A sellyeiek nem olyan ijedősek

Nagy Attila elmondta: érdeklődve, fokozott figyelemmel követik az eseményeket a helybéliek, hiszen nemigen emlékeznek ehhez hasonlóra. A polgármester a kedd éjjeli földrengésről szólva azt mondta, hogy az épületek ezúttal is "beleborzongtak" a talajmozgásba, megint hallatszott a morajlás, és érezni lehetett, hogy az eddigieknél erősebb földmozgásról van szó, de a házak nem károsodtak.

A polgármester megjegyezte: ők már semmin nem csodálkoznak, hiszen idén május 16-án Sellyén dőlt meg az országos napi csapadékrekord: egy nap alatt 98,6 milliméter eső esett. Tavaly december 25-én pedig az 1983-as országos meleg rekord dőlt meg náluk: 21,8 Celsius-fokot mértek karácsonykor.

Mint arról a Pécsi Újság.hu már beszámolt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint Sellye közelében kedd reggel 5 óra 25 perckor és 5 óra 26 perckor a Richter-skála szerint 3,0, illetve 3,1 magnitúdójú rengés volt. Kedd este 22 óra 10 perckor újabb rengés következett, amely 3,5-es erősségű volt.

Zsíros Tibor szeizmológus az MTI kérdésére elmondta: nem lehet megmondani, hogy csak előrengésekről van-e szó, tehát kell-e számítani még nagyobb erősségű mozgásra, vagy ezután akár több évtizedig is nyugalomban lesz a település alatt a föld. A szakember szerint 3-as magnitúdójú rengésnél már előfordulhat, hogy megsérül egy-egy épület, de ez természetesen függ az építmény és a talaj szerkezetétől is.

Miskolctól néhány kilométerre délre is rengett a föld. A kedden 7 óra 32 perckor bekövetkezett rengés erőssége 2,1 volt. Előzőleg szombaton is volt földmozgás Borsodban, akkor a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű rengést észleltek emődi epicentrummal. Ismereteink szerint Magyarországon 1763-ban, Komáromban mérték a legnagyobb földrengést, annak magnitúdója körülbelül 6,3 volt. Akkor a város egyharmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak.

Magyarországon a legutóbbi nagyobb, károkat is okozó földrengés 25 éve, 1985. augusztus 15-én Berhidán, a Balaton északi csücskében volt. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, mintegy évi száz rezgést mérnek a műszerek, ezek körülbelül tizedét lehet érzeni. Leggyakrabban Kecskemét környékén, a Móri-árokban, a Jászságban és a Balaton északi felében mozdul meg a föld.

(mti)