Hálapénz, borravaló: volt, van - lesz, tök mindegy, mit ír a törvény

A parlament nemrég elfogadta az új Munka törvénykönyvét (Mt), amelyben egy mindössze kétsoros szöveg foglalkozik a hálapénz és a borravaló szabályozásával. A passzust illetően a Pécsi Újság által megkérdezett érintettek egybehangzó véleménye szerint a törvényi szabályozás ezen formája nem hoz megoldást a problémára.

Az Mt, a munkavállaló kötelezettségeit soroló fejezetének egyik bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki". Mindez azt jelenti, hogy tilos elfogadni a hálapénzt és a borravalót, igaz, ez alól a munkáltató felmentést adhat.

Hazánkban az egészségügy területén jellemző leginkább a hálapénz gyakorlata, ami a területen dolgozó orvosok és ápolók alacsony fizetését tekintve nem meglepő. Hálapénz majdhogynem az összes szakterületen előfordul, bár egy általunk megkérdezett, daganatos megbetegedéssel bajlódó páciens szerint neki jó tapasztalatai vannak a pécsi onkoterápiás intézet munkatársaival kapcsolatban. A beteg ugyanis nem tapasztalt arra utaló magatartást, amely során az orvosok elvárták volna a külön fizetséget munkájuk után.

Maga a hálapénz elsősorban azokon a szakterületeken fordul elő, ahol hosszú a várakozási lista: ortopédián, sebészeten az általunk megkérdezettek egybehangzó információi szerint 50 ezer forinttól kezdődően kaphatnak gyorsabb ellátást azok a betegek, akik csípő- vagy térdprotézisre vagy egyéb műtétre várakoznak. Ápolók és nővérek esetében inkább a csemege-csomag a jellemzőbb, amelyben kávé, csokoládé, bonbon és egyéb más, természetbeni juttatás található.

Az általunk megkérdezett orvosok szűkszavúan fogalmaztak megkeresésünkre.

Kollár Lajos, a Klinikai Központ főigazgatója nem foglalkozott még a rendelkezéssel, így ő nem tudott érdemben állást foglalni az ügyben. Elmondása szerint mindig más és más információk reppentek fel az elképzeléssel kapcsolatban, így még nem látja időszerűnek a dolgot. Miseta Attila, az orvosi kar dékánja is röviden szólt a témáról, szerinte nincs sok teteje az elképzelésnek, inkább életszerű megoldást kellene találni a problémára.

Bőbeszédűbb volt a témával kapcsolatban Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke, aki szerint összetett a kérdés.

- Nem egyszerű összehozni a borravalót a hálapénzzel; ez utóbbi jóval nagyobb, míg az előbbi filléres tétel. Az, hogy valaki a saját adózott jövedelmével hogyan rendelkezik, abszolút saját hatáskörben meghozott döntés. Úgy gondolom, hogy borravaló Magyarországon több száz éve volt, van és lesz - fogalmazott a vendéglátós szakember.

Háber szerint a jelenség további befolyásolását senki nem fogja egy ilyen gazdasági recesszióban megtenni: mindenki el fogja fogadni azt a tényt, hogy ha a vendég a saját adózott jövedelméből meg akarja hálálni a munkát, akkor azt a dolgozó kapja meg. Ráadásul a vendéglátásban olyan körülmények vannak, amelyeket valamilyen szinten kompenzálni kell.

- Egyébként érdekes, hogy ez a passzus bekerült a munka törvénykönyvébe, mert ilyen alapon bármilyen adakozás vitatható és különböző munkáltatói engedélyekhez lenne köthető. Ha valaki egy alapítványt vagy egy egészségügyi intézményt támogatna, vagy utcán egy utcazenésznek vagy egy koldusnak adna pénzt, akkor ahhoz munkáltatói engedélyre lenne szüksége. Tehát eléggé sokoldalú a dolog. Szerintem a vendéglátásban minden munkáltató azt fogja mondani, hogy a dolgozó elfogadhatja ezt. Hogy ennek milyen egyéb következményei lehetnek, még nem látható, mert ennek a végrehajtási része még nincs kiadva, nem tudni, hogyan képzeli el a kormány.

A szakember tehát nem látja értelmét a szabályozásnak. A társadalom folyamatosan szegényedik, csökken a borravaló nagysága is. Háber Tamás nem is tartaná fontosnak ezzel a kérdéssel foglalkozni, hogy ha a törvény eme passzusa nem érintené a jelenséget.

H. L. B. - Illusztráció: Dittrich Éva