A Vadásztanya is már csak emlék, végleg eltűnik a színről az ikonikus pécsi étterem

2026. április 17. péntek 09:11

A Vadásztanya is már csak emlék, végleg eltűnik a színről az ikonikus pécsi étterem

Egy nagyon népies mondás szerint: „szigorú farkastörvények uralkodnak, néha lelövik a vadászt is!". Ilyen balszerencséről most nem számolhatunk be, de a pécsi vendéglátás egyik ismert helyszíne, a Vadásztanya eltűnőben van a térképről. Pontosabban a ház marad, de feladata teljesen más lesz. Pedig a története sokkal régebbi, mint azt sokan gondolnák!

 

Majdnem gasztronómiai forradalminak mondható az a hír, ami 1972. december 24-én jelent meg a Dunántúli Napló című napilapban.

Ott arról szólt egy vezető anyag, hogy Pécsett, a Hűvösvölgyben nyílik meg a Vadásztanya, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat égisze alatt. Hűvösvölgy a Magyarürögi úton, az Uránvárosi végállomástól a negyedik buszmegállónál található, ha valaki a 23Y-os járatra pattanna fel.

A Jakabegyi úton elindulva az emelkedőn, alig kell pár métert sétálni, jobbra máris ott mutatja magát a nem éppen kicsiny ház. Ahol most pont széles körű átalakítás zajlik. Egy ott dolgozó férfi szerint társasházat alakítanak ki a valaha létezett vendéglátó-egységben.


De vissza a fél évszázadnál régebbi időkbe! Mert a '72-es esztendő utolsó napjaira ígérték a Mecseki Vadásztanya néven említett vendéglő kapunyitását.

Száz éve is állt már

A sajtóban már az 1900-as évek előtt is említettek egy Kelemen vendéglőt Pécsett. De arról teljes magabiztossággal, a hír alapján nem állíthatjuk, hogy a Mecseki Vadásztanya elődje lett volna, bár kizárni sem lehet. Ami ellenben már tévedhetetlen támpont, az egy 1932. május 28-i jelentés. Amiben közlik, a Nagy Bercsényi egyesület, mint jótékony egylet, vasárnap reggel háromnegyed nyolckor testületileg vesz részt Ferenc-rendiek templomból induló kisúrnapi körmeneten. Délután fél négykor viszont már a hűvösvölgyi Kelemen vendéglőben tatja meg a szervezet a műsoros majálisát. Mindez a Dunántúl hasábjain volt olvasható.

Olyan ajánlattal, ami sokakban felkeltette az érdeklődést. Az étlapon szereplő vadhúsokból folyamatos kínálatot ígértek a szakemberek. Ne feledjük, a jegyrendszernek már régen vége volt, húsból sem akadt állandóan hiány a boltok hűtőpultjaiban. Ám a vadak azért még kimondottan különlegességnek számítottak az átlagos állampolgárok asztalain.

Azt is hozzátették a cikkben, miszerint a Kelemen-féle vendéglő megújulásáról lenne itt szó. Amire akkori áron 2,5 millió forintot költöttek. A tudósítás szerint ez meg is látszott, szépen sikerült végrehajtani a terveket.


Egy december 29-én megjelent írásban szemezgetett a szerző az étlapról is: mecseki fácánleves, jakabhegyi vadgulyás, párolt őzgerinc, aranyhegyi őzfilé, paprikás őzszelet, nyúlfilé lángosban, valamint vadhússal töltött palacsinta egyaránt akadt a kínálatban.

Az árakat a közepesnél némileg magasabban határozták meg, de semmiképpen sem megfizethetetlennek harangozták be, bár összegekről nem tettek említést. Ennyit a kezdetekről, dióhéjban.

A fényképfelvételen Laufer László fotóriporter már egy kínai vacsorátörökített meg, 1987 februárjának legelején. A menüről, a szereplőkről, a körülményekről semmiféle bővebb információt sem sikerült fellelni.


Az utóbbi időben már nem működött a Vadásztanya megszólításra rövidült vendégváró. Meghirdették, de nem pillanatok alatt lelt új gazdára. Manapság éppen a tetőt cserélik, a régi bejáratot már befalazták. Pár hónap múlva semmi sem fog emlékeztetni az épület korábbi históriájára.

Pucz Péter - Fotók: Laufer László (archív)