Interjút adott a Pécsi Újság.hu-nak Mihai Razvan Ungureanu, Románia volt kormányfője, akit doctor honoris causa címmel tüntetett ki csütörtökön a Pécsi Tudományegyetem. Mint lapunk arról elsőként beszámolt, a PTE orvoskari dékánjának felterjesztésére fogadta díszdoktorai közé az universitas a román politikust. Miseta Attila professzor indoklása szerint Ungureanu miniszterelnöksége alatt komoly lépéseket tett a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem (MOGYE) magyar fakultásának megalapítására, összhangban a román alkotmánnyal és tanügyi törvénnyel, s ezért kockázatot is vállalt.

- Hogy fogadta a Pécsi Tudományegyetem kitüntetésének hírét? Meglepődött?
- Igen kellemes meglepetésként ért, megtisztelőnek érzem, hogy egy ilyen tekintélyes és fontos európai egyetem tisztel meg kitüntetésével.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT A DÍSZDOKTORRÁ AVATÁSRÓL:

- Kormányfőként miért tartotta fontosnak, hogy támogassa a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés ügyét?
- A törvény elég egyértelmű volt ebben a kérdésben. A technikai részletekbe nem szeretnék belemenni, de úgy vélem, a marosvásárhelyi egyetem ügyét a kolozsvári helyzethez hasonlóan kellett volna kezelni. Miniszterelnökként kötelességem volt, hogy összhangban a tanügyi törvénnyel, úgy szerezzek érvényt a rendeletnek, ahogy azt kormányom megszavazta.

- A hírek szerint éppen a marosvásárhelyi ügy volt az egyik oka annak, hogy kormánya megbukott. Mit szól ehhez?
- Ez egyszerre volt kifogás és ok. A kifogás része az volt, hogy kormányunk törvényes rendeletben el akarta fogadtatni a marosvásárhelyi magyar fakultás létrehozását, s ez végül a parlamentben bizalmatlansági indítványhoz vezetett. Másfelől sok más körülmény is közrejátszott a kormány bukásában, például a parlamenten belüli helyezkedések.

- Ha jól tudom, ön az első román politikus, aki a Romániában élő magyarsághoz anyanyelvén intézett választási üzenetet. Milyen viszony fűzi önt a magyar ajkú kisebbséghez?
- Úgy vélem, ez nem egy briliáns ötlet, hanem a dolgok normális menete, személyes normám része, s egyúttal képviseli pártom alapvető hozzáállását a nemzetiségekhez. Hargita megyében egy román nemzetiségű képviselő-jelöltet indítottunk, és azt szerettük volna, hogy az ott élő románok mellett a helyi magyarok is rá szavazzanak. Kellemes meglepetést okozott számunkra, hogy a magyarok nagyobb számban voksoltak a jelöltre, mint a románok. Szeben megyében pedig a németajkú nemzetiséghez szóltam hasonlóképp. Álláspontunk szerint az a helyes eljárás, ha egyformán viszonyulunk minden román állampolgárhoz, nem az alapján határozva meg őket, hogy milyen anyanyelvűek. Ideológiánk konzervatív oldala, hogy az egyéni akaratot és identitást, illetve a közösségi identitást támogatjuk. Az államnak és politikusainak pedig ugyanúgy meg kell adniuk a jogot, hogy a kisebbségek saját nyelvükön és kultúrájuk által fejezzék ki magukat.

- Miként látja román magyar kapcsolatok jövőjét a múlt heti romániai parlamenti választások után?
- Véleményem szerint nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy rossz irányba mozdulnának el a kapcsolatok. Erősödő együttműködést látok országaink között. Másfelől a választásokon Arad szenátoraként szereztem mandátumot a román törvényhozásban és jobbközép színekben politizáló képviselőtársaimmal együtt elkötelezettek vagyunk Bukarest és Budapest kapcsolatának erősítésében. Egyúttal vigyázó szemekkel figyeljük a kormánynak a szomszédos országokkal folytatott külpolitikáját.

- Milyen politikai elképzelései, tervei vannak a következő évekre, érintik-e ezek az erdélyi magyarság ügyét?
- A legelején kezdeném: az RMDSZ volt az egyik legfontosabb partner, amely támogatta kormányomat. Igen jó személyes kapcsolatot ápolok az RMDSZ vezetőségével, illetve jelenlegi elnökével, Kelemen Hunorral, akivel nagyon őszinte párbeszédet folytatunk. Úgy látom, hogy az RMDSZ megbízható politikai partner lehet a jövőben is. Az az elképzelésem a fentiek és az ideológiai rokonság miatt, hogy a többi középen álló politikai szereplővel együttműködve létrehozzuk a leghitelesebb romániai politikai erőt.

- Bár az egyetem kitüntetése leginkább egy elismerés, milyen lehetőséget lát a további együttműködés tekintetében a PTE-vel, vagy Pécs városával?
- Arad - mely városnak szenátora vagyok - és Pécs testvérvárosok. Sokféleképpen lehet fejleszteni az együttműködést, egyfelől a helyi önkormányzatok részéről, illetve szakmai, professzionális szempontból is. Épp tegnap kezdtünk egyeztetést a pécsi, illetve az aradi egyetem együttműködéséről, abban a reményben, hogy ez a párbeszéd közös projektekhez, diákcsere-programokhoz vezet. Tehát igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni a testvérvárosi együttműködés kínálta lehetőségből. Szeretnék minél többször Pécsre jönni, egyébként ez alkalommal járok másodszor a városban. Először 1991-ben, egy történész konferencia keretében érkeztem ide és nagyon kellemes emlékeket őrzök azokból az időből.

Felső képünkön: Mihai Razvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke a pécsi avatáson. 
Középső képünkön: Mihai Razvan Ungureanu (balról), Bódis József, a PTE rektora és Jari Pekka Olavi Vilén, a Finn Köztársaság korábbi magyarországi nagykövete (aki szintén csütörtökön kapta meg a címet) a díszdoktoravatáson. 

Balikó Gergő - Fotó: Dittrich Éva