházások mellett mit emelne ki az elmúlt év fontos eredményei közül?
- A 2010-es év arról szól, hogy az elindult munkákat végig vigyük, ami nagyon sok feladattal jár, hiszen hetente merülnek fel újabb és újabb kérdések, amelyekre megoldást kell találnunk. A fejlesztések mellett a kórházi integrációt tartom nagyon fontos lépésnek. Nem örömmel adom át a kórházat más fenntartónak, de a kormányzati megszorítások erre kényszerítenek, ráadásul így lehet csak takarékos pécsi ellátórendszert létrehozni. Tizenöt éves elképzelés valósul meg, de hadd mondjam el: a hangzatos nyilatkozatok ellenére több volt az integráció ellenzője, mint támogatója. Tudni kell, hogy a pécsi egyetem által megpályázott 13 milliárdos fejlesztésre sem lenne mód az integráció nélkül. Azt viszont máris elmondanám, hogy nyomon követjük, hogyan látják el az általunk átadott feladatot, s kezelik a megyei vagyont. Évente várjuk az erről szóló beszámolót az PTE-től.

- Hogyan szeretné átadni 2010-ben megyét az utódjának? Vagy elindul újra a választásokon?
- Ha csak az én akaratom múlik, elindulok az önkormányzati és a parlamenti választáson is. A megye vezetését pedig nagyon szívesen folytatnám tovább. A 2010-es év legfontosabb célkitűzése a hitelképességünk és az intézményrendszerünk működőképességének megőrzése. Mindez hatalmas feladat amellett, hogy beruházásainkat is végre kell hajtani, és a kórház adósságállományát is kezelni kell.

B. M.