Bemutatják a középkori egyetemet

Az 1367-ben alapított pécsi egyetem helye már az 1900-as években foglalkoztatta a kutatókat, de - egy török történetíró leírása nyomán - az ásatások csak 1985-ben kezdődtek meg a Székesegyház mögött. A munkák során az egész épület alaprajzát meghatározták és a romokra egy állagmegóvó védőépületet is felhúztak. A feltárások mellett azonban a bemutatóhely létrehozásának munkálatai megszakadtak az ezredfordulón. Igaz ugyan, hogy az itt feltárt értékes leletekből egy kiállítás anyaga is összeállt, de ezek bemutatása nem történt meg - mostanáig.

Az 1992-ben Pécs által létrehozott Középkori Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke, Font Márta sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a félbemaradt munkát reményeik szerint már idén folytathatják.

Terveik alapján a középkori egyetem épületében egy modern többfunkciós kiállítóteret alakítanak ki a szomszédos kápolna látogathatóvá tétele mellett. Ez közel háromszázmillió forintba kerül, s további százötvenmilliót emésztene fel az egykori püspökségi magtár és környezete rehabilitációja, valamint egy másik, már meglévő épületben található tárlat kialakítása.

A központi költségvetést ugyan még nem fogadták el, de a KÖH elnöke, dr. Mezős Tamás szerint ebben az évben külön soron szerepelhet a hatszáz éves egyetemi épület látogathatóvá tétele, s a közel tíz évvel ezelőtt megszakított régészeti munkák befejezése.

Kunszt Márta, a kulturális bizottság szocialista elnöke szerint miután a Nagy Kiállítótér nem az eredeti helyszínen épül majd meg, a pécsi közgyűlés döntését követően az EKF maradványösszegéből is költhetnek erre célra.

A kulturális munka folytatásának alapja, hogy a pécsi értékek egyedülálló szerepet játszanak az egyetemtörténelemben. Más városokkal ellentétben ugyanis a helyi intézményt nem a királyi székhelyen hívták életre. Ennek az volt az oka, hogy a pécsi püspök, Vilmos (1361-74) vállalta az intézmény fenntartását, s ily módon elnyerte Nagy Lajos király támogatását és a pápai jóváhagyást.

Az ásatások során arra is fény derült, hogy a középkori egyetemnek 35 méter hosszú és 10 méter széles épület volt, amely1664 telén, Zrínyi Miklós téli hadjárata idején semmisült meg.

A munkálatok során egyébiránt - az egyetemtől nyugatra - az 1355-ben alapított Aranyos Mária kápolnát is feltárták, amelyben pedig Vilmos püspök síremlékére bukkantak.

Az itt talált gótikus faragványokon az avignoni és a bécsi szobrászat hatásai mutathatók ki. A szobortöredékek 1982-ben G. Sándor Mária és Gerő Győző püspökvári kutatásai során kerültek elő, s a budai Zsigmond-kori leletanyag színvonalához mérhetőek.

(Képünkön: a KÖH elnöke, dr. Mezős Tamás)

Kép és szöveg: B. M.